Bejelentette a gazdasági miniszter, hogy elvárásai szerint az infláció az év végéig nem haladja meg a 6 százalékot.
Ezzel szemben gazdasági szakértők, a pénz világában jól eligazodó közgazdászok úgy vélik, hogy 8 százalék alatti inflációban reménykedni teljességgel irreális.
Mindenki indokolja a saját verzióját.
A miniszter azt állítja, tény, hogy a pénzünk kevésbé romlik a tervezettnél, merthogy az év végéig már nem fognak emelkedni az árak – amelyek állami ellenőrzés alatt állnak. Sőt mi több: a szabad áralakításban még csökkennek is!
A próféta szóljon belőle.
Egyelőre azonban sem a boltokban, sem a piacokon semmiféle látszatja nincs ennek a nagy csökkenésnek, ellenkezőleg, a gyakorló vásárló épp az ellenkezőjét tapasztalja.
Nem tudjuk azt sem, hogy a nem állami ellenőrzés alatt álló szolgáltatási díjak miként alakulnak majd, jót (mármint csökkenést) azonban nem remélhetünk, hiszen kínkeserves a tapasztalat, hogy amint megkezdődik a fűtési idény, minden drágul.
A derűlátó jóslatokkal szemben egyes gazdasági szakértők 9,5 százalékos éves inflációt rebesgetnek. Még a legoptimistábbak is azt tartják, hogy túl merész vágyálom a 8 százalék alatti – még a 8 százalék körülivel is boldogan beérnék!
Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy melyik félnek lesz igaza, hiszen az infláció a kiskereskedelmi árak növekedését jelenti – magyarán: mindannyiunk zsebét közvetlenül érinti. Idősebbek még minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy voltunk mi milliomosok, milliárdosak, sőt, billiárdosak is (ez utóbbin nem a biliárdasztal örömeit értettük). És egyáltalán nem örültünk neki.
Sok nullás pénzgyengélkedéstől most ugyan nem kell tartani, de azonnal mérséklődik a miniszteri derűlátás miatti hurráoptimizmus, amint utánaszámolunk: a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója már szeptemberben bejelentette, hogy az infláció elérte a 8 százalékot, és az év végig még 1 százalékot emelkedik. A jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam vállalta kötelezettség szerint az ellenőrzött árak legfeljebb 15 százalékot emelkedhetnek az idén – csakhogy a drágulások már év közepére elérték ezt a szintet.
A hivatalos infláció-elemzési adatok szerint pedig már az év első kilenc hónapjában elérte a 9,4 százalékot a kiskereskedelmi árak emelkedése.
Na már most.
Amennyiben az államilag ellenőrzött árak emelkedése se „csak” 15 százalékos régóta, és a kiskereskedelmi árak emelkedése már szeptemberben meghaladta a 9,4 százalékot – akkor hogyan lesz ebből 6 százalékos infláció az év végéig?
Laikusként úgy gondolom, sehogyan. Csak azt nem értem, hol és hogyan tanultak egyesek matematikát, hogy ilyen faramuci módon számolnak. Holott egyszerű, mint az egyszeregy. Minden drágul, a pénzünk hígul. Ám mégis biztató, hogy a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint jövőre talpra állhatunk.
Csak türelmesen ki kell várnunk.
