A legnagyobb érdeklődés a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság iránt Szabadkán, Kolozsvárott és Csíkszeredában van. A szabadkai magyar főkonzulátuson november 9-e óta hozzávetőlegesen 5500-an kértek időpontot a kérelmük benyújtására. A Délvidékről a becslések szerint mintegy 50 000 igénylőre számítanak. Világszerte 2000 helyen lehet időpontot foglalni telefonon, néhány napja pedig a világhálón is meg lehet ezt tenni, igaz, egyelőre csak a budapesti Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján. Korsós Tamás főkonzullal, a szabadkai magyar külképviselet vezetőjével az időpontfoglalásról, illetve a magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk.
Hozzávetőlegesen egy hónappal ezelőtt nyílt meg az időpontfoglalás lehetősége. Hányan kértek időpontot, illetve időben hol tartanak most az előjegyzésben?
– November kilencedikén a déli órákban kezdtük meg az időpontok kiosztását. A 024/626-330-as és a 024/626-302-es normál tarifájú telefonszámokon lehet igényelni az előjegyeztetést, mégpedig hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.20-ig, illetve pénteken 8.30-tól 13.40-ig. A telefonos bejelentkezés lényege, hogy mindenki arra a dátumra kérhet időpontot, ami neki megfelel. Ez azt jelenti, hogy ha az igénylő most májusra vagy júniusra kér időpontot, ezt az igényt is fogadjuk, de természetesen a legtöbb ügyfelünk minél korábbi időpontot szeretne. Eddig hozzávetőlegesen 5500-an kértek időpontot. Március végéig az időpontok foglaltak.
Ez azt jelenti, hogy szüntelenül csörögnek a telefonok?
– Az első napokban így volt. Mostanában a reggeli órákban folyamatosan csörögnek a telefonok, a délutáni órákban viszont már kevesebben hívnak minket. Az első napokban 1000 telefonáló jutott egy napra, ennyit tudott átereszteni a két telefon. Mostanra már 200-300 igénylés jut egy napra. Természetesen, ha valaki személyesen jelentkezik a főkonzulátuson, akkor adunk időpontot, de azért nem hirdettük különösebben ezt a lehetőséget, hogy elkerüljük a sorban állást és nem mellékes szempont a költségkímélés sem. Várhatóan, amikor az informatikai fejlesztés elkészül, a világhálón keresztül is lehet majd időpontot foglalni. Ez az internetes időpontfoglalás már él, még pedig magyarországi beadóhelyek vonatkozásában. Megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam: a világon összesen 2000 helyen lehet időpontot foglalni, illetve az állampolgársági kérelmeket benyújtani január elseje után. A világháló révén a magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján, a www.bevandorlas.hu címen teheti meg ezt az érdeklődő. Úgy tudom, a magyarországi beadóhelyeken még a januári időpontok is rendelkezésre állnak. Itt jegyezném meg, hogy a belgrádi nagykövetségen is foglalható időpont, ám itt eddig jóval kevesebben jelentkeztek, mint nálunk.
Melyik országokban, városokban van a legnagyobb érdeklődés a magyar állampolgárság iránt?
– Tudomásom szerint Kolozsvárott, Csíkszeredában és Szabadkán tapasztalható a legnagyobb érdeklődés. Ez talán érthető is, hiszen ezek azok a helyek, ahol a magyarság tömbben él, illetve akiket az egyszerűsített eljárással megszerezhető honosítás leginkább érint.
Gyakran elhangzik a kérdés, ha egy család, amelyben van kiskorú és nagykorú gyermek egyaránt, kinek, illetve hogyan kell igazolni a felmenőket?
– Elég tulajdonképpen egyszer igazolni, hogy a felmenő magyar állampolgár volt. Természetesen ez nem a férj és a feleség vonatkozásában értendő. A feleségnek és a férjnek külön-külön kell igazolniuk a felmenőiket és a családi állapotot igazoló házassági anyakönyvi kivonatot is mellékelni kell. Legjobb, ha együtt jön család, és lehet a szülők által beadott dokumentumokra hivatkozni. Az is elfogadható, hogy ha az egyik testvér mondjuk Szabadkán, a másik meg Csíkszeredában szeretné beadni a kérelmét, akkor elég csak egyszer benyújtani az egyenesági leszármazottságot igazoló dokumentumot, a másik testvérnek elég hivatkozni arra, hogy mikor, melyik beadóhelyen adta be testvére a dokumentumokat és ezt a magyarországi szervek megkeresik. Itt jegyezném meg, hogy aki internet-hozzáféréssel rendelkezik, az megtekintheti a www.allampolgarsag.gov.hu oldalt, amelyen a leggyakrabban előforduló kérdésekre is megtalálhatja a választ, továbbá innen letölthető a teljes eljárásról szóló tájékoztató, valamint az a kérdőív, amit ki kell tölteni.
Több esetben is felmerült a kérdés, vajon az 1941 és 1945 közötti időszakból származó dokumentumokkal igazolható-e az egykori magyar állampolgárság megléte?
– Magyar állampolgárnak számít, aki a trianoni békekötés előtt, tehát 1921. július 26-a előtt magyar állampolgár volt, vagy pedig Bácska tekintetében 1941. április 11-e és 1945. január 20-a között ezen a területen született vagy élt. Bánát és Szerémség tekintetében pedig vagy az 1921-es dátum előtti vagy korábbi időszakból származó dokumentumok igazolhatják a magyar felmenőket. Elfogadunk katonakönyvet, cselédigazolványt, iskolai bizonyítványt, bármi olyan dokumentumot, amiből kikövetkeztethető, hogy az illető magyar állampolgár volt. Ezeket a sokszor családi ereklyének számító dokumentumokat mi nem kérjük beadni. A fénymásolatot is elfogadjuk, de az eredetit be kell mutatni. A másolatot a konzuli szolgálat hitelesíti. Nem kértünk ugyan erkölcsi bizonyítványt az igénylőktől, de előfordulhat, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat hiánypótlásként kér egy ilyen dokumentumot, s ez időre az ügyintézés ideje szünetel.
Mely dokumentumokat kell lefordíttatni és melyeket nem?
– Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot kap az igénylő. Azért egyszerűsített ez az eljárás, mert nem kell magyarországi lakhellyel, megélhetőségi forrással rendelkezni és nem kell állampolgársági vizsgát tenni. Tulajdonképpen csupán azt kell igazolni, hogy maga vagy a felmenője magyar állampolgár volt, és ehhez is elfogadjuk a legegyszerűbb dokumentumokat és tudni kell magyarul beszélni. Ennek a két feltételnek kell eleget tenni ahhoz, hogy valaki megkapja a magyar állampolgárságot. A dokumentumokat nem kell drága pénzen lefordíttatni, hanem elfogadjuk a kérdéses országban hivatalosnak tartott fordítást, Vajdaság esetében a bírósági tolmácsok által végzett fordításokat. Amennyiben azonban az anyakönyvi kivonatok kétnyelvűek, tehát ha magyar nyelven szerepel a rovatok neve, akkor azokat sem kell lefordíttatni.
A folyamat a korábbi évekhez viszonyítva jóval rövidebb ideig tart.
– Az igénylés átadását követően a köztársasági elnök aláírásával születik egy állampolgárságot igazoló okirat. Amikor ez megérkezik ide, Szabadkára, akkor mi 15 napon belül kiértesítjük az érintettet és felkérjük arra, hogy vegyen részt egy állampolgársági eskü vagy fogadalom letételén. A kettő között a különbség az „Isten engem úgy segéljen” klauzula, de tiszteletben tartjuk azt is, ha valaki egyszerűen fogadalmat kíván tenni – ez a polgáribb formája a fogadalomtételnek. Ezt a külképviselet mindenkori vezetője vagy misszióvezető főkonzul előtt kell megtenni. Amikor az eskütétel megtörténik, akkor indul el az anyakönyvezési eljárás, hiszen csak magyar állampolgárt lehet anyakönyvezni. Ezután lehet majd igényelni a magyar útlevelet, de ennek vannak még fejlesztési feltételei, ugyanis akkor az összes külképviseleten meg kell teremteni a feltételeket a biometrikus útlevelek kiadásához.
Felmerült az igény, hogy a szerbül anyakönyvezett magyarok neve magyar helyesírással szerepeljen a magyar állampolgársági dokumentumban, illetve a majdani magyar útlevélben. Hogyan lehet ezt elintézni?
– Amikor az ügyfelünk a magyar állampolgárságért folyamodik, már akkor élni tud annak lehetőségével, hogy nevét a majdani magyar dokumentumokban magyar helyesírással jegyezzék be. Ez egy névváltoztatási kérelem, ami letölthető a szóban forgó oldalról. A névváltoztatási kérelem kapcsán felhívom a figyelmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott név kell, hogy szerepeljen a kért változtatásban. Szem előtt tartandó, hogy amikor egy anyakönyvi kivonatot lefordít a fordító, akkor a nevet nem fordítják, az marad eredeti formában a dokumentumokban. A Josipot nem lehet Józsefre lefordítani, tehát ilyen esetekben is szükség van a névváltoztatási kérelemre.
Mikorra várható az első eskütétel?
– A törvény három hónapos határidőt szab meg, ezen túl pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzésre szükséges időt, ez 3-5 hónapot jelent, az első időszakban. Nagyarányú kapacitásfejlesztés történt ugyanis Budapesten, hogy a sok igénylést fogadni tudjuk. Én azt szeretném, ha márciusban sor kerülhetne az első eskütételre. Ha ez esetleg köthető lenne a magyar nemzeti ünnephez, akkor ez még inkább kiemelné a nemzethez tartozás tényét, adhatna az első eskütételnek egy ünnepélyességet, hiszen tulajdonképpen erről szól a magyar állampolgárság megszerzése: egy kulturális nemzethez tartozásról. Utána természetesen az eskütételek folyamatosan fognak megtörténni, csoportosan.
Még mielőtt lehetőség nyílt az időpontok foglalására, a külképviseletek végeztek előzetes közvélemény-kutatást arra vonatkozóan, hogy hányan igényelnék a magyar állampolgárságot. A Délvidéken hány igénylőre számítanak?
– Telefonos közvélemény-kutatást végeztünk. Ennek alapján úgy gondolom, hogy egy 50 000 főt számláló potenciális ügyfélcsoportról beszélhetünk. Az eddigiek is azt erősítik meg, ha ilyen ütemben marad az igénylés, akkor ez reális számnak tűnik. Minden alkalommal felhívjuk lehetséges ügyfeleink figyelmét, hogy ha csak valakinek nem sürgős, akkor inkább legyen türelmes, a magyar állampolgárság odaítélése ugyanis nem egy kampány, ez a lehetőség megmarad. Jövőre 2,4 milliárd forintot fordít a magyar kormány erre a célra. Eddig 170 embert vettek fel különböző kormányzati szervekhez azért, hogy az első időszakban a megnövekedett igényeknek eleget tudjunk tenni. A magyar kormányzat az első évben 200 000-400 000 igénylőre számít.
Mi itt, Vajdaságban azt tervezzük, hogy a CMH-irodák is besegítenek a tájékoztatásba és mi magunk is elmegyünk tájékoztatni a közösségeket, ha igény lesz rá, akkor megpróbálunk könnyíteni oly módon is, hogy elmegyünk egy adott helyre és úgymond kihelyezett ügyfélfogadást tartunk. Igyekszünk majd rugalmasan alkalmazkodni a valós igényekhez.
A hat évvel ezelőtti gyászos december ötödike óta hatalmas változás történt a határon kívüliek iránti anyaországi viszonyulásban. Az új kormányzat egyik első lépése volt a nemzetegyesítést szolgáló magyar állampolgárság könnyített megszerzésének törvénybe iktatása. Ön hogyan látja ezt a változást?
– Az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető állampolgárságot a magyar parlament elsöprő többséggel szavazta meg, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Az egész magyar politikum úgy érzete – lélekben is úgy érezte –, erkölcsi jóvátétel is ez a törvény a teljes magyar nemzet felé. Én azt gondolom, nekünk most abból kell kiindulni, hogy Európában van létjogosultsága annak, hogy Európában van egy nemzet, egy kulturális, történelmi, identitásbeli közösség, amely az európai kultúra jelentős részét képezi. Az ezeréves történelemmel rendelkező, kulturális, nemzeti identitás hiteles részét képezi az európai sokszínűségnek. Az ehhez való tartozás, a közösség és az állam közötti viszonyt testesíti meg egyéni deklarálás alapján. Közös a történelmünk, közös a kultúránk, közös a nyelvünk, van egy sajátos gondolkodásmódunk, amit a nyelvünk is kifejez, ami csak ránk, magyarokra jellemző, csak a miénk. Szerintem ez most egy történelmi jóvátétel is, hogy ehhez a közösséghez lehet tartozni. Ez alapvető emberjogi kérdés. Nem politikai, nem határkérdés, ez egy alapvető emberjogi kérdés, hogy tartozom egy közösséghez, amit nemzetnek hívok.
A szerb kormányzat sohasem rosszallotta és nem gördített akadályt a kettős állampolgárság elé.
– Valóban, a szerb kormányzat teljesen megértően és a magyar kormányzati szándékok tisztességét kétségbe nem vonva állt hozzá az egyszerűsített honosítási eljáráshoz, hiszen a magyar eljárás is olyan, mint több európai országé és Szerbiának is van ilyen gyakorlata a többes állampolgárságban. Elismeréssel tartozunk a szomszédos szerb kormányzatnak, hogy semmilyen akadályt nem támaszt. Magyarország is és a magyar közösség is abban érdekelt, hogy a szerb közösségnek is ugyanúgy meglegyen az összetartozás érzése. Hasonló erkölcsi, morális megfontolásaink vannak. Ugyanúgy kívánjuk az anyaországuk határain kívül élő szerbeknek, hogy minél kiterjedtebb demokráciában, autonómiában érezzék jól magukat szülőföldjükön, mint ahogyan ezt kívánjuk a Szerbiában, illetve a magyar határokon kívül élő magyaroknak is.
