Dragan Šutanovac védelmi miniszter, Dragan Đilas belgrádi polgármester, Zoran Radoman az újvidéki Regionális adóhivatal igazgatója, Rodoljub Šabić adatvédelmi biztos és Velimir Radosavljević a Nikola Tesla repülőtér igazgatója kapták az Év reformátora díjat hétfőn Belgrádban. A díjat a NALED (Nemzeti szövetség a helyi gazdasági fejlesztésekért) ítéli oda minden évben azoknak a személyeknek, tisztségviselőknek, akik egy év folyamán a legtöbbet tesznek a gazdasági reformok lebonyolításáért Szerbiában.
Az indoklás szerint a hivatásos hadsereg kialakításával Dragan Šutanovac vitte véghez az év legnagyobb és leggyorsabb reformját. Dragan Đilas a jelentős fővárosi infrastrukturális befektetésekért, valamint a városi parlament hatékonyabb működéséért érdemelte ki a díjat. Zoran Radoman bevezette az egytolóablakos rendszert, valamint beindította az adóhivatal hívóközpontját, ami megkönnyíti a vállalkozók számára az ügyvitelt. Rodoljub Šabić kitartóan és következetesen kérte számon a tisztségviselők és közvállalatok munkájának átláthatóságát. Az ötödik díjazott, Velimir Radosavljević a helyi gazdasági fejlődés terén mutatott kimagasló eredményeiért érdemelte ki az Év reformátora kitüntetést.
A NALED igazgatóbizottsága elnökének, Vladimir Čupićnak a szavaival élve „hazánkban mindenki, aki a közigazgatásban dolgozik, és aktívan kiveszi a részét az állam vagy a helyi önkormányzatok adminisztratív működésének leegyszerűsítéséből és átláthatóvá tételéből, reformátornak számít”.
Az ünnepségen jelen volt még Mary Warlick, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete, aki szerint a reformokat sokszor egyének viszik véghez, akik nagy nyomásnak vannak kitéve és sokszor óriási kockázatot kell vállaljanak az újítások végrehajtása miatt.
Adriano Martins, az EU belgrádi delegációjának képviselője elmondta, hogy Szerbia sokat tett a reformok terén, de még hosszú út áll előtte.
A díjátadó ünnepség minden évben egyben az ügynevezett Szürke könyv bemutatásának a színhelye is. Ilyenkor nézik meg, hogy mennyit tett az ország az elmúlt évben a jogi reformok terén, mi az ami jól sikerült, és mi az ami leginkább gátolja a gazdasági fejlődést.
Az országos előírás-reform megkezdése előtt, 2008 júniusában, a NALED elindította a Kiút a labirintusból elnevezésű kampányát. Az elképzelés szerint a kis- és középvállalatok részvételével mutatnak rá azokra az adminisztratív hibákra és folyamatokra, amelyek feleslegesen gátolják a gazdaság fejlődését, és ezek helyett olyan megoldásokat keresnek, amelyek áthidalhatják e problémákat. Az intézmények azóta elfogadtak néhány olyan ajánlást, amelyek megjelentek az említett kiadványban. A könyv 75 ajánlást tartalmaz a bürokratikus előírások leegyszerűsítésére, ezekből a mai napig hatot fogadtak el és alkalmaznak, tízet csak részben, 59-et pedig még nem sikerült megoldani.
A harmadik Szürke könyvben azok a minisztériumok kerültek fehér listára, amelyek a reformok terén a legsikeresebbeknek bizonyultak, a szürke listára pedig azok, amelyek nem tettek eleget e téren. A legsikeresebb minisztériumok közé tartozik a telekommunikációs és távközlési, valamint a Pénzügyminisztérium, a szürke listát pedig a kereskedelmi- és a környezetvédelmi minisztérium vezeti.
