Újracsomagolva kínálja eladásra pártját Mlađan Dinkić. A G17 Plusz elnöke, jelenleg a regionális fejlesztésért és a gazdaságért felelős miniszter bejelentése szerint a Szerbiai Egyesült Régiók Uniója nevű pártszövetség alapító közgyűlésére május 16-án kerül sor. Tőmondatban megfogalmazva ez az új politikai alakulat az ország decentralizációjáért és a regionalizációért kíván harcba szállni, valamint a régiók kiegyenlítettebb fejlődéséért.
A G17 Plusz még 1997-ben alakult mint civil szervezet, elnevezése pedig onnan ered, hogy 17 politikán kívüli szakértő alakította. E csoport a 2000-es választások idején hallatott többet magáról, amikor elkészítette az ország gazdasági talpra állítását elősegítő programját, amit felkínált az akkor hatalomra kerülő Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek, vagyis a DOS-nak. A hatalomváltást követően Dinkić lett a jegybank kormányzója, a csoport több tagja pedig miniszteri és egyéb megbízatást kapott. 2003 végén e pártnak jelentős szerepe volt a Đinđić-gyilkosság után amúgy is ingatag lábakon álló, Zoran Živković vezette kormány megbuktatásában, miután a DOS tagpártjainak több képviselője is átigazolt a 2002 decemberében párttá avanzsáló G17 Pluszba. Ekkor többen is azzal vádolták őket, hogy megvásárolták a képviselőket. A kormánybukást követően az év végére kiírt választásokon az akkor meggyengült Demokrata Párt alternatívájaként igyekeztek feltüntetni magukat, ennek ellenére az elvárásoknál gyengébben szerepeltek, a szavazatok 11,5 százalékát szerezték meg, és koalícióra léptek az akkor már egyre keményebben Hága- és Nyugat-ellenes Koštunicával. A párt bázisa elsősorban Vajdaságban volt, különösen jó eredményt értek el a magyar többségű községekben, így az elkövetkező időszakban a pártvezetők gyakori vendégek voltak az itteni rendezvényeken.
A párt 2006-ban kilépett a kormánykoalícióból, miután a Hágával való együttműködés hiánya miatt megtorpant az ország uniós csatlakozása, ami pedig Miroljub Labus akkori pártelnök felelőssége volt. Ezután még kétszer voltak parlamenti választások, a G17 Plusz mindkétszer a kormány része lett, legutóbb a Demokrata Párt által vezetett európaira keresztelt koalíció részeként. Ennek átka, hogy több más, kisebb párthoz – a Vajdasági Szociáldemokrata Ligához, a Szerb Megújhodási Mozgalomhoz vagy a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségéhez – hasonlóan rájuk is az a veszély leselkedett/leselkedik, hogy önállóságukat, felismerhető jellegüket elveszítve a nagy DP szatellitjeivé válnak, ezért váltaniuk kellett.
Ezt a váltást, az újracsomagolt politikát jelenti a most megalakuló pártunió, amelynek két legfőbb ismérve, hogy a G17 Plusz felvesz egy korábban nem rá jellemző nemzetieskedő irányvonalat, továbbá – szembesülve népszerűségének vajdasági elveszítésével – a Belgrádtól délre elhelyezkedő területekre helyezi át vadászterületét.
Az irányváltásra a leginkább közérthető módon Ivana Dulić-Marković szavai mutatnak rá, aki jelezte: kilép a pártból. A G17 Plusz vajdasági, autonomista irányultságú vonalát képviselő politikus a következőképpen magyarázta távozásának okait: „Semmiképp sem tudnék egy olyan politikát képviselni, amely a Nemzeti Beruházási Terv 1,3 százalékát irányozza elő Vajdaság részére. Nem tudom képviselni azt a politikát, amely keresztet emel Kragujevac fölé, illetve Dragan Marković Palmával közösen fogadja a jagodinai állatkert új zsiráfját.”
A párt irányváltását mi sem jelzi jobban, mint Dinkić tegnapi bejelentése arról, hogyan is képzeli az ország decentralizációját. Több országos intézmény központját helyezik át Belgrádból. A Fejlesztési Ügynökség új központja Nišben lesz, a Regionális Fejlesztési Ügynökségé Zaječarban, a kivitel biztosításával és pénzelésével foglalkozó ügynökséget a jövőben Užicéről vezetik majd, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat központja pedig Kragujevacon lesz. A magyarázat szerint így az egyetemet végzett fiatalok állami intézményekben dolgozhatnak szülőhelyükön. Akaratlanul is adódik a kérdés: Uraim, és hol marad Zombor, Nagybecskerek, Szabadka vagy netán Óbecse?
Az újraértelmezett G17 Plusz a jövőbeni beruházókat Nišbe, Zaječarra, Kraljevóra és Novi Pazarba irányítaná. Gondolom Vajdaságban már nincs hol beruházniuk, mert minden városban annyira beindult a termelés.
A Szerbiai Egyesült Régiók Uniójának déli irányvonalát támasztja alá az is, hogy az alapítók között található a Veroljub Stevanović kragujevaci polgármester vezette Együtt Šumadijáért, valamint a Boško Ničić zaječari polgármester által irányított Krajináért élek elnevezésű koalíció.
Dinkić tehát újracsomagolta 2000 óta számtalanszor sikeresen értékesített politikai áruját. A következő választáson kiderül, hogyan tudja felvenni a harcot Belső-Szerbiában Toma Nikolićtyal, Velja Ilićtyel, Koštunicával, Palmával és a többiekkel. Ami számunkra inkább érdekes kérdés: ilyen irányvonal és program mellett hogyan akar vajdasági szavazatokat szerezni? Csak nem az ezer eurós ingyen részvényekkel? A palicsi állatkertnek ugyanis már van zsiráfja...
