Fel vannak háborodva a nyugdíjasok, de azok is, akik majd csak ezután vonulnak nyugállományba, közülük is legjobban a szebbik nem képviselői. A nyugdíjasok felháborodása érthető, mivel az elmúlt időszakban végrehajtott törvénymódosítások – amelyeknek célja a nyugdíjrendszer reformja volt – valójában a nyugdíjalap kiadásainak csökkentését szolgálták, és amelyek következménye a jogosultságok megszigorítása volt. Ezek a reformok célt tévesztettek, nehezítették a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók helyzetét. A parlament elé utalt új nyugdíjtörvénnyel is nyilvánvalóan tovább fog romlani a nyugdíjasok helyzete, és ha módosítások nélkül elfogadja a tisztelt ház, külön intézkedéseket kell bevezetni a létminimum határán élők megsegítésére.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, amely nemrégen járt Belgrádban, egyenesen lesöpörte az asztalról Jovan Krkobabić kormányfőhelyettesnek, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja elnökének a nyugdíjreform egyes megoldásaira tett javaslatait, és saját megoldásait szorgalmazta. Mint tudjuk, a kormány csak ezután utalta nagy sietve a parlament elé a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási törvény módosítását és kibővítését, amiben viszont szó sincs azokról a megoldásokról, amelyekről a pártelnök-kormányfőhelyettes eddig beszélt. Történetesen azt szerette volna elérni, hogy legalább 2012-ig maradjon meg a nyugdíjaknak a közalkalmazottak bérének növekedésével való évente kétszeri összehangolása, amivel a befagyasztás lejárta után némiképp emelkedhettek volna a nyugdíjak.
A parlament elé terjesztett új nyugdíjtörvény szigorú rendelkezései ellen már felemelte hangját az Újvidéki Nyugdíjasok Egyesülete, és várhatóan mások is csatlakoznak hozzájuk, mi több, az Önálló Szakszervezetek Szövetségében partnerre találtak, mert a nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása a jelenlegi dolgozókat érinti a legérzékenyebben.
Bár a nyugdíjtörvény módosítását a kormány a parlament elé irányította, annak megvitatása, majd elfogadása a szakértők megítélése szerint szeptember előtt nem esedékes. Már azért sem, mert a szociális elégedetlenség elkerülése végett őszig ki kell dolgozni a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak közötti különbségek csökkentésének mechanizmusát.
A nyugdíjba vonulás feltételeinek megszigorítása mellett az új törvényjavaslat – a Nemzetközi Valutaalap követelésére – azt is előirányozza, hogy 2011 áprilisától a nyugdíjakat a megélhetési költségek előző hathavi alakulásával és a társadalmi össztermék 4 százalék feletti növekedésével hangolják össze, a korábban kilátásba helyezett bérekkel történő összehangolás helyett, ami a nyugdíjak reálértékének csökkenéséhez fog vezetni, annál is inkább, mert a nyugdíjak már másfél éve be vannak fogyasztva. Bár a törvényjavaslat előirányzott átmeneti rendelkezéseket is, mégsem várható, hogy 2011 áprilisában 3-4 százaléknál nagyobb lenne a nyugdíjemelés.
Kimaradt a törvényjavaslatból az a védelmi mechanizmus, ami eddig lehetővé tette, hogy a nyugdíjak átlaga ne süllyedjen a bérek átlagának 60 százaléka alá, és amely megvédte a legalacsonyabb ellátmányban részesülőket a teljes elszegényedéstől.
Az új nyugdíjtörvény javaslata, amely elfogadása után várhatóan január 1-jétől lép életbe, a férfiak öregségi nyugdíjjogosultságát 65, a nőkét 60 éves korban határozza meg, azzal a feltétellel, ha legalább 15 szolgálati évvel rendelkeznek. Az, akinek 45 szolgálati éve van, függetlenül az életkorától, bármikor nyugdíjba vonulhat. A családi nyugdíj esetében azt a változást javasolták, hogy az özvegy, ha nő, akkor 53 éves korában (eddig 50 volt), a férfi pedig 55 év helyett 58 évesen kaphasson nyugdíjat. A gyermekek továbbra is 15 éves korukig jogosultak a családi nyugdíjra. Azon túl csak akkor, ha folytatják tanulmányaikat, az árván maradt gyermekek középiskolásként 20 éves korukig kaphatnak nyugdíjat, egyetemistaként pedig 26 éves korukig.
A szakszervezet részéről a legnagyobb ellenvetést a nők szolgálati évének megváltoztatása váltotta ki. Az öregségi nyugdíjba vonuláshoz eddig szükséges 35 szolgálati év helyett az új jogszabály 38 évet irányoz elő, míg a férfiak esetében marad a 40 év. Más szóval, ha a törvényt eredeti formájában elfogadják, akkor a nők a következő évtől 35 szolgálati évvel még nem mehetnek nyugdíjba, mert az úgynevezett csúszóskála szerint minden évben 4 hónapot hozzáadnak a 35 évhez, s így 2020-ig fokozatosan érnék el a járulékokkal lefedett 38 éves szolgálati korhatárt.
