Magyarkanizsán azt mondták, utoljára a NATO-bombázások idején láttak annyi rendőrt a kisvárosban, mint a hétvégén. Nem volt véletlen a karhatalom erődemonstrációja. Itt tartották ugyanis az EMI-tábort, amelynek kapcsán az Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) elnevezésű szervezet már napokkal ezelőtt nyilvános felhívást tett közzé, hogy a hatóságok ne engedjék meg a „fasiszta zenekarok orgiáját” Magyarkanizsán. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szerb Megújhodási Mozgalom is elítélte a még meg sem tartott rendezvényt.
A tábor most is, mint korábban minden évben, incidens nélkül zajlott le, ám – mint az a szervezők hétfői magyarkanizsai sajtótájékoztatóján kiderült – a hatalom azért felkészült. Már a szervezők bejutása sem volt egyszerű Szerbiába. Strahl Zoltán, a tábor vezetője elmondta, hogy csütörtökön délután, amikor be szerettek volna lépni az országba, a hatóságok azonnal félreállították őket.
– Jól láthatóan már készültek az érkezésünkre: azonnal félreállítottak, személyes poggyászunkat kirámoltatták, és minden egyes olyan holmit, amin a Magyarországon bejegyzett Egyesült Magyar Ifjúság civil ifjúsági szervezet, az EMI emblémája volt látható, egy kupacba hordtak, és nagyon hamar közölték, hogy lefoglalják azokat. Ugyanígy tettek a táborba való belépést igazoló karszalagokkal, amelyeken szintén rajta volt az Emi-logo, és még a rendezői kitűzőket is elvették tőlünk, arra hivatkozva, hogy azok propagandacélokat szolgálnak, reklámtermékek, holott sohasem kerültek kereskedelmi forgalomba, igazi értékük nincs, tehát egyértelműen azt éreztük, hogy ez a rendezvény ellen irányul – mondta Strahl.
Mindennap rendkívül erős rendőri jelenlét volt tapasztalható nem csupán a tábor területén, de a kisváros utcáin is. A helybeliek beszámolója szerint minden sarkon három-négy rendőr posztolt. Mint nem hivatalosan megtudtuk, a karhatalom attól tartott, hogy Újvidékről futballhuligánok érkeznek majd Magyarkanizsára. A szervezők hangsúlyozták, hogy a táborban tartózkodó rendőrök ugyan elkérték a táborlakók névsorát és adatait, sokakat igazoltattak is, de rendkívül korrektek voltak, emberien viselkedtek. Egy táborlakó elmondta: egyik rendőr megjegyezte, nem is érti minek vannak ők itt, hisz semmi sem történik azon kívül, hogy a fiatalok szórakoznak. A helybeliek ugyancsak értetlenül álltak a nagyszámú rendőr kivezénylése előtt. Mint mondták, más fiatalokat megszólító bulikat is szoktak a városban tartani, és azok miatt sokkal több a lakosságnak nem tetsző dolog, mint most. Az EMI-táborosok nem hangoskodtak, nem cirkuszoltak.
Persze azért megvolt annak a hatása, hogy a hatalom így reagált. Sokan nem engedték el fiatalkorú vagy már felnőtt gyereküket a rendezvényre. Maurer Oszkár, az EMI-tábor délvidéki szervezője szerint akaratukon kívül kapott ez a hagyományápoló tábor politikai színezetet.
– Az alaptalan vádakkal szemben utólag nagyon nehéz harcolni. Az a véleményünk, hogy ebben az országban továbbra is kisebbségellenes politika zajlik. A tábor elleni hajsza nyilvánvaló célja a délvidéki magyarság megfélemlítése volt. Úgy érezzük, a rendszer azt üzente ezzel, hogy el lehet innen menni. De az EMI-tábor szervezői nem adják fel. Szándékaink szerint, mint ahogyan az elmúlt öt évben, jövőre is megszervezzük a tábort, lehetőségeink szerint itt Magyarkanizsán, hiszen támogatást kaptunk mind az önkormányzattól, mind a Rákóczi Szövetség helyi szervezetétől. Idejekorán megkezdjük a hatóságokkal a tárgyalásokat, ezenkívül pedig igyekszünk felvenni a kapcsolatot a szerbség azon részével, akik empátiával, kellő nyitottsággal viszonyulnak a magyar fiatalokhoz. Abban ők is segíthetnek, hogy ne alakuljon ki egy olyan kép a magyarságról, hogy ha ápolja kultúráját, azt szélsőségesnek kell minősíteni. Bízunk benne, hogy a magyar és a szerb állam talál majd módot a hétvégi események megtárgyalására – mondta Maurer Oszkár.
A szervezők szerint a feketeleves vasárnap délután következett, amikor kiderült, hogy a szerb hatóságok nem engedték be a leginkább várt és legnagyobb népszerűségnek örvendő zenekar, a Kárpátia tagjait. Strahl Zoltán szerint a szerb határon hosszú időn keresztül várakoztatták őket, átvizsgálták dolgaikat, majd útlevelükbe beütötték a pecsétet, miszerint a visszavonásig kitiltják őket Szerbiából.
– Az idei EMI-tábor rendben lezajlott, kivéve a Kárpátia fellépését. A három nap alatt mintegy 1500 fiatal és idősebb fordult meg a rendezvényeinken. Voltak itt hattól hatvanévesig minden korosztályból látogatók. A hatóságok fellépése előtt értetlenül állunk. Egyelőre konkrét lépéseket még nem tettünk, de szándékunkban áll magyarázatot kérni a szerb hatóságoktól. Értesítettünk néhány magyarországi parlamenti pártot és várjuk, hogy kiderüljön, vajon hogyan egyeztethető össze Szerbia európai uniós törekvéseivel az, hogy egy kisebbségi rendezvényre így reagál. Meglátásunk szerint a megfélemlítés, az erődemonstráció volt a cél – mondta Strahl.
Pósa Károly, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezetének elnöke szerint a vajdasági magyarságnak meg kell szoknia, hogy nem kell félnie, inkább bátran szembe kell néznie a tényekkel. A szervezők büszkék arra, hogy a tábort sikerült incidens nélkül lebonyolítaniuk, s örömmel nyugtázták, hogy a munkájukat végző rendőrök korrektek voltak.
Maurer Oszkár úgy tartja, hogy a támadássorozat, ami napokkal a rendezvény előtt már megkezdődött, nem az EMI-tábor ellen, hanem a magyar közösség és a magyarkanizsai önkormányzat ellen irányult. Emlékeztetett arra, hogy folyamatban van a magyarság kiszorítása a hatalomból, s ez is része lehet ennek. Mint kiemelte, a magyarkanizsai erődemonstráció őt a hírhedt horgosi „orgona-ügyre” emlékeztette. A hetvenes években alaptalan vádakkal hurcoltak meg pedagógusokat, amiért elmentek egy koncertre a templomba, mert csak ott volt orgona.
– Azt hittük, hogy ez a korszak már elmúlt – jegyezte meg az EMI-tábor délvidéki szervezője.
A hétvégi magyarkanizsai történésekre közleményben reagált a Magyar Remény Mozgalom.
„A Kárpátia együttes kitiltása nemzetközi méretű incidensnek minősíthető, de egyúttal otromba támadásnak is a délvidéki magyar átlagpolgárok ellen, akik közül sokan minden évben kijárnak családjukkal az EMI-táborba.
Ugyanakkor emlékeztetünk rá, hogy a közelmúltban a szerb hatóságok betiltották az európai hírű Pokolgép együttes szabadkai hangversenyét is, amelyre mellesleg belgrádi szerbek is szép számban váltottak jegyet.
Ezek után felmerül a kérdés: lehet-e egyáltalán magyar rendezvényt szervezni Délvidéken, illetve a szervezők legyenek-e minden alkalommal lelkileg felkészülve arra, hogy a szerb állam az utolsó pillanatban magyarázat nélkül betilthatja a rendezvényüket? Ezek lennének a civilizációs európai normák, amelyekre Szerbia esküszik?” – áll egyebek között a közleményben. A párt továbbá felszólítja a délvidéki magyar pártokat, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsot, foglaljanak állást a történtekről.
