A múlt héten megtartotta év végi ülését a titkos sírhelyek feltárásával foglalkozó bizottság Belgrádban. Srđan Cvetković a titkos sírhelyek feltárásával megbízott bizottság titkára ismertette a résztvevőkkel azt a három helyet, ahol a próba-exhumálások folytak, ezek 2010-ben Boljevac, Vlasotica térsége és Zaječar. Vukašinović Éva tartományi ombudsman-helyettes is részt vett ezen a találkozón, így őt kérdeztük az ülés részleteiről.
Miért éppen az említett helységekben kezdték el a vizsgálatokat?
– Ez engem is érdekelt és meg is kérdeztem. Kiderült, hogy a fent említett helyekkel kapcsolatban teljes a dokumentáció, ott pontosan meg tudják mondani, hogy kik az áldozatok. Azt is tudjuk, hogy viszonylag kis tömegsírokról van szó ahhoz képest, hogy mekkorák léteznek. A zaječari tömegsírban körülbelül 100 áldozatról van adat, de mivel tart az exhumálás, így ez a szám nem végleges. Ezenkívül ezekhez a helyekhez könnyen hozzá lehet férni, ami szintén mellettük szólt a vizsgálatok megkezdésénél. Amikor a zaječari feltételezett tömegsír helyére kimentek a patológusok, a próba-exhumálás megkezdésekor már 20 centiméter mélységben csontokra bukkantak.
Milyen problémákba ütköztek ezidáig a kutatások?
– Az exhumálás megkezdésekor olyan jogi problémák vetődtek fel, hogy ez az ügy az évek folyamán már elévült. Az én álláspontom szerint nem évült el ez az ügy, mert ezt emberiség elleni bűntettnek nevezném, és az nem évülhet el. Mondtam is a bizottsági ülésen, hogy nagyon körültekintő, pontos jogi szakértői vizsgálatot kell elvégezni, és az ügyészséget is be kell kapcsolni a munkába. Egy jogi szakértői vizsgálat állapítsa meg a tömegsírok ügyéről, hogy nem évültek el, mert különben nem sok értelme van feltárásuknak. A munka itt nem úgy néz ki, hogy a bizottságban résztvevő történészek, jogászok és patológusok kimennek a terepre és leásnak. Az exhumálás folyamatába az ügyészséget és a bíróságot is be kell vonni, nagyon fontos az alapos analízis, és az is fontos, hogy mindenhol ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Ezt az Igazságügyi Minisztériumnak kell ellenőrizni és lebonyolítani, mivel annak a keretein belül alakult meg ez a bizottság.
Valahogy túl sok az előkészület, kissé hosszadalmasnak tűnik a sírok feltárása...
– Azt hiszem, hogy amikor ilyen fontos dolgokról beszélünk, mint a tömegsírok feltárása, és főleg az exhumálási folyamatról, akkor ezt nem lehet komolytalanul végezni és nem megfelelő előkészületekkel. Lehet, úgy tűnik, hogy egyesek húzzák az időt, de szerintem túl komoly a dolog ahhoz, hogy elkapkodjuk. Másrészt, és ez az én személyes véleményem, nem fontos mindenhol exhumálni. Szerintem nem az a cél, hogy exhumáljunk, hanem az, hogy minél pontosabb névjegyzék készüljön az áldozatokról, a sírokat pedig jelöljék meg. Ezzel az állam megmutatja azt, hogy e kérdésben hajlandó nyitni, és elismeri, hogy ebben a periódusban a felszabadulás után történtek teljesen jogtalan, minden eljárás nélküli, sokszor személyes megfontolásból történő tömegkivégzések.
Mikor kerül sor Vajdaságra?
– Megkaptuk a 2010-es jelentést a bizottságtól, ahol nagyon részletesen szólnak az említett három helységről. Ennek a jelentésnek a végén az olvasható, hogy a jövő évben Vajdaságra összpontosít a bizottság. Vajdaságról van egy kis térkép is, ahol a feltételezett helységeket térképezték fel. Ez nem egy végleges térkép, továbbra is várják a hozzátartozók vagy a szemtanúk jelentkezését, akik felhívnák a bizottság figyelmét a tömegsírok létezésére.
Hány tömegsírról van tudomásuk Vajdaság területén?
– Hivatalos információkkal még nem szolgálhatok, de főleg magyar és német nemzetiségű áldozatokról beszélünk. Ami a német tömegsírokat illeti, itt biztos számolni tudunk a nagyobbakkal, például a gádori, a körtési, a rezsőházi, a molidorfi és a Mitrovica melletti svilarai. De az adattárak még átdolgozás alatt vannak, remélhetőleg nagy segítségére lesz a bizottságnak a Vajdasági Levéltár is.
Tudni lehet-e azt, hogy hány áldozatról lehet szó a magyarok esetében? Meglehetősen nagy különbségek vannak a feltételezett áldozatok számával kapcsolatban...
– Számokról nem beszélhetek, mert ilyen kérdésekben nem bocsátkozom találgatásokba. Ezért lesz fontos a pontos terv, és a szakemberek bevonása, ezt szakszerűen kell megközelíteni, éppen azért, mert nagyon fontos kérdésről beszélünk. Nem szabad becslésekbe bocsátkozni, minden áldozat megérdemli, hogy a nevén említsük, de az elkövetőket sem lehet kihagyni, mert a kivégzésekért felelősek kilétét is nyilvánosságra kell hozni. Jó lenne, ha a közvélemény is tartózkodna a felelőtlen becslésektől, és azok is, akik ezzel foglalkoznak, mert az áldozatok nem számok.
Önnek mi a feladata ebben a bizottságban?
– Azért vagyok ott, hogy felügyeljek a bizottság munkájára, nehogy valamiféle diszkriminatív mozzanat forduljon elő, mármint ott, ahol nemzetiségtől függetlenül vizsgálják a tömegsírokat, és a vegyes bizottság esetében is, akik a magyar áldozatok feltételezett tömegsírjait hivatottak föltárni.
Mikorra várható előrelépés a vajdasági tömegsírokkal kapcsolatban?
– Szükségesnek tartanám, ha egy részletes terv készülne a jövő évről, mert enélkül nehezen lehet belekezdeni a munkába. Ilyen terv még nem létezik, és nem is tudom, mikor készül el.
Ha valakinek van információja titkos sírokról vagy kivégzésekről Vajdaságban, az a következő címen jelentkezhet: Komisija za tajne grobnice, Trg NikolePašića 11/4, 11000 Beograd. Tel.: 011/339-82-48. Mobil: 065/877-17-57. E-mail: tajnegrobnice@gmail.com. Vajdaság esetében: 063/833-25-22. Interneten: www.komisija1944.mpravde.gov.rs.
