Senki nem tudja, hogy a tavasz beálltával pontosan mekkora tömegek érkeznek a menekültáradattal Európába, vagy milyen útvonalakon próbálnak majd a menekültek eljutni a nyugati országokba, azzal kapcsolatban azonban szinte mindenki egyetért, hogy az idei jóval felülmúlja majd a tavalyi tömeget. Erre az eshetőségre készülve a balkáni útvonalon már szigorítottak a szabályokon – Görögországból Macedóniába, majd onnan Szerbiába és Horvátországba csak a Németországba és Ausztriába igyekvőket engedik belépni –, Ausztriában pedig kormányrendelettel megszabták az idén befogadandó menekültek számának felső határát. Csikós László, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára szerint, ha nem sikerül csökkenteni az Európába áramló menekültek számát, akkor Szerbiának is alkalmazkodnia kell, és az eddigiekhez képest sokkal szigorúbb, akár drasztikus intézkedéseket kell foganatosítania.
Hogyan lehet ellenőrizni, hogy ki szándékozik valóban Németországban, vagy Ausztriában menedékért folyamodni?
– Szinte sehogyan sem, vagy csak nagyon nehezen. A határon mindenki azt állít, amit csak akar, bonyolult ellenőrizni, hogy ki mond igazat és ki nem.
Akkor mi értelme van ennek az intézkedésnek?
– Azt majd az idő mutatja meg, hogy volt-e értelme a rendelkezésnek. Sokszor hallottam már életemben, hogy „ahol megáll a logika, ott kezdődik a logikátlanság”. Legalább valamennyi időnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, ez a rendelkezés alkalmas volt-e a menekültáradat megállítására, vagy enyhítésére. Ha nem sikerül csökkenteni a beáramló menekültek számát, akkor Szerbiának alkalmazkodnia kell és az eddigiekhez képest sokkal szigorúbb, akár drasztikus intézkedéseket kell foganatosítania. Ezek az esetleges szigorúbb intézkedések elsősorban lélektani szempontból lehetnek fontosak. Ha a szerb állam szigorúbban állna hozzá a kérdéshez, akkor a már itt lévő menekültek jeleznék az otthon maradottaknak, hogy milyen nehezen jutottak el idáig, így ők már ne is próbálkozzanak ezen az útvonalon eljutni Európába. Persze az otthon maradottakat egyrészről a török hatóságok buzdítják, másrészről pedig ők egymást a török menekülttáborokban. Az idő mutatja meg, hogy milyen sors vár mindannyiunkra.
Mekkora az esély arra, hogy a részben, vagy a teljesen lezárt határátkelőkön eszkalálódik a helyzet?
(Fotó: Ótos András)
– Az indulatok bárhol elszabadulhatnak. Egy többezres elégedetlen tömeget nagyon nehéz kordában tartani. Novemberben, amikor állampolgárság alapján elkezdték szűrni a Görögországból Macedóniába érkező menekülteket és csak a szíreket, az irakiakat és az afgánokat engedték belépni az országba, hatalmas elégedetlen tömeg gyűlt össze a macedón–görög határnál. Ennek ellenére a hatóságoknak sikerült kézben tartaniuk a dolgokat. Értékelésem szerint ezúttal is legalább akkora tömeg gyűlik össze a macedón–görög, valamint a macedón–szerb határon. Ha ez megtörténik, akkor meglátjuk, hogy hogyan lehet felügyelet alatt tartani ezeket a tömeget. A hatóságok biztosan nem lesznek egyszerű helyzetben.
Pillanatnyilag mennyi menekült van Szerbiában elszállásolva és valószínűsíthető-e, hogy növekedni fog a számuk?
– Az országba jelenleg nagyjából 700–1000 menekült érkezik naponta. Eddig úgy volt, hogy ahányan beléptek Szerbiába, annyian el is hagyták az országot Horvátország irányába. Horvátországban egyelőre fogadják őket. Azt is tudni kell, hogy a szírek, afgánok és irakiak mellett mostanában egyre több eritreai, szudáni, etiópiai, marokkói és más afrikai országból érkező migráns jelent meg Szerbiában. Ők itt maradtak az országban. Számításaink szerint nagyjából kétezer migráns tartózkodik a hazai központokban, de számuk mostantól növekedhet.
Ha növekszik a Szerbiában elszállásolt menekültek száma, kell-e a németországi, vagy más európai országokban történt incidensekhez hasonlótól tartani?
– Reméljük, hogy Szerbiában nem történik olyasmi. Már csak azért is érdemes ebben reménykedni, mert ez mégiscsak egy balkáni ország, itt más az emberek mentalitása és mások a szabályok. A szerbiai társadalom másképpen reagálna az ilyen kilengésekre, mint mondjuk a németországi.
Milyen intézkedésekkel készült fel Szerbia a menekültek visszatoloncolásának eshetőségére?
– Egyelőre nehéz elképzelni, hogy Szerbiába toloncolják vissza a menekülteket. A szerb külügyminiszter is elmondta már, hogy az első beléptető európai uniós országokba kell visszatoloncolni őket, ezek pedig Görögország, Olaszország és Spanyolország. Ezt a vonatkozó előírások is kimondják. Egyedül azt a néhány migránst lehet visszatoloncolni Szerbiába, akiket Magyarországról toloncolnának ki illegális határátlépés miatt. Ugyanakkor esetükben bizonyítani kell, hogy itt lépték át a határszakaszt. Ha lesznek ilyen migránsok, akkor ellenük szabálysértési eljárást kell indítani, hiszen akiket Magyarország visszatoloncolna, azok nálunk is tiltott határátlépést követtek el. Ebben a szabálysértési eljárásban börtönbüntetést is kiróhatnak, vagy az ország elhagyására kötelezhetik a migránsokat, vagy összegyűjthetik őket, és mivel Szerbia és Macedónia között érvényben van a toloncegyezmény, így Szerbia oda toloncolhatja őket.
Milyenek a kilátások arra vonatkozóan, hogy a menekültek új útvonalakon próbálnak eljutni Európába?
– Bármelyik pillanatban elindulhatnak valamelyik alternatív útvonalon. Ha migráns lennék, akkor türelmesen várakoznék Görögországban, elvégre ott mégis melegebb a tél, mint itt. A tavasz beálltát követően Görögországból kényelmesen át lehet sétálni Albániába, onnan Montenegróba, onnan pedig Horvátországba. Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy a görög szigetvilág védhetetlen. Most azt mondom, hogy a dalmát szigetvilág védhetetlen. Az sem lenne jó, ha Bosznia-Hercegovina irányába indulnának, hiszen senkinek nem lenne érdeke, ha a bevándorlók esetleg csatlakoznának a boszniai iszlamista csoportokhoz.
