A Balaton-parti Zamárdi polgárainak kezdeményezésére szervezik meg 2005 óta immár 5. alkalommal a Feltámadási menetet, mely nagypénteken Zamárdiból, illetve Tihanyból indult és pünkösdvasárnap ér célba Csíksomlyón.
A szervezők a 2004. december 5-i népszavazás után hozták létre mozgalmukat, hogy a kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás eredményében csalódottak ily módon fejezzék ki a nemzeti újjászületés vágyát. A mintegy 3000 km-es zarándoklat a Balatontól Csíksomlyóig (a búcsúig) áthalad a történelmi Magyarország minden Kárpát-medencei utódállamán. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek, körülbelül 40-50 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze. Mivel a zarándoklók menete két irányban felső és alsó ágon halad, az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe.
A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el Baranyán és a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala a tavalyihoz képest új oldalágakkal gazdagodott az új jelentkezések, meghívások miatt.
A Feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalon egy teljes jelképet mutasson. A motívum Árpád-kori eredetében rejlik keresztény/keresztyén egység eszméje a húsvét (kereszt) és pünkösd (szárny) szimbolikája is.
A nemzet egységét a jelvény úgy fejezi ki, hogy a zarándoklat (menet) indulásakor még egy a feltámadási jelvény, majd a tihanyi kálvária feszületénél ketté válik, és az egyik fele Zamárdin át a déli ágon, a tihanyi pedig az északin halad úti célja felé. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet fogadásáról és továbbindításáról a helyi plébániák, gyülekezetek, lelkiségi közösségek, cserkészcsapatok, vallási érzületű civil szervezetek, valamint világi közösség (helyi közösségek, hagyományőrző szervezetek, kulturális egyesület) gondoskodnak. De ki-ki a saját elképzelése szerint szervezi meg a Feltámadási menet és jelvény fogadását és az alkalmi ünnepséget.
A zarándoklatot kigondoló zamárdiak a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelmére külön is felhívják az érdeklődők figyelmét: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, akár egymást követő stáció gazdáiként ki-ki hite szerint erősíti a magyarság, az égiekkel való szövetségét.
A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói (csobotfalvi) közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyre.
A Feltámadási menet az idén Villányból Pélmonostor és Vörösmart érintésével április 26-án (vasárnap) érkezik a Vajdaságba. Másnap Bácskertesen és Szilágyin át jut el a gombosi stációhelyre. Innen 28-án Doroszlón keresztül jut Nemesmiliticsre, ahol csatlakozik az őrszállási és regőcei oldalág. Április 29-én Csonoplya, Bácsgyulafalva, Bácskossuthfalva és Topolya a menet útja. Másnap a Feltámadási jelvényt Topolyáról viszik Temerinbe, ahol délután öt órakor a kálvárián tartják a legdélibb szigetmagyarság igeliturgiával egybekötött fogadási ünnepséget. Május 1-jén Muzslyára érkezik a jelvény, majd másnap a Tiszán átkelve Péterréve érintésével Ada az utolsó vajdasági stáció. Innen május 3-án Zenta, Magyarkanizsa és Horgos érintésével hagyja el Szerbiát és Szeged a következő állomáshelye.
A Feltámadási menetről szóló tájékoztatókat, beszámolókat awww.bucsujaras.huhonlapon lehet figyelemmel kísérni. Ugyanitt még a tavalyi képes beszámolók is olvashatók.
