Az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a hontalanok száma 70 százalékkal megnőtt, Szerbiában ugyan erről nincsenek adatok, de miután a 2011. évi népszámlálás számban vette őket, az akkori adatok alapján mintegy 18 hontalan élt az ország területén. Az ADRA humanitárius szervezet adatai alapján csak Belgrádban 3–5 ezer otthontalan lehet, és egyre több köztük a fiatal és a nő.
Igor Mitrović, a szerbiai ADRA Alapítvány igazgatója a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy annak ellenére, hogy a 2011-es népszámlás már számba vette a hontalanokat, az sem nyújtott biztos adatokat, és ettől a népszámlástól sem számít valós adatokra, ugyanis azt a metodológiát, ami számba venné a rendszer számára láthatatlan személyeket, még nem alkalmazzák. Szavai szerint jelenleg csak azokat a hontalanokat írják össze, akik szerepelnek a szociális rendszer nyilvántartásában, ám a legtöbbjük nem fordul segítségért, így a rendszer nem látja őket.
– Az elmúlt hat hónapban egyre többen fordulnak hozzánk segítségért. Az Európai Unióban a hontalanok száma az elmúlt tíz évben 70 százalékkal nőtt. Csak feltételezhetjük a növekedés mértékét Szerbia területén. A terepi becsléseink alapján csak Belgrádban 3 és 5 ezer között mozog a számuk – emelte ki Mitrović. Hozzátette, lehet nincs több otthontalan a parkokban, de egyre többen alszanak a pincékben, elhagyatott épületekben, ahol se víz, se áram, se fűtés nincs. Vannak olyanok is, akik ideiglenesen az ismerősöknél húzzák meg magukat.
– Havonta mintegy 30 új személy kér tőlünk segítséget csak Belgrádban. Az ADRA jelenleg megközelítőleg 700 otthontalan személyt tart nyilván. De többen vannak. Egyesek szerint 5000-en, vagy ennél többen is. Egyre több közöttük a fiatal és a nő – mondta Mitrović.
Mint az alapítvány igazgatója elmondta a hírügynökség újságírójának, mindenekelőtt fizikai munkából élő személyekről van szó, akik valamilyen oknál fogva már nem tudnak munkát vállalni és az utcán végezték, de vannak köztük olyanok is, akiknek megromlott a mentális egészsége. A fiatalok között vannak, akik kikerültek a szociális védelmi rendszerből, másokat az adósságok, a hitelek kényszerítettek az utcára. Mirović kiemelte, nagyon sok élettörténetről hallott már.
Az utcára kényszerült emberek legnagyobb problémája, hogy az intézményes rendszerek számára ők teljesen láthatatlanok.
– Többségüknek nincsenek személyes dokumentuma, sem egészségügyi biztosítása, ezek nélkül viszont nem tudnak szállást kapni a hajléktalan szállókon, és munkát sem vállalhatnak. Képtelenek kiharcolni, hogy a rendszer részévé váljanak. Nincs lakhelyük, így a belügyi szervek nem tudnak személyi igazolványt kiadni nekik, enélkül viszont szinte semmit nem tudnak elérni – mutatott rá a probléma gyökerére az ADRA igazgatója. – Nagy erőket fektetünk abba, hogy a belügyi szervek sürgősségi eljárásban jegyezze be őket az adott szociális munkaközpont címére, s erre a törvény kötelezi is őket hontalan esetében. Ez a folyamat megengedhetetlenül sokáig tart, 6-tól akár 12 hónapig is. Ez alatt az idő alatt megromlik az egészségük, az életük veszélybe kerül, feleslegesen. Sokan küzdenek közülük mentális egészségi problémával, s miatt még inkább külső segítségre szorulnak. Évente mintegy 130 személy számára sikerül kiadatnunk személyi dokumentumot – mondta.
Mitrović megjegyezte, hogy egyelőre nincs világos stratégia arra vonatkozólag, hogyan lehetne elkerülni, hogy valaki hontalanná váljon, illetve hogyan kell a leghatékonyabban reagálni, amikor már ez az állapot fennáll.
– Minél tovább hontalan valaki, annál nehezebb visszahozni a rendszerbe. Az ADRA és számos más szervezet nyújt segítséget ezeknek az embereknek a terepen, de a valódi támogatás az állam kezében van – emelte ki Mitrović, majd üdvözölte az emberi jogi minisztérium kezdeményezését, ami által felkarolhatná a rendszer számára láthatatlan személyeket is. Így mindenekelőtt azonosítani tudnák őket, hiszen csak ez után védhetnék meg. Reményét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés hamarosan életbe lép.
Belgrádban tegnap emlékeztek meg a hontalanokról.
