A sorokba görgetett kabakok utóérésre várnak
Mondják egyszerűen olajtöknek, de héj nélküli olajtöknek is, holott a töknek van héja, sőt, voltaképpen a magjának is, de nem olyan foggal összeroppantani való, amit téli estéken nagyapáink törögettek a kemencének dőlve.
A szakirodalomból megtudhatjuk, hogy a gyógyászati jelentősége egyre növekszik. A magban lévő sok szelén a gyulladásos folyamatok megakadályozásában játszik fontos szerepet. A mag serkenti az agyműködést, jótékonyan hat az idegrendszerre és a prosztatára. Enyhén pörkölve, kissé sózottan finom csemege, ugyanakkor fokozza a szervezet ellenálló képességét és a szellemi teljesítményt is.
A horgosi Danyi házaspár még 2002-ben gondolt egy merészet, és külföldi terepszemle, alapos piackutatás után megvásárolta az alapgépsort az olajtök betakarításához, mosásához, szárításához, válogatásához.
– Az ilyen beruházásoknak három év alatt meg kell térülniük, mi azonban nem számoltunk azzal, hogy milyen nehézkes és drága lesz a különféle engedélyek beszerzése. Még a fóliasátorra is beköltözési engedélyünk van! Mivel a forgótőkét elvitte a bürokrácia, így öt év alatt térült meg a befektetés. Évi 150 hektárnyi olajtök termeltetésére és betakarítására rendezkedtünk be. Volt már jó évünk, de alig 30 hektárnyi terület volt bevetve. Most kezd kialakulni egy jó csapat, egy termelői gárda. Idén 150 hektár van bevetve, a csapadékos nyár azonban két héttel késlelteti a vegetációt. Másik évben ilyenkor már a betakarítás felénél tartunk – summázta az aktuális tökhelyzetet Danyi József, amikor végre este hazaért a kombájnozásból.
Fura szerkezet a tökkombájn, akárcsak maga a tök. A kabakokat egy gép leszaggatja, sorba görgeti, és egy-két hét utóérést követően szurkálja fel őket a kombájn a dobba, amely azután kiveregeti belőlük a magot. A termésnek – ha nem is hajszálra – egyformának kell lennie. Ezért a termelés a vetéstől kezdve a piacra kerülésig ellenőrzött.
– Mi csak 8 hektáron termelünk, parcelláink kísérletezésre szolgálnak. Új fajtákat, új technológiákat próbálunk ki. Nagyon bevált például a spanyol klorofillképződés-serkentő. Természetesen biokészítmény. A gyógyszeripar elfogadja ugyan az integrált termesztést, de nagyon komoly vegyszermaradvány-ellenőrzésen esik át a termés. Törökkanizsán, Magyarkanizsán, Oromon és Horgoson van a fő termőterület, 31 szerződött termelővel. Ki van kötve, hogy bármilyen szert csak akkor használhatnak a gazdák, ha előbb megbeszéljük. Többször szemlézzük a parcellákat. A gyógyszergyár ötször szemléz, háromszor bejelenti, kétszer (az érés előtt) nem.
Munka közben a tökkombájn és a brigád
Pékárut készítő és olajsajtoló cég, belgrádi nagykereskedő, külföldi gyógyszergyár egyaránt van a vevőkörükben.
– Ahol megjelenik, felismerik és elismerik ezt a tökmagot. A külföldi vevő devizában és biztosan fizet, mindig analizálja a magot, de reklamáció még sose volt. Azt mondja, a miénk a javító mag. Kezdetben csak szárítottuk, most polírozzuk is, eltávolítjuk az ezüst hártyát, hogy tökéletes zöld színű legyen. Majd átmegy a kalmárrostán és az optikai szelektoron, így egységesen szép magot kapunk.
(Ezt a szín szerinti válogatót azért megnéztem magamnak. Egy sokcsöves masinában rázódnak lefelé a magok, és ami a masinának nem teszik, azt egyszerűen félredobja.)
– A tökhús-maradványt, az éretlen vagy túlérett, romlásnak induló magot kiveszi. Mivel a kalmárrosta méretre válogatja, így egységes árut kapunk. Csak az egészen apró mag, a termésnek 5 százaléka megy olajba. Amikor a vevővel kötjük a szerződést, azt mondják, az árunak 5 százaléka lehet sérült vagy fehér. A miénkben ez fél százalék.
Mivel a vállalkozás családi, természetes, hogy a feleség, Danyi Katalin is alaposan kiveszi a részét a munkából. Azt már ő mondta el, hogy nem csak a vevőik elégedettek, termelőiknek sincs okuk panaszra.
– Nálunk úgy működik a kifizetés, hogy amit pénteken betakarítunk, azt a következő hétfőn kifizetjük. A kora őszi időszakban nagyon fontos ez a termelőknek, hiszen kell a pénz. A szerződés ugyan harmincnapos kifizetési határidőre szól, de mi az előző hét betakarítását hétfőn kifizetjük. Nem könnyű feladat mindig előteremteni a pénzt, az embereknek azonban sokat jelent – magyarázta Katalin.
Arra a kérdésre, terveznek-e bővítést, fejlesztést, annyit elárultak, hogy minden évben tesznek egy lépést előre, jövőre napenergiával szeretnék üzemeltetni a szárítót. Elmondták még, hogy idén nagyon jó termés ígérkezik, mennyiségben és minőségben egyaránt. Tavaly 45 tonna termett, most 75-80 tonnát remélnek.
Danyi József oszlopos tagja a Szerbiai Gazdasági Kamara berkeiben működő, az olajos magvak termelőit és feldolgozóit tömörítő szakosztálynak, folyamatosan kapcsolatot tartanak fenn külföldi termelőkkel is, így pontos rálátása van a „tökhelyzetre” világszerte:
– Kína 120 ezer tonna tökmagot szállított ki 2008-ban. Tavaly már csak 20 ezer tonnát. Nem a termelés csökkent, hanem a helyi fogyasztás nőtt meg. Olyan mértékben növekedett az életszínvonal, hogy az országon belül elkelt. Szerbiában is jelentősen növekszik a fogyasztása.
Ha valóban van összefüggés a tökmagfogyasztás meg az életszínvonal között, akkor ezt akár biztató jelnek is tekinthetjük.
