Péntek délutáni brünni hangulat: a szabadság téren zenét (dzsesszt) hallgatnak a járókelők
A topolyai fiatalember két éve él Brünnben, a világhálón keresztül vállalt ott munkát. Nemrégiben a délmorva fővárosban sikerült találkoznunk vele, s a csehországi tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan kerültél Csehországba, mivel foglalkozol?
– Amikor felhagytam a reménytelen munkareseséssel Szerbiában (egyetlen interjúra nem hívtak vissza, pedig több mint 100 állásra pályáztam), egy régi ismerősöm ajánlatára az IBM-hez pályáztam, melynek 4 nagy központja van a világon, ezek közül az egyik Brünnben (Brno) található.
Az első benyomásom az volt, hogy a Monarchia déli csücskéből az északiba költöztem. A csehet, a második anyanyelvem, a ruszinnak köszönve már a kezdetben alapszinten értettem, így nem volt gond feltalálnom magam. Az átlagfizetés, amit a külföldieknek ajánlanak, 500-700 euró, az étel és ital olcsóbb, mint Szerbiában, a lakás némi szerencsével hasonló áron van, mint Újvidéken. Az egyetlen dolog, ami drágább itt, az a cigi.
Hány nyelven beszélsz, hogy állsz a csehvel?
– A dészlávokon és a két anyanyelvemen (a magyar mint elsődleges és ruszin mint másodlagos) kívül az angolt használom kommunikációs nyelvként. Ami a csehet illetni: Jo, v pohodě, už to jde. Alapszinten belejöttem a bolgárba, gyakorlom az oroszt is, rájöttem, hogy a lengyelt is alapszinten értem, a nyugati ukrán tájszólas is megy, a szlovák szintén.
Mit szeretsz a legjobban Brünnben?
– A város zseniálisan szervezett, a városi közlekedés tökéletesen működik, minden nap mennek az éjjeli járatok. Olcsó pénzért és gyorsan el lehet jutni a város egyik végéből a másikba.
Mit szeretsz a legkevésbé a városban?
– Ilyet még nem sikerült találni. Mi tudna zavarni egy olyan városban, amit úgy lehetne leírni, hogy Szabadka és Zombor eleganciája Újvidék nagyságban a Fruška Gora tetejére feltéve, s bármilyen politikai választásoktól függetlenül gyakorlatiasan működik.
Néhány korsó sör és egy szilvapálinka – találkozásunk helyszíne egy cseh söröző volt
Igaz, hogy a színházi kultúra magas szinten van?
– A városnak 40 színháza van kb. fél millió lakosra, és mindet a város, a régió, illetve a minisztérium támogatják.
Szerinted miért érdemes turistaként fölkeresni a várost, a környékét?
– Rengeteg látnivaló van, mindent megőriztek és felújítottak (ami nálunk sajnos nem történt meg), így a város és a széles környéke, Dél-Morvaország tele van látványossággal, várkastélyokkal, barlangokkal.
Milyen embereknek ismerted meg a cseheket?
– A munkatársaimon kívül csak helyiekkel társalgok, szinte kizárólag csehül beszélgetek az emberekkel, így majdnem másfél év alatt egész baráti kört teremtettem. A brünniek elég toleránsak: itt volt 3 évvel ezelőtt az első melegfelvonulás az országban, és sokan voltak. Itt senkit sem zavar, hogy a város központjában meleg klub van, ahova sokan szívesen eljárnak, mert jót lehet bulizni. Ha nem is akarod, észreveszel hatalmas szexshopokat a város minden részében, itt az álszemérem mint fogalom nem igazán ismert, még kevésbé a mímelt prüdéria (Attila alapította a Dečko magazint, az első olyan lapot Szerbiában, mely a homoszexuálisok jogaival, illetve érdekeivel foglalkozott – a szerző megj.).
A sörözési szokásaikat magadévá tudtad-e tenni?
– A sör Csehorszagban fantasztikus. Szerbiában évente 2-3 alkalommal ittam sört, de egy üveg is fejfájást tudott okozni. Itt a sör teljesen más ízű, és sokkal finomabb. A sörözés errefelé nemcsak a férfiak előjoga, hanem a nők is egyenlő módon kiveszik belőle a részüket, egyetlen brünni munkatársnőt sem sikerült lekörözni sörözésben.
Mindent összevetve milyen a cseh mentalitás?
– Amíg sör van, addig minden rendben, azaz ahogy errefelé mondják „V pohodě – ejtsd: f pohogye”. A másik fontos dolog a foci és a hoki. A nők sokkal öntudatosabbak, mint nálunk, habár a morvák szeretik azt mondani magukról, hogy a többi cseh régióhoz képest valamelyest még vallásosak –, itt van a legtöbb válás Európában. A városi közlekedésben dolgozó sofőrök fele nő. Az idegennyelv-tudás nem az erősségük, habár szerintem máshol sem sokkal jobb a helyzet. Ha azt mondod, Szabadka környékéről származol, az idősek elmesélik, hogy a brünni csapat a Spartakkal játszott, ergo régi ismerősök vagyunk. Tessék Hrabalt olvasni, tőle jobban senki sem írta le az itteniek mentalitását – sebészi pontossággal tette ezt.
A környéken milyen látnivalókat ajánlanál?
– Rengeten falusi rendezvény van kora tavasztól késő őszig, így a munkatársakkal sorba látogatunk mindent, azaz amit győzünk. Borköszöntő ünneptől kezdve a nemzetközi tűzijáték-fesztiválig minden megtalálható.
A laza iszogatás előtt Attila még azt is elmondta, hogy várhatóan egyre több munkalehetőseg lesz arrafelé, így aki nem fél várost és környezetet váltani, gond nélkül be tud illeszkedni, és jobb megélhetést is remélhet. S amit látogatásunk során mi is megtapasztaltunk, turisztikai szempontból is érdemes úticélul választani Brünnt és környékét.
