Danica Todorov, a tartományi ombudsman helyettese a Magyar Szónak elmondta, hogy érkeztek mobbinggal kapcsolatos panaszok a tartományi ombudsmanhoz is.
– Többnyire nők fordulnak hozzánk, de néha férfiak is panaszt tesznek irodánknál.
– Ha viszont másként áll hozzá, abban az esetben ajánlást intézünk az az intézmény felé, ahol történt az a bizonyos eset. Az ajánlásunk nem kötelező, de tapasztalataink szerint sokat ér, mert ez egyfajta figyelmeztetés, hogy így nem lehet viselkedni, és hogy komolyabb következményei is lehetnek a dolognak. A magánvállalatok esetében korlátozottak a hatásköreink, ha ilyen feljelentés érkezik hozzánk, mi a munkafelügyelőséghez intézünk egy felhívást, de sokszor fel is vesszük a kapcsolatot a felügyelőséggel, és ilyenkor részletesen elmagyarázzuk, hogy egy bizonyos vállalatban mire panaszkodtak, és mire kell odafigyelniük. A mobbing leginkább pszichológiai nyomásgyakorlásként nyilvánul meg a munkahelyeken, és különféle formáival találkoztunk, például: fontos információkat titkolnak el a munkástól, túl sok munkát rónak ki rá, más munkahelyre helyezik át a sértett felet, sértegetik, nem ismerik el az elért sikereit, de van, aki a fizikai erőszaktól is tart – mondta Todorov. Kiemelte, hogy a mostani törvény csak részben védi meg a dolgozókat.
– A munkáról szóló törvény foglalkozik a munkahelyi diszkriminációval és a szexuális zaklatással is. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy a jogai sérültek, vádat emelhet a bíróságon. E törvény alapján azonban nagyon kevés olyan bírósági döntést született, amelyben megbüntették a bántalmazót, azért mert a bizonyítékok bemutatása az áldozatra hárul. Az áldozatok nem szívesen bocsátkoznak bele ebbe a folyamatba, mert nagyon sok esetben nehéz bebizonyítani ezeket az eseteket, vagy azért mert nincs tanú, vagy pedig mert attól félnek, hogy elveszítik munkahelyüket. Az új munkahelyi bántalmazás tiltásáról szóló törvényjavaslat, amely most van a képviselőházi eljárásban, sok olyan intézkedést tartalmaz, amely a mobbing csökkenéséhez kellene, hogy vezessen, valamint a munkások védelmét hivatott erősíteni. Többek között például a bizonyítékok bemutatását nem az áldozatra, hanem az elkövetőre hárítja, ami szintén nagymértékben megkönnyítheti a bírósági eljárásokat a munkahelyi zaklatás eseteiben – magyarázta Todorov.
Slavko Vlaisavljević, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet tartományi bizottságának elnöke elmondta lapunknak, hogy egyre többen jelentkeznek az egyesületnél, mert ezt látják az egyedüli kiútnak a munkahelyi zaklatások megfékezésére.
– Egész Szerbiában növekvő tendenciát mutat a mobbing, úgyhogy az utóbbi időben sokat foglalkozunk vele. Nemcsak a munkáról szóló törvényre hivatkozunk, hanem az alkotmányra is. Elmondhatom, hogy minden nap érkezik hozzánk ezzel kapcsolatos panasz.
Saud Šećeragić, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének jogi tanácsosa elmondta, hogy a mobbing egyik legdurvább formája a munkahelyek megváltoztatása.
– Ebben az esetben ugyanis sok helyen előfordult már, hogy például azt, aki mérnökként dolgozott, átminősítik más munkafeladatra, és lapátot kap a kezébe. A munkáltató megteheti, hogy maga hozza meg az átszervezésről szóló rendeletet, és ez felhatalmazza őt arra, hogy leszámolhasson például azokkal a munkásokkal, akik nem tetszenek neki a vállalaton belül. Az új törvény sokban megkönnyíti majd munkánkat, mert több felismerő eszközt ad a kezünkbe, amelyekkel kiküszöbölhetjük a munkahelyi visszaéléseket. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a mobbingot nem fogjuk kiküszöbölni csupán azzal, hogy meghozzuk az új törvényt, hanem akkor fogjuk valamelyest megszüntetni az ilyen eseteket, ha megfelelő büntetéseket rónak ki ezekben az esetekben – mondta a jogi tanácsos.
