„A vajdasági magyarság megmaradását, egyenrangúságát és gyarapodását évezredes szülőföldjén mindenekelőtt a közösséget alkotó egyének képzettsége, oktatási szintje és tudásának versenyképessége határozza meg” – ez a Magyar Nemzeti Tanács oktatásistratégia-tervezetének első mondata. S az ebben foglaltaknak van alárendelve a dokumentum tartalma és minden tennivaló. Az MNT ezzel a dokumentummal alapoz, irányt szab és összefogja az oktatás terén szükségesnek tartott tennivalókat. A stratégiatervezet elolvasása után vitathatatlanul az az érzésünk, hogy végre van gazdája a magyar oktatásnak. Van egy testület, egy hivatal, amely a dokumentum szerint kezébe veszi az évtizedek óta elhanyagolt területet. És ez nem kis dolog.
Évekig csak siránkoztunk vagy homokba dugtuk a fejünket. Az utóbbi években születtek ugyan jelentős, sőt nagyon fontos lépések az oktatás terén, gondoljunk csak tehetséggondozó gimnáziumok vagy a tanítóképző kar megalapítására, az Európa Kollégium építésének megkezdésére, de körültekintő, az oktatás, illetve képzés és érvényesülés minden szegmensére kiterjedő munka nem folyt. Ez az átfogó dokumentum kíméletlen: kimondja, tudomásul kell venni, hogy fogyunk, tudomásul kell venni, hogy gyerek híján iskolabuszokkal kell szállítani a gyerekeket a magyar tagozatokra.
Nagyon letisztult vezérfonala van a stratégiatervezetnek: minden tennivaló az a célt szolgálja, hogy minél többen tanuljanak anyanyelvükön és a magyar fiatalok és kevésbé fiatalok versenyképes tudást szerezhessenek.
Sok oktatási elemzéssel és tervvel ellentétben az MNT stratégiatervezete konkrét rövid távú célokat tűz ki. A magyar általános iskolásoknak csak a 80 százaléka tanul anyanyelvén. A stratégia szembenéz a népességfogyás, illetve az elvándorlás következményeivel: „Míg az 1985/1986-os tanévben 33 240 magyar gyermek járt általános iskolába (ebből 26 201 magyar tannyelvű osztályba), az 1995/1996-os tanévben az általános iskolai magyar tanulók létszáma 29 000 (a magyar tagozatokon tanulók száma 25 000), 2005/2006-ban ez a szám mindössze 20 000 körül mozgott, közülük 17 778 diák tanult magyar nyelven, mintegy 78 iskolában. A 2009/2010-es tanévben ez a szám már mindössze 16 168.” A tervezet ezért 2016-ra már csak 13 000-15 000 magyarul tanuló általános iskolással számol. De akármennyi is a magyar gyerek, azoknak a stratégiatervezet egy nagyon erős szálakból álló oktatási hálót irányoz elő. Az anyanyelvű oktatás elérhetősége mellett a minőséges és folyamatos anyanyelvű képzés, a felnőttoktatás, valamint a pályakezdés segítése egymásra épül ebben a dokumentumban.
A stratégiatervezet bevezetőjében helyzetelemzést ad. Ebben nem csak a tanulók létszámának csökkenése a szomorú adat. A dokumentum kimondja, nemcsak az európai összehasonlításban, de a szerb nyelvű oktatás viszonylatában is alulmarad a magyar oktatás. Ennek orvoslására a tervezet egyfelől a folyamatos pedagógusképzést másfelől a szaktanárhiány enyhítésére a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar pedagógiai fakultássá történő átalakítását, azaz a kétszakos tanárképzés beindítását jelöli ki. A versenyképes tudás elengedhetetlen része a szerb nyelv megfelelő ismerete. Erre a több évtizedes gondra is kínál megoldást a tervezet.
A dokumentum nem rejti véka alá azt a megállapítást, hogy a magyarság képzettségi fokának egyik komoly gátja a pénzhiány. A tanuló ifjúság támogatására több megoldást is kínál a tervezet. Diákotthonok és kollégiumok kiépítése mellett ösztöndíjak és diákhitelek odaítélését vázolja fel megoldásként. Újdonságnak számít, hogy az anyaországi oktatási-nevelési támogatást is meg kívánja reformálni. Nem mindenkinek jár majd minden tanévre a körülbelül 90 euró. A javaslat szerint csak az általános és a középiskolák első osztályaiba iratkozók lennének jogosultak erre. Az idősebbek pedig csak akkor, ha a családban két iskoláskorú gyermek van és mindkettő magyar tagozatra jár. A fennmaradó összeget a diákok ösztöndíjazására kívánják fordítani.
Hogy mi kell a stratégia maradéktalan valóra váltásához? Az első lépés már megvan. Nem szabad idejükben foglalkoznak majd a téma szakértői az anyanyelvű oktatással, hanem munkahelyi feladatuk lesz gondoskodni arról, hogy amit a stratégia kijelöl, az életre keljen. A stratégiatervezet operatív rendelkezései ugyanis kimondják, hogy a Közigazgatási Hivatal a dokumentum elfogadását követően legkésőbb egy évvel jelentést tesz a Magyar Nemzeti Tanácsnak a megvalósításról, illetve a dokumentum módosítását kezdeményezi.
Éppen ma van három hónapja, hogy megtartotta az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács első munka jellegű ülését. Az oktatásistratégia-tervezet elkészülte és a mai, szombati szabadkai szaktanácskozás, amelyre 200-an kaptak meghívást, rendkívül fontos lépés. A közösség akkor lesz, lehet erős, ha az egyén boldogulhat, nem bizonytalanul vergődik, hanem biztosan áll a lábán.
