A szerbiai médiumok az utóbbi időben egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, ami többszörösen érvényes a helyi médiára. Helyi szinten a gazdagabb üzletemberek kiskirályoknak képzelik magukat, és ezt az állapotot a hatalom nem fékezi meg. Ilyen helyzetben ki védi meg az újságírót vagy a médiumot, ha olyat ír vagy mond a helyi kiskirályról, ami nem az Ő szája íze szerinti? Erről a témáról tartottak tegnap tanácskozást Belgrádban, a Média Központban.
Dejan Miladinović, a Local Press igazgatói bizottságának elnöke elmondta, hogy a témát illetően egész Szerbiában lesújtó a helyzet. A helyi önkormányzatok a médiumokat saját sajtószóvivőjüknek képzelik, és abban az esetben, ha az nem arról szól, amit a helyi hatalom elképzelt, egyszerűen megvonják tőle a támogatást.
– Abban az esetben, ha az adott médiaháztól megvonják a támogatást, a bejáródott forgatókönyv szerint be is perelik őket valamiért, a helyi médium pedig nem élhet túl egy nagyobb pénzbírságot, és megszűnik.
Dejan Lazarević, a Local Press ügyvédje kiemelte, hogy a médiára a legnagyobb nyomást a politikusok és a helyi üzletemberek gyakorolják.
– Ezek az emberek sokszor fegyverrel fenyegetőzve jönnek be a szerkesztőségekbe, és sajnos az ott dolgozók teljes mértékben ki vannak szolgáltatva nekik. Itt van például Velimir Ilić esete, aki beperelte az egyik helyi lap újságíróját, mert nem tetszett neki az, amit írt róla. A bíróságon Ilić ügyvédje arra hivatkozott, hogy a szövegben kliense nem létező ciprusi számlájáról írtak. A bíróság Ilić javára döntött, és a lapnak kártérítést kellett fizetnie. A gond csak az, hogy a szóban forgó cikkben szó sem esett bármiféle ciprusi számláról. Tehát a bíróság egy nem létező szövegrész alapján Ilićnek adott igazságot. Ez elég sokat elmond a szerbiai bíróságokról – mondta Lazarević.
Ha ez még nem tűnik túlontúl furcsának, itt egy másik eset, amelyet a Local Press védőügyvédje mesélt el, ez pedig a vranjei újság esete egy helyi „üzletemberrel”. Az „üzletembernek” nem tetszett egy írás a helyi újságban, és „kiküldte” a rendőrséget a lap szerkesztőségébe, hogy a helyszínen hallgassák ki a főszerkesztőt, valamint a tulajdonost. Itt sincs vége a történetnek, mert ezután hazugságvizsgálót hoztak a szerkesztőségbe, amellyel a többi alkalmazottat is átvizsgálták.
– Ezek az intézkedések először is jogellenesek. Másodsorban persze nem maradnak nyom nélkül, a helyi uralkodók pontosan elérték céljukat, ugyanis már most észrevehető egyfajta öncenzúra a pórul járt médiumokban – mondta Lazarević.
Đorđe Vlajić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének elnöke elmondta, hogy a független újságírás Szerbiában egyre nagyobb veszélyben van, és ez leginkább a helyi média helyzetéből látszik.
– A hatalom egyre gátlástalanabbul viselkedik, a lokális média újságírói, „okulva” a tapasztalataikból, öncenzúrát vezetnek be, mert féltik egzisztenciájukat, családjukat. Egyértelmű, hogy a mostani tranzíciós időszak áldozatai a médiumok és az ott dolgozók. Probléma akkor keletkezik, amikor egy médium nem gazdasági okok miatt szűnik meg, hanem a helyi önkormányzat politikai nyomása miatt, vagy az említett „vállalkozók” teljhatalma okán. Nagy gondot jelent a bíróságok munkája is, hiszen azok egyre inkább az egyéni érdekek eszközeivé válnak, és óriási büntetéseket rónak ki egyes médiaházakra – hangsúlyozta Vlajić.
Saša Mirković, a Független Eleektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) elnöke felszólalásában kitért arra, hogy egyre kevesebb toleranciára lehet majd számítani a független újságírást illetően.
– Pesszimista vagyok, ami a dolgok alakulását illeti az újságírás terén. Én azt ajánlom, hogy a médiumok fogjanak össze, és hálózatokban működjenek, így sokkal jobban tudják érvényesíteni érdekeiket. Az állam egyre kevésbé foglalkozik a médiával, ami nagy problémát jelent, mert sok olyan törvény van, amit módosítani kellene, de számos olyan törvényt is meg kellene hozni, amelyekkel rendezhetnénk a médiaszférát – mondta Mirković.
Nedim Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének képviselője elmondta, hogy Szerbiában jelenleg 1100 médium működik, ami felfoghatatlan és teljesen logikátlan.
– Jelenleg az a helyzet, hogy a médiumok privatizációja leállt, az önkormányzatok pedig helyi uralkodókként viselkednek. A kalózállomásokat továbbra sem szüntették meg, úgyhogy nehéz helyi szinten konkurenssé válni. Habár az újságíró-egyesületek többször is felhívták a nyilvánosság figyelmét arra, hogy visszaélések tapasztalhatók sok önkormányzatban, panaszaik süket fülekre találtak az állam részéről – mondta Sejdinović.
A tanácskozáson elhangzott még, hogy az állami tulajdonban maradt médiaházakat kizárólag pártalapon irányítják Szerbiában, ugyanis az önkormányzatok választják meg a helyi média igazgatóit.
