A vajdasági képviselőház csütörtöki ülésén eredetileg egy pont szerepelt napirenden, később azonban ötre duzzadt ez a szám. A jövő évi költségvetés mellett a képviselőház, a képviselők és a végrehajtó bizottságok tagjai megválasztásának módosításáról, a középiskolák területi elrendezéséről és számáról, valamint a képviselők állandó munkaviszonyáról szóló döntések módosítási javaslatairól is tárgyaltak. Az esti órákban, több órás vita után fogadták el a jövő évi költségvetést, amely 60,7 milliárd dinárt tesz ki.
A költségvetési vita során a kormányzó többség dicsérte, az ellenzék pedig bírálta a jövő évi büdzsét. Az ellenzék nagyjából azt kifogásolta, hogy az előirányzott összeg nem reális, valamint, hogy az önkormányzatoknak túl kevés pénz jut.
Bojan Pajtićtartományi kormányfő a javaslat ismertetése során elmondta, a büdzsé kidolgozása során két prioritást tartottak szem előtt.
- Egy átfogó takarékossági programmal sikerült biztosítani minden korábban megkezdett jelentős projektum folytatását. Ez elsősorban az infrastruktúra és az oktatás fejlesztését jelenti, így ennek köszönhetően Vajdaságban a következő évben is nagy építkezések folynak majd. Másrészt, különböző alapokon keresztül 1,3 milliárd dinárt fektetünk munkahelyteremtő programokba – mondta el a kormányfő.
– Egy új fejlesztési eszköz jelent meg az idén, ez a Vajdasági Fejlesztési Bank, jövőre ezen intézményen keresztül 4,7 milliárd dinárt lehet majd különböző fejlesztésekre használni a tartományban. Vajdaság majdnem az összes, statútum által előirányzott hatáskörét megkapta, amik kimaradtak, azok kisebb jelentőséggel bírnak, például néhány felügyelői szolgálat. Jövőre arra összpontosítunk, hogy meghozzák az állami tulajdonról szóló törvényt, és úgy látszik, erre megvan a politikai akarat. Ez a törvény nagy fontossággal bír mind az önkormányzatok fejlődése szempontjából, mind pedig a tartományi kormány működése miatt – vélte Pajtić.
Borko Ilić,az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője szerint a költségvetés nem fejlesztési célokat szolgál és lehetetlen azt megvalósítani.
– Önmagában a tény, hogy a költségvetés alapjául az idei büdzsét vették, óriási hibának számít, hiszen most nagyobb az infláció, a társadalmi élet minden területén megnőttek a költségek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a büdzsé legnagyobb részét a transzfer pénzek képezik, a tartományi szervek itt csupán egyfajta átjárót képeznek más intézmények felé. A büdzséből a legnagyobb összegek újra a nagyberuházási alapba kerülnek oly módon, hogy a tartományi képviselőknek fogalmuk sincs arról, mit tervez a pénzzel az alap. Azt, hogy miféle befektetések lesznek jövőre, senki sem tudja, az adófizetőknek viszont joguk lenne tudni ezt. Mindezek miatt mi nem támogatjuk a jövő évi költségvetést – magyarázta Ilić.
Tóth Tivadar, a Magyar Koalíció tartományi frakcióvezetője elmondta, hogy tavaly ugyanekkora költségvetésről volt szó, akkor azt nem szavazták meg.
– Akkor nem azért utasítottuk el, mert úgy tartottuk, hogy az a pénz elegendő, vagy nem elegendő, hanem az alkotmány megszegése miatt. Az alkotmány szerint a mindenkori köztársasági költségvetés 7 százaléka jut a tartománynak. Ez a pénzösszeg persze jóval kevesebb, mint amennyi javat Vajdaság megtermel, de ez egy más kérdés. Ez a költségvetés biztosítja a 7 százalékot Vajdaság részére, ezért támogatjuk. A jövőre tervezett vajdasági költségvetés 60,7 milliárd dinár körül lesz, ez egy kicsit még több is, mint 7 százalék. Sajnos a költségvetés 80-85 százaléka transzfer eszköz, amik csak átfutnak Vajdaságon. Nagyon kicsi a mozgástér, kevés az az összeg, amit a mi titkárságaink saját belátásuk szerint beoszthatnak, ez csupán 10-13 milliárd dinárt tesz ki. Azt is tudni kell, hogy ez az ország nem tud biztosítani több pénzt, illetve egy európai integrációs folyamatban lévő államnak meg van szabva a költségvetése, és ebbe a nemzetközi intézményeknek is beleszólásuk van – értékelt a frakcióvezető.
A középiskolák számáról és területi elrendezéséről szóló módosítással kapcsolatbanJeges Zoltán oktatási titkár lapunknak elmondta, ez csak kisebb változtatásokat hoz.
– Igazából a jelenlegi helyzet fenntartását kértük, komoly változásra az elkövetkező két évben nem lehet számítani. A módosítás tartalmaz egy olyan indítványt, amit a minisztérium igen pozitívan fogadott, hogy a nagy iskolák megjelennek a kisebb községekben, tehát megpróbáljuk az iskolákat közelebb vinni a diákokhoz kihelyezett tagozatok megnyitásával. Ennek kettős jelentősége van, egyrészt csökkenti a költségeket, másrészt pedig a kisebb környezetek gyorsabban fejlődhetnek ezáltal. Ilyen szempontból például nagyon fontos, hogy megnyílik a begaszentgyörgyi gimnázium – magyarázta Jeges.
Deli Andor kisebbségügyi titkár a képviselők és a végrehajtó bizottsági tagok és elnökök megválasztásának módosításáról elmondta, igazából nem a választási rendszer változik.
– Továbbra is megmarad a vegyes választási rendszer, tehát 60 képviselőt listáról, 60 képviselőt pedig egyedi választókörzetekben választanak meg. A statútum meghozatala után viszont sok mindent össze kell hangolni. Például a választások tartamát, illetve időpontját, pontosabban, hogy mennyi nap telhet el a választások megtartásáig. A módosításban az is szerepel, hogy a választási bizottság tagjai esetében nemcsak a jogi végzettség kötelező, hanem hároméves munkatapasztalattal is rendelkezniük kell – mondta Deli.
