A kiemelt fontosságú nemzeti intézmények támogatási rendszere az idén átalakul, más alapon folyik majd a támogatások jóváhagyása, az eddigi modell helyett egy pályázati rendszer lép életbe – mondta el a Magyar Szónak Gémesi Ferenc , a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki szerint ennek biztos, hogy lesznek vesztesei, de lesznek olyanok is, akik jól járnak.
– Beérkezett a konstrukciós javaslat, hogyan is nézzen ki ez a rendszer és ennek megfelelően megtörténtek az előkészületek a szerződéskötésre.
A vajdasági alapítványok, amelyek ennek a lebonyolítói lesznek, kiírhatják a pályázatokat, és innentől finanszírozható maga a nemzeti intézményrendszer. Néhány intézmény esetében fontosnak tartom, hogy azok ugyanúgy pályázhassanak más magyarországi forrásokért is, mert önmagában az, hogy egy intézmény nemzeti jelentőségű, még nem zárja ki őt, sőt, bizonyos értelemben predesztinálja is arra, hogy máshonnan is pénzhez jusson, akár a Szülőföld Alaptól, akár más kormányzati forrásból.
Az idén nem intézményeket javasolnak, hanem területeket. Ez mit jelent pontosan, miben lesz ez más mint eddig?
– Nem közvetlenül egyes intézményeknek adjuk a magyar költségvetésből a pénzeket, hanem azt szeretnénk, ha nagy projektirányzatok jönnek létre. Ide sorolható az anyanyelvű kultúra, az anyanyelvű média és tájékoztatás, azok a fontos intézményi körök, amelyek az elmúlt négy évben nemzeti intézmények voltak, ugyanúgy a közoktatás meg a felsőoktatás kérdése is. Ezek azok a projektirányok, amelyekre a lebonyolítók kiírják a pályázatot. Hogy ki nyeri ezeket a pénzeszközöket, az a pályázattól is függ, de én azt gondolom, hogy nyilvánvalóan a nemzeti intézmények mögött egy komoly munka van. Az ott folyó tevékenység közös érték, ezért választottuk ki őket négy évvel ezelőtt.
Ön szerint a Magyar Szó nem tartozik ide?
– De, én azt gondolom, hogy igen. A munkája, a tevékenysége, a szerepe az anyanyelvű tájékoztatásban mindenképpen megvan. Az, hogy a Magyar Szó mint gazdasági struktúra hogyan működik, ez egy másik kérdés, ebben nyilván a tulajdonosoknak kell a döntéseket meghozni. A Magyar Szó, mint anyanyelvű tájékoztatási eszköz, mindenképpen egy olyan jelentős intézmény, amely ebbe a körbe tartozik.
Abban az esetben, ha Vajdaságból érkezne egy ajánlás azzal kapcsolatban, hogy kiemelt fontosságú nemzeti intézménnyé nyilvánítsák a Magyar Szót, mi lenne a válasz Magyarországról?
– Rajtunk ez nem múlik, tehát ha egy olyan elképzelés jön Vajdaságból, hogy a Magyar Szó legyen benne ebben a körben, akkor mi ezt az ötletet mindenképpen támogatnánk. Nem árulok el talán nagy titkot, hogy nyilván a VMSZ-nek és az MNT-nek van ebben szerepe, és gondolom, az sem jelent óriási titkot, hogy vannak-e ilyen szándékok. Én személyesen tudom, hogy van arra vonatkozóan szándék, hogy a Magyar Szót ajánlják a magyar kormányzat figyelmébe.
Megszületett már a döntés, ki kap az idén támogatást?
– Még nem, a források megvannak, a szerződések elkészültek.
Vannak olyan információink, hogy egyes intézmények már megkapták a támogatást, például a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar már kapott 20 millió forintot.
– Van néhány olyan intézmény, amelyeknek áthúzódó projektjeik voltak, például a Tanítóképző Kar vagy a Tehetséggondozó Gimnázium, ők más forrásokból megkapták ezeket, hogy ne álljon le a pályázatokig ez a történet. De maga a nemzeti intézményi kör az most fog majd megnyílni, azzal, hogy kiíródnak a pályázatok. Nyilván aszerint fogják kiírni, hogy melyik főpályázati iránnyal foglalkozó alap mikor szándékozik megjelentetni ezeket, tehát nyilvánvaló, hogy különböző formációkban történik ez, de ezidáig még nem írták ki őket.
