Talán még emlékeznek rá olvasóink, mekkora felzúdulás volt a Tisza menti, bácskai községekben, amikor a Nagykikindai Körzeti Kamarához csatolták őket. Majd elcsitultak az indulatok, és felülkerekedett a gazdasági érdek.
Azóta bebizonyosodott, hogy korai volt az aggodalom, hiszen a kamarai támogatásnak köszönhetően a Tisza menti kis- és közepes vállalkozások egyre jobb kiviteli eredményeket értek el.
Most ismét változást hoz a Tisza mente életében a kamarákról szóló új törvény, mivel Adát, Zentát és Magyarkanizsát újra a szabadkai körzethez csatolja.
A nagykikindai kamara honlapján látható adatok szerint téves az a hivatkozás, hogy az említett községek közelebb vannak Szabadkához, mint Nagykikindához, hiszen ez csak Magyarkanizsa esetében érvényes. Zenta 10 kilométerrel közelebb van Nagykikindához, mint Szabadkához, Ada és Nagykikinda közötti távolság pedig 35 kilométer, miközben az Ada és Szabadka közötti távolság 70 kilométer.
Nem volt szükség arra sem, hogy a lakosság az ügyes-bajos dolgait a körzet központjában intézze, és a kamarai ügyintézést is megoldották helyben, a községi irodákkal, melyek közül a magyarkanizsai közismerten eredményesen működik.
Hogy miként folytatódik majd a munka a továbbiakban, arra Horvát Tibor, a Nagykikindai Gazdasági Kamara építőipari és épületanyag-gyártó társulásának titkára válaszolt.
– Az említett Tisza menti cégek 2010-től a szabadkai kamarához fognak tartozni az új törvény szerint, de amíg nem születnek meg az alkalmazásáról szóló kísérődokumentumok, kb. hat hónap van erre, addig dolgozunk tovább az eddigi módon. Továbbra is segítjük a cégeket, és sajnáljuk, hogy leválnak majd, mert nagyon jó volt az együttműködésünk velük. Szeretnénk, ha a szabadkai kamara is hasonlóképpen segítené őket. A Tisza mente azért is fontos, mert itt termelés folyik, másutt viszont főleg árubehozatallal és továbbértékesítéssel foglalkoznak. Az elmúlt időszakban a kivitel a behozatal kétszerezése nőtt, részben a romániai és szlovákiai együttműködésnek köszönhetően. Gazdasági delegációk jöttek-mentek, vásárokon, kiállításokon vettünk részt, tanulmányutakat szerveztünk. Nagyon szépen dolgoztunk együtt, és így szeretnénk folytatni is, a törvényes határidő szerint november végéig – mondta Horvát Tibor.
Hozzáfűzte, hogy ez a változás sem lesz végleges, mert a törvény 2013-ban lép teljes terjedelmében érvénybe, és aszerint akár több száz kamara is létesülhet, mert 100 bármilyen gazdasági társaság már létrehozhat majd egy kamarát területi behatároltság nélkül, holott eddig éppen ez szavatolta a kamarai rendszer hatékonyságát.
– Mi azért nyitottuk meg a községi irodákat, hogy a kamarai szolgáltatások közelebb legyenek a vállalkozókhoz. Szép lenne, ha folytathatnák a munkájukat, de ez majd a szabadkai kamarától függ – vélte a kamaratitkár.
Arra a kérdésre, hogy a községi irodák milyen feladatokat látnak el, ki és milyen segítésért folyamodhat ide, Kaszás Juditot, a magyarkanizsai iroda titkárát kérdeztem.
– A község kis- és középvállalatai, a vállalkozók, az iparosok fordulnak hozzánk, de magánszemélyek is, hiszen a foglalkoztatási alap programjaiban szintén segítünk. Mindenki bejöhet, aki részt vesz az önfoglalkoztatási programban, vagy aki vállalkozni akar. Elsősorban az új törvényes előírások után érdeklődnek, az átlagfizetések, az adóvonzatok felől, a minimálbér-változásokról. Az iparosok általában ellenőrzés után jönnek, hozzák a felügyelőségi végzéseket, és megkérdezik, mit kell másként csinálniuk. Nagy hangsúlyt helyezünk arra is, hogy megvizsgáljuk, a már működő kisiparosok számára melyik jogi forma felelne meg jobban. A természetes személyből lett jogi személy ugyanis nagyon jelentős adókedvezményeket kaphat az államtól. Ezek természetesen mind egyedi esetek, és nagyon különbözőek, hiszen rengeteg fajta vállalkozás van nálunk – magyarázta Kaszás Judit.
Erről a sokféleségről rövid beszélgetésünk során magam is meggyőződhettem, mert vagy a pici iroda ajtaja nyílt, vagy a telefon csörgött, hol szülési-, hol meg évi szabadságról érdeklődtek az ügyfelek.
– Jó, hogy az iparosok nagy része is rendszeresen idejár, és hogy már megtanultak kérdezni. Az én elsődleges feladatom a kötelező kamarai szolgáltatások elvégzése, az információk átadása a gazdasági folyamatokról, rendezvényekről, képzésekről, pályázatokról, kiállításokról stb. A magyarországi Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint egy romániai és egy szlovákiai kamarával közösen tudunk részt venni nemzetközi pályázatokon, és bekapcsoljuk az érdekelt kanizsai vállalatokat is. Most egy olasz partnerrel folyik egy projektum az idegenforgalmi lehetőségek felderítése végett, melynek egy katalógusban való megjelenítés a célja. Pályáztunk együtt a Községfejlesztési Információs Központtal (az ICR-rel) és a Cnesa Oktatási és Művelődési Központtal is, ez utóbbival a felnőttképzés témakörében. Az ICR-rel a vállalkozók képzését szervezzük, ennek keretében üzleti tervek elkészítésében is segítséget nyújtottam – mondta Kaszás Judit.
Kaszás Judit azonban nem csak a kötelező kamarai feladatokat látja el.
– Szerencsére szabad kezet kaptam, és mivel jó az együttműködésünk a Foglalkoztatási Alappal, így vállaltam, hogy az alap pályázói számára elkészítem az üzleti terveket. Természetesen azoknak is, akik vállalkozni akarnak, hiszen ez ugyancsak szorosan kötődik a vállalkozás-fejlesztéshez, merthogy belőlük lesznek a majdani kamarai tagok. Kezdettől fogva az önkormányzattal és az általa alapított intézményekkel is jó a kapcsolatunk. Az elmúlt hat év során, amióta az iroda titkára vagyok, megismertem minden vállalat, vállalkozó gondját-baját. Tudom, hogy leginkább az adminisztrációs segítség hiányzik a vállalkozóknak. Az lenne a fontos, hogy őket tehermentesítsük, ezért szorgalmazom ügyviteli titkárok képzését, akik akár 2-3 olyan kis cég ügyeit intézhetnék, amelyek magukban nem bírnának el egy titkári fizetést – vélekedik az iroda titkára.
Fejsztámer Róbert, a községfejlesztési, illetve ma már a Tisza Menti Fejlesztési Központ igazgatója szerint nagyon fontos pillére ez az iroda a vállalkozások, helyi szintű aktivitások serkentésének.
– Mi több mint négy éve együttműködünk a kamarával, szakmai hátteret adnak, kiegészítik a munkánkat. A vállalkozók mindennapos ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak, s bár a kanizsai iroda a legerősebb, szerintem mégis kevés. Rengeteg kérdésük van az embereknek: az adó, a vám… Itt több mint hétszáz vállalkozó és iparos van, és ha mindegyik csak egy kérdést tesz fel… Ugyanakkor itt nagy gondot okoznak a nyelvi nehézségek. Ezért olyan szakemberek kellenek, akik legalább kétnyelvűek. Mint vállalkozásfejlesztéssel megbízott ember mindenképpen támogatom, hogy a kamarának itt képviselete legyen, sőt növelni kell a szakemberlétszámot – vélekedik Fejsztámer Róbert.
A kamarai törvény lassacskán életbe lép majd, miközben gazdasági és jogi előírások tömkelege változik. Sok még a nyitott kérdés, de remélhetőleg ebben az átmeneti időszakban nem lesz olyan vákuum, ami nehezítené a kisvállalatok, vállalkozók, iparosok egyébként sem könnyű helyzetét.
