Temerin ebben az évben főleg a nemzeti kilengések körül történtekről maradt meg emlékezetünkben. Ellátogatott ide Ivica Dačić belügyminiszter és dr.Korhecz Tamás akkori kisebbségügyi titkár is, hogy egy új hozzáállást mutassanak be az állam részéről. Az említett eseménytől eltekintve azonban más fontos dolgok is történtek Temerinben, Gusztony András polgármestertől egy év végi összegzést kértünk.
Segített Temerinben a nemzetek közötti viszonyon az, hogy itt járt Ivica Dačić belügyminiszter és Korhecz Tamás kisebbségügyi titkár?
– Erre nem is tudnék pontosan válaszolni. Nem állíthatom, hogy kevesebb vagy több az incidens. Éppenséggel tegnap volt egy vitám a rendőrkapitánnyal, aki azt kifogásolta, hogy én olyat állítottam, hogy gyakran történnek nemzetek közötti incidensek. Azt kérdezte tőlem, mit jelent az, hogy gyakran? Szerintem ha egynél több előfordul, az már gyakran van, de az egy is sok. Két hete nyilatkoztam az Vajdasági Televíziónak, hogy nem történtek incidensek, és utána a héten történt egy különböző nemzetiségű fiatalok közötti verekedés, amelyben szerbek és magyarok vettek részt, és tény, hogy egy magyar gyereket baseballütővel fejbe vágtak. Mondhat itt bárki bármit, én nem tartom normálisnak azt, hogy az általános iskolás gyerekek az iskolából hazajövet baseballütővel és viperával vannak felszerelkezve. Úgy néz ki, ez is a tanfelszerelés része lett. Alapjában véve a helyzet nem tragikus, nem látom, hogy különösebb feszültségek lennének, de ezen a téren sajnos nem sikerült komolyabb előrelépést tenni. Megalakítottuk mi a községi biztonsági tanácsot, de ezt az össztársadalmi problémát, úgy látom, helyi szinten lehetetlen kezelni.
Milyen a gazdasági helyzet Temerinben, mekkora a munkanélküliség?
– A munkanélküliek száma egész évben megközelítőleg 2500 fő, havonta kb. 170-200 ember jut munkához, és ugyanennyi veszíti el munkahelyét. Ezek az adatok nem tragikusak, kb. kétszáz emberrel több a munkanélküliek száma, mint a gazdasági válság előtt. Temerinnek viszont az az előnye a többi vajdasági településsel szemben, hogy nálunk nem voltak olyan nagy vállalatok, amelyek a becsei PIK-hez vagy a FADIP-hoz hasonlóan tönkrementek volna. Sok a kisvállalkozó, akiknek száma ezer és ezerötszáz között alakul. Ha ma becsuk az egyik, holnap kinyit a másik és foglalkoztat 1-5 munkást, tehát nagyon gyorsan alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz.
Biztosítanak valamilyen kedvezményeket a vállalkozók számára?
– Nincsenek különösebb kedvezmények. A kommunális terhek nem túl nagyok, például a cégtábláért évente a kisiparosok esetében 1200 dinárt kell fizetni, ami nevetséges összeg.
Mi a helyzet a temerini költségvetéssel?
– Legvalószínűbb, hogy két hét múlva fogadjuk el a jövő évi költségvetést, az ideinek a megvalósulása 20-30 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly. Nem tudom, van-e Vajdaságban még egy ilyen község, ahol ezt sikerült elérni. Ezt a 20-30 százalékos növekedést saját bevételeinknek köszönhetjük, és ebbe nincs beleszámolva az 50 milliós banki kölcsön, amit felvettünk. Tavaly 400 millió dinárt sikerült megvalósítani, idén ott lesz 450 millió dinár körül, és jövőre is ekkora jövedelmet tervezünk.
Milyen újítások, befektetések történtek idén Temerinben?
– Sikerült helyre hoznunk a Staro Đurđevó-i általános iskolát, valamint kiaszfaltoztunk egy kilométernyi dűlőutat, amire eddig még nem volt példa, ez 15 millió dinárba került. Reméljük, hogy a választások közeledtével a Tartományi Nagyberuházási Alapnak is megnyílik a pénztárcája, és jövőre talán kapunk pénzt. Én egy kicsit szívszorongva olvasom, hogy a Temerinnél sokkal kisebb községek néhány százmillió dinárokat kaptak évente a nagyberuházási alaptól. Az a szomorú igazság, hogy Temerin a nagyberuházási alap megléte óta mintegy 100 millió dinárt kapott, ami rettenetesen kevés pénz. Nálunk a padlás is tele van már be nem váltott ígéretekkel. A szerbiai építőipart támogató kormányprogram keretében döntés született egy támogatásról, aminek köszönhetően befejezzük a járeki sportcsarnokot, az imént említett általános iskola felújításának a második és harmadik szakaszát, valamint a szőregi óvodának az épületét. Ezenkívül felújítottuk az egészségházat, ehhez hozzájárult a nagyberuházási alap is, de mi is jócskán a zsebünkbe nyúltunk, olyan 7-8 millióval támogattuk a munkálatok elvégzését. Mondhatom, hogy Vajdaságban az egyik legjobban felszerelt egészségházról van szó. A víztisztítót is teljesen fölszereltük, főleg kölcsönből, valamit csurrant-cseppent a nagyberuházási alaptól is. Két általános iskola, egy középiskola, az óvoda és az egészségház már rá van kötve, de komoly gondjaink vannak a lakosság rákötésével, mivel a temeriniek sokallják az árat. Egyrészt indokolt az elégedetlenség, mert mai viszonylatban a 600 eurót lakásonként, illetve 800 eurót házanként nem könnyű kifizetni, még ha három éves lefizetést is lehetővé tettünk.
Mi a helyzet a menekültekkel, és milyen a lakosság mozgása, jönnek Újvidékről az ott dolgozók házat építeni, vagy megállt ez a tendencia?
– Tény, hogy az utóbbi két évben nagyon kevés lakás épült a válság miatt, de vásároltak ingatlanokat, és van még mozgás Újvidék irányából is. Ami a menekülteket illeti, ők lassan megszűnnek menekültek lenni. Ez egy hosszú folyamat, ők javarészt 1994 és 1996 között jöttek Temerinbe, és egy pillanatban 10 000 nem itteni születésű ember élt itt. Elég nehéz nyomon követni az ő mozgásukat, de úgy tudjuk, hogy hatezren kaptak állampolgárságot, és ők Temerinben maradtak.
Mit terveznek jövőre?
– Az említett iskolai objektumok befejezése mellett pályáztunk a nagyberuházási alapnál is, valamint egy IPA pályázatot is megcéloztunk Mórahalommal, a víztisztító berendezés kibővítésére. Jövőre számítunk még az úthálózat felújítására is, és erre komoly ígéretek vannak a Magyar Koalíció és a Demokrata Párt részéről is. Az úthálózatunk teljesen tönkrement, ennek felújításához legalább 200 millió dinárra lenne szükség. Ezenkívül átment egy megaprojektum is, amelyben mi vagyunk a vezető partner és 800 000 eurót kapunk. Ennek köszönhetően Temerin lesz a vajdasági fémklaszternak a központja, januárban indul a projektum megvalósítása.
