A Tartományi Képviselőház csütörtöki ülését megelőzően bejelentették, hogy a vajdasági parlament keretében megalapítják a Nemzeti Közösségek Tanácsát (NKT). Egyesek ezt az elképzelést támogatják, és a kétkamarás parlamenti rendszer bevezetését vélik felfedezni benne, mások viszont ellenzik. A közvélemény nagyon keveset tud, vagy egyáltalán nem is hallott erről a tanácsról, ezért megkértük Deli Andor tartományi kisebbségügyi titkárt, magyarázza el az NKT intézményének lényegét.
– Ez egy érdekes jogállású testület, a statútum irányozta elő a megalakítását, tehát magasabb szintű, mint a többi munkatestület. Itt egy harminctagú szervezetről beszélünk, ahol 15 tag a szerb nemzetiségű képviselők sorából kerül ki, a másik 15 tagot pedig a kisebbségiek delegálják. Erről külön határozat született még a tavasszal, de a testület tagjait igazából csak most választották meg, így ezután indulhat meg az érdemi munka.
Milyen módon választották meg az NKT tagjait?
– A képviselőknek, mielőtt még hozzákezdtek volna az összetétel meghatározásához, nyilatkozniuk kellett nemzeti hovatartozásukról. Így aztán e nyilatkozatok összesítésével derült ki, milyen arányban vannak jelen egyes kisebbségek a Tartományi Képviselőházban. A magyaroknak ebből kifolyólag hét hely jutott a kisebbségek számára fenntartott tizenötből. Ez alatt az összes magyar nemzetiségű képviselőt értem, függetlenül attól, hogy milyen politikai háttérrel rendelkeznek. Ebből kifolyólag a magyar nemzeti közösség a hetes kvótát kapta.
Mi lesz az NKT feladata?
– Az NKT-nek véleményező funkciója lesz minden olyan kérdésben, ami a nyelvhasználathoz, az oktatáshoz, a művelődéshez és a tájékoztatáshoz fűződik. Azokat a tartományi aktusokat, jogszabályokat, amelyeket a képviselőházban vitatnak meg, előtte az NKT tagjai megtárgyalják, ugyanakkor pedig a véleményüket is megfogalmazhatják. Nagyon jónak tartom ezt, mert ennek köszönhetően összehangoltabb munka folyhat a parlamentben. Mivel parlamenti képviselők ülnek majd az NKT-ben is, könnyebben összeegyeztetik majd a munkájukat a parlamenti tevékenységükkel.
____________________________________________________________________
A többségi listáról a kisebbségi tanácsba automatikusan a következő képviselők jutottak be: Tóth Tivadar, Fehér László, Egeresi Sándor, Körmöci László, Szántó Róbert, Tóbiás József, Sándor József a magyar ajkú képviselők közül, Martin Zloh és Jan Bohus pedig a szlovákok köréből. A parlament kilenc kisebbségi képviselő közül hatot választott be még a tanácsba, a legtöbb szavazatot a következők kapták: Adam Jon (román), Leona Vislavski (rutén), Dujo Runje (horvát), Dušan Jovanović (roma), Aleksandar Radonjić (montenegrói) és Dragan Donevszki (macedón). A felsoroltak alkotják a tanács felét, további 15 képviselőt pedig a többségi nemzet tagjai közül választottak. 23 jelöltből a következő 15 lett a most megalakult tanács tagja: Aleksandar Grmuša, Nedeljko Konjokrad, Milivoj Petrović, Milivoj Vrebalov, Svetozar Bukvić, Predrag Mijić, Goran Paunović, Tihomir Nezić, Milan Ćuk, Rajko Mrdja, Milenko Germanac, Marija Radojčić, Branimir Mitrović, dr. Nenad Vunjak és Bore Kuti.
