A politikai pártok pénzelése mindig fontos vizsgát jelentett a demokratikus országok számára, és még a legfejlettebbnek tűnő térségekben is sűrűn előfordulnak ezzel kapcsolatos botrányok. Az olyan országokban azonban, ahol demokratikusnak nevezett hatalom működik, de nincsenek botrányok, kissé furcsának tűnhet a hatalom ellenőrző rendszere. Szerbiában elkészült a politikai pártok pénzeléséről szóló törvénytervezet, ez volt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a témája, amelyet Újvidéken tartottak szerdán.
A részvevők egyetértettek abban, hogy a javasolt törvénytervezet jó megoldásokat tartalmaz, kiküszöböli a jelenleg hatályos jogszabály hiányosságait, de legalább 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az eredményei kézzelfoghatóak legyenek.
Zoran Stoiljković, a korrupcióellenes bizottság tagja elmondta: ez az első kerekasztal-beszélgetés azóta, hogy nyilvánosságra hozták a pártok pénzeléséről szóló törvénytervezetet.
– Nagy a tét, mivel a politikai pártokat ellenőrizni ugyanazt jelenti, mint a hatalmat ellenőrizni. Mi ma azért vagyunk itt, hogy elmondjuk a véleményünket a törvénytervezetről és a pártok pénzeléséről, hiszen a polgároknak jogukban áll tudni, ki támogatja ezeket a tömörüléseket. A törvény előírja a pénzek elköltésének a módját, valamint a pártok költségvetésének az ellenőrzését is. Az előző törvénynek az volt a nagy hiányossága, hogy gyakorlatilag nem lehetett megbüntetni egy pártot sem, ha valamit vétett. Ez azért volt így, mert a „kecskék vigyáztak a káposztára”, vagyis a politikai pártok állították össze a saját ellenőrző bizottságukat. A mostani terv az, hogy egy független testület, a korrupcióellenes ügynökség ellenőrzi majd ezeknek a tömörüléseknek a pénzügyi tevékenységét, amelynek nemcsak a pártoktól lesz joga információt kérni a pénzügyi tevékenységükről, hanem a bankoktól, a reklámügynökségektől, sőt a médiától is. Én nem vagyok naiv optimista ezzel a törvénnyel kapcsolatban, inkább józan realista. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban biztosan nem megy majd minden romantikusan, lesznek próbálkozások a törvény megszegésére, ennek ellenére ez mégis jó módszer arra, hogy végre ellenőrzés alá kerülhessenek a hatalom képviselői. Az Európai Bizottság is komolyan kifogásolta a jelenlegi választási rendszer ellenőrzésének a módját, ezért az európai társulási folyamatnak is fontos része lehet az új törvény – magyarázta Stoiljković.
Hozzátette, hogy remélhetőleg a parlament is elfogadja ezt a törvénytervezetet, mert már több olyan törvényt kidolgozó munkacsoportban is részt vett, amelyek sikeresen működtek, mindhiába, mert a képviselőház végül megváltoztatta a törvény legfontosabb elemeit.
Nemanja Nenadić,a Transparentnost Srbija programigazgatója kiváló lehetőséget lát a politikai pártok pénzeléséről szóló törvénytervezetben, mert az a régebbi törvény számos hibáján javíthat.
– Minden országban ez a legfontosabb korrupcióellenes törvény, és jó lenne, ha Szerbiában is megvalósulhatna. Sok újdonság van a törvénytervezetben, például elfogadása esetén harmadik személy nem pénzelheti semmilyen szinten a pártokat. Tehát a régi törvény alapján előfordulhatott, hogy egy támogató nem a pártnak utalja át a pénzt, hanem, tegyük fel, kifizeti egy médiaszereplés költségeit – magyarázta Nenadić.
Kitért még a régi törvény azon részére is, amely engedélyezi a politikai pártok korlátlan eladósodását a bankoknál.
– Képzeljék el, ha egy párt a választási kampány finanszírozására hitelt vesz fel egy banktól. A párt átadja a számlát az ellenőrző bizottságnak, hogy ennyit és ennyit költött a kampányra. Azt viszont nem látni, milyen pénzekből fizeti ezt ki a párt a későbbiek folyamán.
Đorđe Vuković, a CESID programigazgatója szerint az új törvény nem hozhatja meg azonnal a várva várt eredményeket, mert legalább 3-4 évre lesz szükség ahhoz, hogy az első eredmények kézzelfoghatóak legyenek.
– Legalább két választási ciklusra lenne szükség ahhoz, hogy meglássuk, hogyan működik az új törvény. Azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy mi 20 évet elvesztettünk, ebben az országban ugyanis nem tettek semmit annak érdekében, hogy a politikai pártok ellenőrzés alá kerüljenek. Jelenleg fogalmunk sincs, hogyan működnek Szerbiában a pénzfolyamok, nincs egy olyan intézmény sem, amely meg tudná őket határozni. Az új törvény a jövőben ezt is átláthatóvá teheti, persze csak akkor, ha elfogadják és alkalmazzák is – mondta Vuković.
Kitért még a politikai pártoknak jutó összegek újrafelosztására is.
– Az új törvénytervezet a kisebb pártoknak több pénzt biztosítana, a nagyoknak pedig valamivel kevesebbet. Az sem mindegy, hogy választásokkor ki kér kampányra pénzt. Mert ha egy párt kevesebb mint egy százalékot szerez a választások során, akkor az új törvény alapján vissza kellene fizetnie az összeget. Nemrég ugyanis az is előfordult, hogy három roma párt kért pénzt kampányra, és mivel egyikük sem kapott elegendő szavazatot, nem jutottak be a parlamentbe. A pénzt viszont nem fizették vissza – magyarázta Vuković.
A fejlett demokráciákban az állam csupán 30–40 százalékkal támogatja a pártokat, nálunk viszont egyes pártok esetében ez eléri a 99 százalékot.
