Bármilyen választáson rendkívül fontosak a kampányban elhangzott gondolatok, de nagyon fontos a program is. A versenyben lévőket a program különbözteti meg egymástól. Annak alapján kellene dönteni, hogy ki mit ígér. A következő hét utolsó napján öt listára szavazhatunk a magyar nemzeti tanácsi választáson. Alább összevetjük az indulók programját, az ígéretek illetve tervek listáját.
Első olvasatra kétségtelen, hogy a legalaposabb és legszerteágazóbb programmal a Magyar Összefogás rukkolt ki. A nemzeti tanács hatáskörébe tartozó területeken kijelölték a stratégiai célokat és hozzájuk rendelték a feladatokat. A másik négy lista esetében az egyes területeken jobbára a tennivalókat találjuk, hol általánosabb, hol konkrétabb megfogalmazásban. Minden lista számára az oktatás az egyik legfontosabb terület.
OKTATÁS
A Magyar Összefogás programjában a következő olvasható: „El kell érnünk azt, hogy a magyart versenyképes szaktudása, nyelvismerete, iskolázottsága különböztesse meg az átlagtól”. Ennek érdekében növelni kell a magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjét. A program konkrét számokat is tartalmaz. „A négyéves ciklusban 70 százalék fölészeretnénk emelni a négyéves középiskolai tagozatokra iratkozó magyar fiatalok arányát. Ugyanakkor fokozatosan el szeretnénk érni, hogy a továbbtanuló érettségiző magyar fiatalok aránya a jelenlegi kb. 50-55 százalékról 60-65 százalékra növekedjen az elkövetkező periódusban, majdfenntartsa ezt a növekedési irányzatot.” Az oktatási stratégián belül a középiskolai magyar tagozatok számának növelése, új ösztöndíjalap létrehozása, illetve a szociális alapú diáksegélyezés rendszerbe foglalása, koordinálása és harmonizálása, valamint a diákhitelek bevezetése és a kollégiumi hálózat kiépítése szerepel programcélként. Ehhez párosul a felsőoktatás fejlesztése, ami egyebek között az elköltözött oktatók, tudósok, valamint anyaországi szakemberek alkalmazását is jelenti. A szerb nyelv oktatásának reformja is szerepel az oktatási stratégia programjai között, hogy a magyar diákok használható szerb nyelvtudással versenyképesek lehessenek a munkaerőpiacon.
A Magyar Összefogás tennivalóként jelöli meg a magyar oktatási intézményhálózat kiépítését, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Tanács átveszi az alapítói jogokat vagy társalapítója lesz a magyar kisebbség számára fontos oktatási intézményeknek. Megvalósításra vár a program szerint ezen intézményhálózat illetve a humán erőforrás kataszterének elkészítése is. A szórványban élő magyarság anyanyelvű oktatása külön stratégiai célként szerepel. „Nincs megalkuvás abban a kérdésben, hogy minden magyar diáknak az egész tartomány területén biztosítani kell az anyanyelvű oktatás lehetőségét” – fogalmaz a MÖ programja. A szórványban folyó anyanyelvű oktatás javítását iskolabuszok beindításával illetve anyanyelvápolási programok beindításával kívánják elérni. „Néhány év alatt szeretnénk csökkenteni a szerb nyelven tanuló magyar általános iskolások arányát, a jelenlegi 20 százalékról 15 százalékra, azaz növelni az anyanyelven tanuló magyar iskolásaink számát.”
Stratégiai célként szerepel a programban az oktatás szakmai színvonalának emelése, egyebek között a pedagógusok permanens képzésével, valamint a magyart anyanyelvi szinten beszélő tanfelügyelők alkalmazásával.
A másik négy lista oktatási programja a fentieknél jóval kevesebb konkrétumot tartalmaz. A Humentis által támogatott Vajdasági Magyarként Európába nevet viselő lista programja mindössze hat mondatot szentel az oktatásnak: „Olyan közoktatási rendszert akarunk, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, a fiataloknak pedig esélyegyenlőséget biztosít nemcsak azon a területen, ahol a magyarság többségben él, hanem az egész országban, és azon túl is.
Ezért követelünk jobb minőségű nyelvoktatást és hatékony szakmai képzést.
A fiataloknak kollégiumot, étkeztetést és anyagi támogatást biztosítunk könyvek meg tanszerek beszerzésére. Serkenteni akarjuk a diákcsere-mozgalmat is, hogy az ifjú nemzedék megismerhesse, mit és hogyan tanulnak társaik a fejlett országokban. Támogatjuk az egyházi iskolák és óvodák megnyitását is. Az utóbbiakra főleg a városokban van nagy szükség, ott, ahol a szülőknek gondot okoz a kicsinyek elhelyezése.”
A Magyar Remény Mozgalom akárcsak a MÖ fontosnak tartja a magyar iskolahálózat kialakítását, illetve a teljes körű anyanyelvű oktatás megszervezését az óvodától az egyetemig.
Követelik a magyar egyetem létrehozását úgy, ahogyan az a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségekben már működik. Kollégiumok nyitása, ösztöndíjak biztosítása, iskolabuszok beindítása és a szórványban lévő, kis létszámú tagozatok fenntartása szerepel az MRM programjában, akárcsak a MÖ-éban, azzal, hogy az MRM a szórványban egyedi elbírálást ígér minden egyes kis létszámú tagozat esetében. Az oktatási intézmények élén a párt szerint „csak megbecsült, a kommunista múlttól mentes, a magyarság iránt nyíltan elkötelezett személyek lehetnek, akiket mozgalmunk támogatni tud a kinevezések előtti javaslattétel során.”
A tankönyvek tüzetes felülvizsgálatát illetve az anyaországi tankönyvbehozatal megkönnyítését és felélénkítését ígéri az MRM. A Kézfogás a Magyarságért lista ebben a kérdésben úgy fogalmaz, hogy szorgalmazni fogja a magyarországi tankönyvbehozatal korlátozásának feloldását. Az MRM olyan akkreditált központok létrehozásáért száll síkra, amelyek lehetővé teszik a felnőttek átképzését.
A Kézfogás a Magyarságért – Bunyik Zoltán-Rácz Szabó László elnevezésű lista választási programja 10 pontból áll. Az ezekbe foglaltakat legfontosabb tennivalókként jelölik meg. Az oktatással három pontban foglalkoznak. A fent jelzett tankönyvbehozatal mellett a munkaerőpiac igényeinek megfelelő korszerű szakképzést tartják fontosnak, illetve pénzügyi, egészségügyi és informatikai szakok megnyitását. A magyar Liga az oktatást a megmaradás pillérének jelöli meg. Szintén teljes körű anyanyelvű oktatást tervez az óvodától az egyetemig, azzal, hogy ebben a programban is szerepel a magyar egyetem létrehozása meg a kéttantárgyas tanárképzés. Növelni szeretnék a képzett fiatalok számát és síkraszállnak a egy ösztöndíjalap létrehozásáért a MNT-on belül.
KULTÚRA
A kultúra terén a Magyar Összefogás programja stratégiai célként jelöli meg kulturális hagyatékunk teljes feltérképezését, számbavételét és hatékony megőrzését. Ezen a területen is szükségesnek tartják a stratégia kidolgozását, amelyben helyet kap a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tevékenységének újragondolása, a könyvkiadás színvonalának emelése, a színházak és színészek munkájának fejlesztése, tájolásuk rendszeres megszervezése, valamint a színházak átszervezése (Magyar Nemzeti Színház megalapítása?), továbbá a filmgyártás fejlesztése, és természetesen a művelődési intézményhálózat kialakítása és annak igazgatása.
A Bunyik Zoltán-féle lista programja egyetlen mondatot szentel a vajdasági magyar kultúrának: „A hivatásos művészek és pályakezdők nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése, egzisztenciális gondjaik enyhítése”. A Humentis által támogatott Vajdasági Magyarként Európába lista meglehetősen homályosan fogalmaz. Ezek szerint államilag támogatott pénzügyi keretet hoznak majd létre a magyar kulturális intézmények munkakörülményeinek javítására. Kiemelik, hogy létre kell hozni az ingyenes táboroztatási rendszert, hogy a magyar fiatalok megismerkedhessenek a színház- és zenekultúra legszebb alkotásaival. Ugyanezt a célt szolgálja az a szándék is, hogy kötelezővé teszik az általános és középiskolások számára a legrangosabb színházi előadások és zenei rendezvények megtekintését itthon és külföldön.
A Magyar Remény Mozgalom programja a kultúrában az elszámoltatással kezdené a munkát. Szerintük a kiemelt művelődési intézményeknek évekre visszamenőleg be kellene mutatniuk költségvetésüket és eredményeiket, és akik nem voltak eléggé eredményesek, azokat le kell váltani. Ez az álláspont egybecseng a lista szlogenjével, amely politikai nemzedékváltást követel. Fontosnak tartják a kulturális hagyaték feltérképezését és megőrzését, különösen a kastélyokét, a könyvtárrendszer korszerűsítését, azaz az elektronikus könyvtárhálózat kiépítését, valamint a multimediális programok bemutatását. A kultúra terén felsorolt tennivalók között szerepel a tehetségek felkarolása és támogatása is. A Magyar Liga programjában szintén a kulturális hagyaték feltérképezés és megőrzése szerepel a művelődési intézmények tevékenységének összehangolás, a könyvkiadás serkentése a színházak fenntartása és közönség közelbe hozása a céljuk valamint életet lehelni a falusi művelődési házakba. A Magyar Liga programja mindössze nyolc sort szentel a művelődés kérdésének.
TÁJÉKOZTATÁS
A tájékoztatásnak is ugyanennyi hely jutott ebben a programban. A legfontosabb, hogy politikamentes, független objektív, gyors és hatékony magyar nyelvű tájékoztatást szeretnének, s ennek feltétele, hogy a sajtómunkások feladatuk magaslatán álljanak. A Liga tisztességes bért követel az újságíróknak.
A tájékoztatás terén a tennivalókat illetően a legradikálisabb állásfoglalása az MRM-nek van. Megállapítják, hogy a vajdasági magyar média a mélyponton van, és szükség van egy stratégia kidolgozására, amelyben részt vennének a magyar pártok, a civil szervezetek és az újságírók, de semmiképpen sem a „a kommunista-titoista rendszert kiszolgáló sajtómunkások”. „Elég volt a gátlástalan politikai cenzúrából, a közélet egyes aktív, legális résztvevőivel szemben alkalmazott médiazárlatból vagy médialincsből. Továbbá tűrhetetlen, hogy egyes magyar nyelvű médiumokban egyetlen világnézet – a fékevesztett liberalizmus uralkodjon” – fogalmaz a program. Az elektronikus sajtó magánosításának leállítása, megfelelő munkakörülmények megteremtése szerepel még a választási programban. Külön kiemeli a program a Vajdasági RTV magyar szerkesztősége megreformálásának szükségességét, valamint azokat a lapokat, amelyeknek alapítói jogát a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja. Elképzelésük szerint a Magyar Szó és a Hét Nap főszerkesztőinek, igazgatóinak kötelességük lenne folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot illetve a nemzeti tanácsot a példányszám alakulásáról, és amennyiben ez nem kielégítő, leváltanák őket.
A Kézfogás a Magyarságért programjában egyetlen pont foglalkozik a média kérdésével: „Szakítás a magyar médiumokra gyakorolt szerkesztéspolitikai és gazdasági nyomással. Feltárni a Magyar Szó átszervezésének valódi céljait és negatív következményeit a független tájékoztatás érdekében.”
A Vajdasági Magyarként Európába lista szerint a tömegtájékoztatás a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt fontosságú feladata. A Magyar Szó alapítói jogait fenn kell tartani, nagyobb önállóságot és jobb munkakörülményeket kell teremteni a szerkesztőségeknek, az újvidéki Forumot pedig „kiemelkedő újvidéki magyar közintézménnyé kell alakítani”. Új ötletként szerepel a Humentis által támogatott lista programjában, hogy: „A Humentisnek szándékában áll létrehozni egy vajdasági magyar terjesztőhálózatot is, amelynek szolgáltatásait minden magyar kiadó jutányos áron veheti majd igénybe”. A helyi média esetében támogatni kívánják a káderképzést és a pályázatokon való részvételt, és csakúgy, mint az MRM, ellenzik a községi tulajdonban lévő média privatizálását.
A Magyar Összefogás programjának médiára vonatkozó fejezete is egy megállapítással kezdődik: „a vajdasági magyar médiát a gazdag intézményrendszer, a gazdag hagyományok, a szakmai hanyatlás és piacvesztés jellemzi a leginkább”. A program kiemeli, hogy vállalják az összes magyar médium megjelenésének személyi és tárgyi fejlesztését. Stratégiai célként a következőket jelöli meg a program: „a vajdasági magyar írott sajtó szakmai színvonalának és olvasottságának a növelése, pártatlanságának a biztosítása, a szakmai teljesítményekkel összhangban a költségvetési támogatásának növelése a vajdasági magyar médiastratégia alapján”. A többi fejezethez viszonyítva a sajtó kérdését a program kurtán intézi el azzal, hogy szükség van a szakmai színvonal emelésére és a média stabilitásának biztosítására.
NYELVHASZNÁLAT
A nyelvhasználati kérdésben szintén a Magyar Összefogás programja a legátfogóbb és legsokrétűbb. A Bunyik Zoltán vezette lista még csak nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, a dr. Csengeri Attila nevével fémjelzett lista fontosnak tartja, hogy ahol csak lehet, be kell tartani a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényt. Síkraszállnak azért, hogy a polgárok anyanyelvükön intézhessék ügyes-bajos dolgaikat, és hogy ez megvalósuljon, ennek érdekében a leendő foglalkoztatottaknak tanfolyamokat szerveznének, a végzős egyetemi hallgatóknak pedig ösztöndíjat biztosítanának.
A Magyar Összefogás, dr. Korhecz Tamás vezette lista programjában a nyelvhasználatra vonatkozó fejezet a következőkkel kezdődik: „Nyelvünk és mi magunk is akkor leszünk egyenrangúak szülőföldünkön, ha az állami hatóságokban is egyenrangú lesz a magyar nyelv. […] Azt akarjuk elérni, hogy a magyar nyelv ne idegen nyelv legyen, hisz mi sem vagyunk idegenek abban a környezetben, ahol élünk.”
Ennek érdekében az új MNT úttörő szerepet vállalna abban, hogy széles körű kampányt indítson a magyar nyelv hivatalos használatának tudatosításáért. Széles körű kampányokra van szükség, hogy megteremtődjön a valós igény az anyanyelv használatára. Erőteljes fellépést ígér a program a magyar nyelv méltó helyének kiharcolásában a közigazgatásban, a bíróságokon és egyéb hivatalos helyeken, mégpedig: „A nyelvi jogok megszegése esetén hatékony jogvédelem biztosítása – próbaperek, alkotmánybírósági panaszok, eljárások kezdeményezése az ombudsmannál, a strasbourgi bíróság előtt stb.”
A VMSZ által támogatott lista programja szerint szükség van arra is, hogy a többségi nemzet is elsajátítsa a magyar nyelvet, a hivatalnokok munkahelyükön tanfolyamokon, illetve az iskolák szerb tagozatain a diákok második idegen nyelvként tanított tantárgy keretében. A magyar szakmai nyelv meghonosítására az eddig szervezett szemináriumok körét bővítenék, illetve szakmai szótárakat készítenének, hogy a szerb nyelven végzett szakemberek biztonsággal használhassák anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és az élet más területein.
A Magyar Liga a nyelvhasználattal kapcsolatban leszögezi, hogy a magyar nyelv hivatalos használata ne csak jog legyen az állami szervekben, hanem gyakorlat is. Ezzel az egy gondolattal intézi el a Liga a nyelvhasználat kérdését. A megvalósítás mikéntjével adós marad a program.
A fenti négy terület tartozik a nemzeti tanácsok hatáskörébe, ám a Magyar Összefogás és a Humentis által támogatott listák programját kivéve a többi egyebekkel, főként egzisztenciális kérdésekkel is foglalkozik. Közös bennük, hogy a magyarság gazdasági felemelkedése elengedhetetlen érvényesüléséhez. Ezekkel nem foglalkozunk, mert nem tartozik szorosan a nemzeti tanácsok hatáskörébe.
Új gondolatnak számít a Kézfogás a Magyarságért lista programjában, hogy üvegzseb program beindítását ígéri, azaz átláthatóvá kívánja tenni az MNT mellett működő Szekeres László Alapítvány munkáját.
