Egy társadalom uralkodó rétegének a felfogása és beállítottsága mindig átitatja a társadalmi ranglétra minden szintjét, így ha egy társadalom pillanatnyi helyzetét elemezzük, könnyen lehet következtetni vezetőinek, „elitjének” a politikai attitűdjére. Mivel a szerbiai társadalom erősen politizált közösség, a politikai pártok pénzeléséről szóló új törvény, amely szigorú előírásokat és nagy büntetéseket irányoz elő, lehet, hogy eleve kudarcra van ítélve? A politikai pártok Szerbiában ugyanis ezidáig csupán érdekszövetkezetekként, klánokként vagy törzsi klubokként dorbézoltak. Az állam vagy az állampolgárok érdekeivel a szerbiai politikusok csak akkor foglalkoztak, ha az itteni reality show-t külföldről már nehezen viselték el cenzúra nélkül, és beszóltak. Máskülönben szabad a vásár.
A politikai pártok pénzeléséről szóló új törvény, amely szigorú büntetéseket helyez kilátásba a pártalapokkal való visszaélések esetében, már egy ideje kidolgozás alatt van, de júniusig állítólag be lesz fejezve, legalábbis ezt állítja Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára. A most hatályban lévő törvényt a pártok könnyen kicselezik, Verica Barać, a korrupcióellenes tanács elnöke szavaival élve, „kikozmetikázott” pénzügyi jelentéseket tesznek közzé, amelyeket senki sem tud kellőképpen ellenőrizni. Hogyan is néz ki a pártok pénzelése a jelenlegi helyzetben: a politikai pártok finanszírozását a Szerbiai Képviselőház Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi, a választási kampányok költségeit pedig a Köztársasági Választási Bizottság. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a pártok saját magukat ellenőrzik. Ismerve a szerbiai politikai élet titánjait, biztosak lehetünk benne, hogy becsületesen, lelkiismeretesen járnak el minden egyes esetben.
A most hatályban lévő jogszabály szerint a pártok rendes működésre, valamint választási kampányra kaphatnak pénzt, magán- és közforrásból. Privát forrásként a pártok pénzeléséről szóló jogszabály a tagdíjat, a jogi vagy magánszemélyek adományait, a promóciós aktivitásból, valamint a pártok tulajdonából származó bevételeket jelöli meg. A közforrások az állami költségvetést, a tartományi és az önkormányzati költségvetés eszközeit ölelik fel.
„Azon politikai pártoknak, amelyeknek van köztársasági vagy helyi szintű képviselőjük, pontosan meghatározott támogatási összeg jár, mégpedig az állami költségvetésből 0,15, a tartományi büdzséből 0,1 százalék. Egyes önkormányzatok pedig a költségvetésük 0,1 százalékával járulnak hozzá a pártok pénzeléséhez. A képviselőket és a tanácstagokat biztosító pártok számára az eszközök 30 százaléka egyformán jár, míg a fennmaradt 70 százalékot a képviselők és tanácstagok aránya szerint osztja fel az állam. A pénzügyminisztérium, valamint az illetékes tartományi szerv és önkormányzat utólagosan, havonta utalja át az eszközöket a pártoknak.”
Nézzük azonban, mit terveztek az új korrupcióellenes törvényben.
Az új törvényben bevezetik a közvetlen , a személyes és a büntetőjogi felelősséget, valamint a büdzsétámogatás megvonását abban az esetben, ha a politikai pártok nem adják le idejében az éves pénzügyi bevallásukat, végső esetben a politikai párt megszüntetése is lehetséges. Állítólag ez lesz az egyik legfontosabb törvény a korrupcióellenes küzdelemben. Az új törvény alapján a politikai pártok minden pénzzel el kell, hogy számoljanak, amit nem az állami költségvetésből kaptak. Mindezt nyilvánosan is közzé kell, hogy tegyék a korrupcióellenes ügynökség honlapján, amelyet ezenkívül az állami számvevőszék is ellenőrzés alatt tart. Ezentúl az új törvény szerint legvalószínűbb, hogy a pártokat nem korlátozzák abban, hogy mennyi pénzt költhetnek a privát támogatásokból származó pénzeszközökből. Ez azt jelenti, hogy a pártok a jövőben korlátlan számú magán- és jogi személytől kaphatnak pénzbeli támogatást, azzal, hogy továbbra is lesznek egyszeri támogatási limitek. Több mint valószínű, hogy ezek a korlátozások maradnak a most érvényben lévők szintjén, amelyek alapján az adományok magánszemély esetében 10 átlagbért, a vállalatok esetében pedig 100 átlagkeresetet tehetnek ki.
Mivel a törvény még kialakulóban van, nem tudni pontosan, milyen megoldások kerülhetnek még bele, de azt tudni, hogy a GREKA szakértői (az Európa Tanács korrupcióellenes testületének a szakértői) is komolyan vizsgálják ezt a törvénytervezetet, valamint a pártok pénzelésének jelenlegi ellenőrzési mechanizmusát. Erről egy jelentést készítenek, amelyet szeptember folyamán tesznek közzé.
A munkacsoport, amely a törvény kidolgozásával foglalkozik, nemsokára elkészíti a törvénytervezet első verzióját, és nyilvános vitára bocsátja, így minden párt és civil szervezet megismerheti. A nyilvános vita októberig tart, és ebben az időszakban mindenki elmondhatja véleményét vagy kifogását a törvénytervezettel kapcsolatban. A mostani tervek alapján a törvény decemberben kerül a Köztársasági Képviselőház napirendjére.
Igaz, hogy a törvények meghozatala eddig komoly gondot jelentett a belgrádi politikai elit számára, ám ezek betartása és alkalmazása már a sci-fi kategóriájába tartozik. Hacsak nem áll folyamatosan a hátuk mögött a nagy testvér.
