Sokan értetlenkedve fogadták azt a kötelező érvényű utasítást, amelyet a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) Tanácsa hozott meg a napokban az országban működő elektronikus médiumok számára. Az utasítást ugyanis a gyakorlatban majdnem lehetetlen betartani, főleg azt a részét, amely a nemzetitanács-választások kampányára vonatkozik. Az erre vonatkozó rész ugyanis leegyszerűsítve azt jelentené, hogy a médiában dolgozó újságírók, bemondók vagy rendezők nem vállalhatnak aktív szerepet ezeken a választásokon. A nemzeti tanácsok megválasztásának előkészületeiről Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszterrel beszélgettünk. Čiplić elmondta a Magyar Szónak, hogy alapjában véve elégedett a választások előtti időszakkal.
– Problémák természetesen akadnak, de kétségtelen, hogy ezek a gondok, amelyek a választások előtti időszakban felmerülnek, sokkal kisebbek, mint amit mi feltételeztünk az elején. Jelenleg csupán a listák támogatásánál észleltünk apróbb problémákat, de ezek is formális jellegűek voltak. Május 21-én fejeződik be a listák átadásának és kihirdetésének határideje, úgyhogy ebben az értelemben ezidáig nem vetődtek fel komolyabb problémák. Én azt várom, hogy a választásokig sem lesznek komolyabb nehézségek vagy incidensek. Olyan hangulat uralkodott el a nemzeti tanácsok választásának résztvevői között, amely hűen tükrözi ennek az eseménynek a politikai és társadalmi fontosságát, és ez a hozzáállás is segít abban, hogy tiszta legyen ez az előkészülési folyamat. Ezidáig minden kisebbség átadott legalább két listát, de vannak olyanok is, akik már több mint tízet beadtak.
Problémák azért – ahogyan Ön is mondta – mégis vannak, sokan dolgoznak médiában, és a listákon is szerepelnek. Ezt hogyan lehet összeegyeztetni?
– Igen, mondtam, hogy vannak problémák, tudunk erről is, amit Ön felvetett. Viszont az emberi jogi és kisebbségügyi minisztériumnak az az álláspontja, hogy ezeket a kisebb gondokat nem szabad figyelembe venni, ugyanis több ilyen eset is létezik, és a kisebbségek nemzeti tanácsainak a megválasztását célzó kampányra nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok, mint az általános parlamenti választások kampányára. Ugyanis a kisebbségi önkormányzat egyik alkotóeleme a tájékoztatás, ezt az alkotmány garantálja. Éppen ebből kifolyólag én egészen természetesnek tartom azt, hogy az újságírók is aktív résztvevői legyenek a választásoknak, sőt azt is, hogy a listákon szerepelhessenek és megválasszák őket a nemzeti tanácsok tagjaivá.
A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) viszont egy olyan kötelező érvényű utasítást adott ki az ország területén működő rádió- és televízióállomások számára, amelyben ez gyakorlatilag tiltva van...
– Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy az RRA már adott ki hasonló utasítást, és akkor ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. Emiatt én azt ajánlom a médiumoknak, hogy ne vegyék figyelembe az RRA kötelező érvényű utasítását, mert olyan részeket is tartalmaz, amelyeket a nemzeti tanácsokról meghozott törvény nem ismer.
