A tartományi kormány a jelenlegi felállásban két éve van hatalmon, ez idő alatt megszületett a statútum, ami a gyakorlatban nagyobb teret biztosíthatna Vajdaság fejlődésének, és habár túljutott a köztársasági „szűrőkön”, nem alkalmazzák teljes mértékben. Ebből persze nézeteltérések támadtak a vajdasági kormányon belül, a büdzsé körül kialakult helyzet miatt pedig hónapokig fagyos volt a hangulat a tartományi képviselőházban, hiszen a VMSZ a többi hatalmat képező párttal ellentétben nem szavazta meg a tartományi büdzsé megkurtítását. Most a félidőhöz értünk, két év elmúlott, kettő még hátra van, ilyenkor illik egy kormánynak számadást adni az elvégzett munkáról. Bojan Pajtić tartományi kormányfőt arra kértük, értékelje az elmúlt két évet.
Most, a félidőben hogyan értékelné az elmúlt két évet, mi az, amire büszke, és mi az, amit nem sikerült elérni?
– Az elmúlt két év a gazdasági pénzügyi világválság jegyében telt el. Bevezettük az új technológiák és anyagok programját, amely lehetővé tette azt, hogy az az iparos, aki céget szeretne nyitni, megkapja a szükséges pénzeszközöket, azzal, hogy ezt később termékek formájában visszafizeti. Így gyakorlatilag működésének kezdetén piacot biztosítottunk számára, ezen kívül pedig az említett összeg öt százalékát leírtuk abban az esetben, ha fejletlen környezetben nyílik a cég. Ezzel olyan hatást értünk el, hogy olyan helyeken, ahol több tíz éve nem nyíltak gyárak, most új üzemek működnek, például Hódságon, de általában véve kevés olyan vajdasági település létezik, ahol nincsenek új gyárak vagy üzemek. Az új munkahelyeket teremtő programunknak köszönhetően 17 000 ember talált munkát, és egyes köztársasági minisztériumoktól eltérően, ahol csupán ezer eurót adtak egy új munkahelyért, mi 130 000 dináros támogatást adtunk egy munkahely nyitásáért. Annak ellenére, hogy a régióban mindenhol nőtt a munkanélküliség, beleértve Szerbiát is, Vajdaságban csökkenő tendenciát mutatott. Öt-hat évvel ezelőtt a tartományi kormány nem építhetett semmit, ma viszont abban a helyzetben vagyunk, hogy a nagyberuházási alapon keresztül több százmillió eurót fektettünk az infrastruktúrába, az ipari negyedekbe, az úthálózatba, a kórházakba, az iskolákba stb. Nagy eredménynek tartom, hogy a köztársasági minisztériummal együttesen létrehoztuk a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Fontos, hogy a válságos évek alatt megőriztük a nemzeti közösségek nyelvén történő oktatást és a művelődést is, de megalapítottuk a nemzeti közösségek tanácsát is, amely része Vajdaság statútumának. Ez azért jó, mert ha például döntést hozunk tartományi szinten egy, a nemzeti közösségek identitásának a megőrzése szempontjából fontos ügyben, akkor ez a tanács egyfajta szitát jelenthet ezen a szinten. Én büszke vagyok ezekre az eredményekre, és biztos vagyok abban, hogy ez a vajdasági kormány erről marad meg az emberek emlékezetében.
Mi az, amit terveztek, de nem sikerült megvalósítani?
– Bizonyos politikai körülmények arra kényszerítettek bennünket, hogy kompromisszumokat kössünk ott, ahol esetleg hatékonyabbak lehettünk volna. Például szerintem a tartományi kormánynak több tagja van, mint arra valójában szükség lenne, de ez annak a következménye, hogy egyes pártok, amelyek a köztársasági parlamentben támogatják a kormányt, nem vesznek részt abban a hatalomban miniszterekkel. Így egy szélesebb politikai megállapodás részesei, amely az Európa-barát beállítottságú pártok platformjára épül, és ez eredményezte a tartományi kormány túlméretezettségét.
Régóta vita tárgyát képezi Vajdaság brüsszeli képviseletének megoldása. Most úgy tűnik, végérvényes döntés született ez ügyben, de mit jelent a tartomány számára egy brüsszeli iroda, mi lesz a feladatköre?
– A vajdasági statútum szerves része a brüsszeli iroda, és a jövő év elején el is kezd működni. Egyrészt megkezdi lobbitevékenységét, másrészt viszont feltérképezi a pályázási lehetőségeket, hogy minél eredményesebben tudjuk kihasználni az európai pénzalapokat. A brüsszeli iroda lényege abban van, hogy minél több pénzt szerezzen Vajdaság számára, történjenek azok infrastrukturális, ipari vagy oktatási beruházások formájában. Én egy kissé tartózkodtam a brüsszeli iroda megnyitásával kapcsolatban, mert meg szerettem volna várni azt a pillanatot, amikor Szerbia tagjelölti státust kap. Most ugyanis még meglehetősen behatárolt azoknak az alapoknak a száma, amelyeket használhatunk, és könnyen lehet Újvidékről is koordinálni a jelenlegi pályázatokat. A brüsszeli iroda költségei viszont nem csekélyek, így nem lett volna összhangban a lehívott pénzösszeg az iroda költségeivel. Miután azonban a külügyminiszter megígérte, hogy Vajdaság részére elkülönítenek egy bizonyos összeget Szerbia európai uniós missziójának a költségvetéséből, így ez azt jelentette, hogy a költségek javát nem a tartománynak kell állnia. Ezért úgy döntöttünk, hogy sürgősen megnyitjuk Vajdaság képviseletét Brüsszelben. Az iroda egyrészt pénzügyi intézet is lesz, mert vonzza majd az európai pénzeszközöket, másrészt pedig logisztikai feladata is lesz, hogy Vajdaságot bemutassa és megmutassa a potenciális befektetők számára. Az irodát Predrag Novikov irányítja majd, aki eddig is a tartományi európai ügyekkel megbízott irodát vezette, diplomata képzettséggel rendelkezik, és már dolgozott is diplomataként Japánban. Nagyon szigorúan és pályázatok útján lesznek megválasztva a további munkatársak. Ez azt jelenti, hogy ott nem dolgozhatnak majd pártaktivisták vagy tekintélyes párttagok, illetve „valakinek a rokonai”. El kell mondanom, hogy az elején egy kicsit féltem, mert nem gondoltam, hogy sok olyan vajdasági ember van, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik.
Az Európai Unión belül egyre többen emlegetik a Duna-stratégia jelentőségét. Önnek mi a véleménye a Duna-stratégiáról, hogyan látja Vajdaság szerepét benne?
– Vajdaságot nevezhetnénk a Duna menti országok közös nevezőjének is. Lehet, kissé túlzásnak tűnik ezt állítani magunkról, de amikor a Duna menti országok médiahálózatáról beszéltünk, akkor rájöttünk, hogy a Vajdasági Rádió és Televízióban már majdnem az összes ide tartozó ország nyelve megtalálható a szerkesztőségekben. Magyar, német, horvát, román és szlovák szerkesztőség is létezik ebben a médiumban, és ez számunkra nagy előnyt jelent. Azt szeretnénk, ha olyan régiónak ismernének meg bennünket, amelyben a Duna menti országok mindegyike lát valami közöset. Vajdaság specifikus régiónak számít, mert sehol sem létezik ennyi nagy, kompakt nemzeti közösség ekkora hagyománnyal. Ezek a mi előnyeink, és mi ezeket ki akarjuk használni.
Találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, beszéltek a Duna-stratégiáról?
– Igen, amikor Mirko Cvetković miniszterelnök fogadta Orbán Viktort, akkor én is jelen voltam. Én akkor elmondtam a jelenlevőknek, hogy szeretnénk részt venni a Duna-stratégiának abban a részében, amely a kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, és amelyet Magyarország ajánlott Németországnak. Mi a Duna-stratégiát elsősorban a fejlesztések erőforrásaként szeretnénk kihasználni, és én mint a magyar–szerb államközi bizottság alelnöke ezt az elvet képviselem majd a jövőben.
Sikerül kiharcolni a jövő évi vajdasági költségvetéshez az alkotmány által garantált pénzösszeget?
– Nem jó, hogy még mindig nem született meg a Vajdaság jövedelméről szóló törvény, amelyet annyit emlegettek. Ha megszületne ez a törvény, akkor nem kellene minden évben újra tárgyalásokat folytatnunk és nyomást gyakorolnunk a költségvetés miatt. Mindenesetre a büdzsé elkészítése még tart, és mi mindannyian azért szállunk síkra (gondolok itt az összes vajdasági párt képviselőire), hogy a tartomány megkapja mindazt, ami jár neki a büdzséből. Kiállunk az mellett is, hogy folytathassuk az infrastrukturális és munkahelyteremtő fejlesztéseket.
Melyek lesznek jövőre a legnagyobb befektetések Vajdaságban?
– A köztársasági kormánnyal már most megállapodtunk egy 6 milliárd dinárnyi vajdasági befektetésről, amelyet banki kölcsönből fedez fele-fele elosztásban a tartományi, illetve a köztársasági kormány. Ide tartozik például a szabadkai színház befejezése és a kanizsai fürdő fejlesztése is.
Ezek már egy évet késnek…
– Igen, késnek, de erről mi nem tehetünk, a gazdasági válság miatt a művelődési minisztérium nem ítélhette oda a beígért összeget. Nem hiszem, hogy a jóakarat hiányozna, ha lett volna pénz, biztos átutalták volna.
Mennyi pénz jut a vajdasági önkormányzatoknak?
– Ha megnézzük, hogy a Vajdaságon keresztül vezető autópálya nemsokára megépül, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a tartományi kormány mennyit segített a vajdasági önkormányzatoknak az ország többi önkormányzatával szemben, akkor megállapíthatjuk, hogy nagyon jól jártak a tartományiak. A fejlesztési alapon keresztül több vajdasági önkormányzatnak is biztosítottuk az IPA programokban való részvételt, sokan egyedül nem voltak erre képesek, az egyik ilyen IPA program például az adai szennyvízcsatorna megépítése. Az ország más részein az önkormányzatoknak nem volt ekkora segítségük.
A Demokrata Pártban választások lesznek, ön az egyik alelnökjelölt. Mit vár ezektől a választásoktól?
– Hat alelnökjelölt van jelenleg a Demokrata Pártban, azzal, hogy Vajdaságnak kötelezően jár egy alelnöki hely, valamint kötelező egy nő alelnök, függetlenül attól, hány szavazatot kap. Mivel nekem Vajdaság területéről nincs ellenjelöltem, így az alelnöki hely biztosítva látszik az én esetemben, ez egyfajta pozitív diszkrimináció.
Hol látja Vajdaságot tíz év múlva?
– Ahhoz, hogy erről pontosabban nyilatkozhassak, tudnunk kellene, mikor fejeződik be a gazdasági világválság. Sajnos ez olyan, mint a természeti csapás, nem lehet pontosan előrelátni. Ha olyan ütemben haladnánk előre, mint az elmúlt években, és ha nem lenne válság, akkor én arra tippelnék, hogy 2016-ig megszűnne a munkanélküliség Vajdaságban. Én optimista vagyok, 2020-ban Vajdaságot európai régióként látom, amely Szerbia részeként tagja az Európai Uniónak, megtartva a multikulturális jellegzetességét, amely egyben az egyik legnagyobb előnye is.
