Orcsik Károly atya szerint két év múlva elkészül a gyermekotthon
Nyugat-Bácska egyik hangulatos kis faluja Szilágyi. Körülbelül nyolcszáz magyar él itt, meg négyszáz más nemzetiségű, sokácok meg menekültek. A falu egyik legnagyobb megpróbáltatását a délszláv háborúk idején élte. Akkor hozzávetőlegesen ezer menekültet irányítottak a faluba. Közülük mára körülbelül 300-an maradtak. A többiek továbbálltak. Szilágyi sem különbözik a többi szerbiai falutól: népessége rohamosan fogy. Tavaly hat keresztelő volt, meg 21 temetésre hívott a templom harangja.
A szorgos bácskai emberek lakta faluban most egy gyermekotthon épül. Orcsik Károly helybeli plébános három évvel ezelőtt kezdett foglalkozni annak a gondolatával, hogy jó lenne egy gyermekotthont építeni. Egyetemista évei alatt az atya Németországban egy gyermekintézményben dolgozott, ahol egyfelől fogyatékos gyerekekről gondoskodtak, másfelől oda kerültek azoknak a családoknak a gyerekei is, akik átmenetileg akár nehéz anyagi helyzetbe kerültek, akár más gondok (válás, családi perpatvar) miatt jobb volt a gyermeket egy időre kiemelni a családból. Orcsik atya négy éve teljesít szolgálatot Szilágyin. A németországi gyakorlatot szeretné átültetni ebbe a nyugat-bácskai kis faluba.
A sarki vályogházból lesz a befogadóközpont
Ismeretsége folytán a rüdesheimi St. Vincenz Stift intézettől kapott anyagi támogatásból sikerült megvenni egy faluszéli házat, amelynek átalakítása most van folyamatban.
– A felújításhoz a Kanadában élő szilágyiaktól kaptunk anyagi támogatást, de mindenképpen nagy értékű a helybeliek hozzájárulása is. Úgy a mesterek munkája, akik ingyen és bérmentve dolgoztak itt, mint a fiataloké vagy a középkorúaké, akik áldozatos munkájukkal segítették, hogy eddig eljutottunk – mondta a fiatal plébános.
Nemrégiben a dombóvári szakközépiskola tanulói is dolgoztak a készülő gyermekotthonon.
– Kiss Gyulát, a dombóvári Ipari Szakközépiskola tanárát rokoni szálak fűzik Szilágyihoz. Kettőnk ismeretsége 3-4 évre nyúlik vissza. S mivel a dombóvári tanulóknak nyáron kötelező két hetet szakmai gyakorlaton tölteni, Kiss Gyula vezetésével nem otthon töltötték ezt a két hetet, hanem itt voltak nálunk, nekünk segítettek. Természetesen ezért nagyon hálásak vagyunk az iskola vezetésének is.
Károly atya lelkesen mutatta a fiú- meg a lányszobát, ahova a tervei szerint általános iskolás korú magyar gyerekek kerülnek majd. Lesz tanulószoba, amit ebédlőnek is használnak majd, két fürdőszoba, mosdó, meg egy korszerű konyhát is szeretnének kialakítani. A sarki háznak hatalmas udvara van, persze van arra vonatkozó elképzelés is, hogy mi minden kaphatna itt helyet, de a lelkes plébános egyelőre annak örülne, ha az épületet mielőbb be tudnák fejezni. Mint mondja, lassan csordogálnak a pénzek, ezért most úgy látja, két évig is eltarthat még, hogy olyan legyen ez a gyermekotthon, amilyennek ő elképzelte
A legsürgősebb a folyosó beüvegezése a tél beállta előtt
Indulásként hat-nyolc gyermek befogadását tervezi. Már megbeszéléseket folytatott az apatini szociális központtal és ott pozitív értékelést kapott kezdeményezése, és tárgyalások folynak a zentai, valamint az adai szociális védelmi központokkal, hogy esetleg ezekről a területekről irányítanák Szilágyiba a gyerekeket.
– Németországban az ilyen gyermekotthon jól működik. Itt nem arról van szó, hogy a gyerekeket elszakítjuk a szüleiktől. Akinek vannak szülei, azoknak megmarad a szülői jogok gyakorlása, de gondoskodunk a lurkókról, ha a család gondokkal küzd. Persze az árva gyerekeket is befogadjuk. Én külföldön azt tapasztaltam, hogy erre van igény és megfelelő szakmai háttérrel ezek a gyerekek a lehető legtöbbet kaphatják. Szakmai támogatást a rüdesheimi kollégák ígértek.
A konyha felszerelésére a szabadkai Caritas tett ígéretet. A gyermekotthon megálmodója azonban úgy tartja, ha sikerül egy jól működő konyhát felszerelni, akár a helybeli rászorulóknak is főzhetnének, és a meleg ételt hordhatnák ebből az intézményből az idős személyeknek.
Károly atya nagyon bizakodó. Mint mondja, a faluban példamutató az összetartás. Elképzeltem a hatalmas telken egy korszerű gyermekotthont. Erre itt van lehetőség, s minden bizonnyal lenne, aki vállalná a munkát is. S ez jót tenne a falunak is. A szilágyi általános iskolában a magyar tagozatok létszáma 5 és 9 között mozog. Volt olyan esztendő, hogy egyetlen magyar elsősük sem volt. Ha ide kerülne 6-8 gyermek, az megmentené a magyar tagozatokat is. S ez bizony nem mellékes, mert ha felszámolódik az iskola, az eddigieknél jóval gyorsabban olvad majd be a magyarság, hiába mondjuk azt, hogy most a falunak kétharmada magyar, ha több mint háromszor annyian halnak meg, mint ahányan születnek.
