Nagy a kavarodás a többnyelvű anyakönyvi kivonatok körül. A hivatalos nyelvhasználatról szóló törvénynek és az erre vonatkozó tartományi rendeletnek köszönhetően az év elejéig használatban voltak a tartomány által kiadott kétnyelvű anyakönyvi kivonatok, amelyeket az anyakönyvvezetők szerbül és a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven töltöttek ki, ha az ügyfél azt kérte. Ez a többéves, jól működő gyakorlat az idén tavasszal megszűnt, amikor az anyakönyvek reformjának keretében a közigazgatási és önkormányzati minisztérium e gy új, egységesített, a topčideri pénzverdében nyomott, hologramos kivonat-formanyomtatvánnyal rukkolt elő. A kétnyelvűséget pedig az ezen kivonatok hátlapjára nyomott kisebbségi nyelvű útmutató táblázattal intézték el. Az Magyar Nemzeti Tanács emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul, a tartományi kisebbségügyi titkárság pedig remélhetőleg a jövő év elején egyeztetni tud a minisztériummal az ügy kapcsán. Deli Andor tartományi kisebbségügyi titkár lapunknak adott nyilatkozatában részletezi a nem megfelelően kiállított kivonatok miatt kialakult áldatlan helyzetet.
– Az új miniszteri szabályzat, amellyel meghatározták az anyakönyvi kivonatok formanyomtatványainak tartalmát, nincs összhangban a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvénnyel. Az a gond, hogy a kivonatok nem kétnyelvűek, csupán a nyomtatvány hátsó részén, a rubrikák megnevezésénél használtak kisebbségi nyelvű megnevezéseket, és akkor még nem is beszéltünk a kivonatok adattartalmáról. Az új anyakönyvi törvény alapján a nevet úgy írják be, ahogyan azt kérik, azzal, hogy az nem zárja ki a szerb nyelvű névbeírást sem, ugyanakkor sem a törvény, sem az előbb említett miniszteri szabályzat nem rendelkezik a további adatok kétnyelvű beírásáról. A tartományi rendelet éppen ezekre a kérdésekre adott választ, de sajnos a minisztériumi szabályzat gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a jól bevált tartományi űrlapokat és szabályozást.
Mit mondanak erre a köztársasági szervek?
– A közigazgatási és önkormányzati minisztérium pillanatnyilag a rendszer egységesítésen dolgozik nagy erőkkel. A cél az, hogy bárki bármelyik anyakönyvi hivatalban kikérhesse a saját anyakönyvi kivonatait, lakhelyétől függetlenül, beleértve a szabad névbejegyzést is. Így például Aleksinacon is kérelmezhetjük, hogy magyarul legyen a nevünk anyakönyveztetve. A minisztériumnak a tartományi többnyelvű kivonatokkal az volt állítólag a gondja, hogy azok nincsenek összhangban az európai uniós sztenderdekkel, véleményük szerint ugyanis egy ország nem adhat ki különböző kinézetű kivonatokat. El kell ismernünk, hogy a tartományi kétnyelvű kivonatnak más a formája, mint a Topčiderben nyomtatott köztársasági kivonatoké, tehát az egységesítésnek van egy védhető logikája, de az teljességgel megengedhetetlen, hogy az egyúttal a kisebbségi nyelvhasználat és szerzett jogok rovására történjen.
Mi a helyzet a terepen?
– A beérkező jelentésekből kiderült, hogy az anyakönyvvezetők bátorságától függ, milyet adnak ki. Vannak olyanok, akik a minisztériumi formanyomtatványt is kétnyelvűen töltik ki, mintha továbbra is kétnyelvű lenne, noha ez nem szabályszerű. Úgyhogy nagy a kavarodás, éppen ezért januárban egyeztetésem lesz a köztársasági miniszterrel ennek kapcsán.
Miért nem egyeztettek előbb a köztársasági minisztériummal?
– Azért, mert erről egyáltalán nem akartak beszélgetni. Véleményük szerint a kétnyelvű kivonatok csak tovább komplikálnák az amúgy is áldatlan állapotokat az anyakönyvi hivatalokban, és megnehezítenék az új anyakönyvi rendszer kiépítését. Teljesen elfogadhatatlannak tartom a minisztériumnak ezt a mondvacsinált és jogsértő érvelését. Amikor meghozták a kivonatkoról szóló új szabályzatot, még dr. Korhecz Tamás volt a titkár. Ő egyeztetni akart ezzel kapcsolatban, de elutasították a módosítás lehetőségét. Most, amikor begyűrűztek a gondok a gyakorlatba, és nyilvánvalóvá váltak a szabályzat gyengéi, úgy látszik, nyitottabbak a párbeszédre.
