Berényi Ernő, Ördög Nagy Zsuzsanna és Hegedűs Ferenc a büntető törvénykönyv egyes módosításaira hívják fel a figyelmet
Valószínűleg nincs olyan telefonnal, lakcímmel rendelkező ember, akit ne ért volna valamiféle zaklatás, ne nyugtalanította volna ismétlődő, fenyegető vagy molesztáló hívás. Az ma már ritkábban fordul elő, hogy névtelen levelet hoz a postás. De ha mégis megesik?
A telefonos zaklatást viszonylag egyszerű „kezelni”. Ma már vannak hozzáférhető árú, hívószámkijelzős telefonok, üzenetrögzítősek is, amelyekkel fel lehet venni a hívást. Ha nincs kijelzőnk, vagy más módot keresünk, akkor kérhetünk a postától egy úgynevezett vadászt. Annak üzembe helyezésével egyetlen gombnyomással figyelmeztethetjük a szolgáltatót arra, hogy jelentkezett a zaklató – a szolgáltató pedig először csak figyelmezteti a hívót, majd szankcionálja a telefonbetyárkodást.
S ha ez sem elegendő?
A magyarkanizsai bíróságon azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy a sértettnek meddig kell tűrnie a zaklatást, mit tehet az, akit névtelen telefonáló hívogat, gyakran sértő szavakat használva, netalán ijesztő tartalommal. Illetve hova forduljon, aki fenyegető névtelen levelet kap.
Berényi Ernő, a Magyarkanizsai Községi Bíróság megbízott elnöke, Ördög Nagy Zsuzsanna bírónő és Hegedűs Ferenc, a Zentai Községi Ügyészség ügyészhelyettese egyöntetűen azt mondták, hogy nem kell tűrni semmiféle zaklatást, fenyegetést.
– A büntető törvénykönyv ez év szeptember 11-én hatályba lépett módosítása az esetek legnagyobb többségében megemelte a büntetési tételeket, és több újdonságot is tartalmaz, többek között meghatározza azt is, mit értünk a közfeladat fogalma alatt. Közfeladatnak minősül az a foglalkozás, vagy olyan kötelezettséget teljesítő tevékenység, amely az azt végző személyre fokozott veszélyt jelent, illetve az olyan hivatás végzése, amely a közszolgálati tájékoztatás, a közegészségügy, oktatás, tömegszállítás, bírósági vagy más hatósági eljárásban történő jogi vagy más szakmai segítségnyújtásra irányul – mutatta Berényi Ernő az idevágó szakaszt.
Újdonságnak számítanak a Btk. 138. szakaszába foglalt biztonság veszélyeztetése bűncselekmény szigorításai és 3. bekezdése.
A módosítás értelmében három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják azt, aki másnak a biztonságát azzal a fenyegetéssel veszélyezteti, hogy az ő vagy más, hozzá közel álló személy életére tör, vagy tettleg bántalmaz. Ha azonban ez a fenyegetés az államfő, köztársasági képviselő, kormányfő, kormánytagok, bírák, alkotmánybírák, ügyészek vagy helyetteseik, valamint a közszolgálati tájékoztatásban dolgozó személyek ellen irányul, akkor még jobban pórul jár az elkövető, és akár 1 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Ugyanakkor a törvény külön védi az úgynevezett kockázatos szakmákkal foglalkozó embereket. Már nemcsak az államfőt és az állami szervek dolgozóit, tehát nemcsak a hivatalos személyeket, hanem a közfeladatot ellátó személyeket is – magyarázta a bíróság elnöke.
Hegedűs Ferenc hozzáfűzte, hogy amennyiben van gyanúsított, akkor akár az ügyészségen is megtehető a feljelentés, de ha nincs közvetlen gyanúsított, akkor a rendőrségen. A leghatékonyabb mégis az, ha a sértett azonnal a rendőrséghez fordul.
– Ez már nem magánvád alapján induló eljárás lesz, hanem az állam hivatalból üldözi az ilyen bűncselekmény elkövetőjét. Tehát közvád alapján induló eljárás lesz – közölte az ügyészhelyettes.
A fenyegetés voltaképpen pszichikai ráhatás, a célja komoly félelmet kelteni a célszemélyben – a hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek esetében azok befolyásolása, akadályozása a cél. Hegedűs Ferenc szerint például az újságírói munkában komolynak számít a fenyegetés, ha konkrétan egy cikkre, témára vonatkozik, illetve ha az újságírói munkához kötődik.
Már az enyhébb fenyegetés is indokot, egy „szelídebb” levél is nyomot és okot adhat a magánvádas eljárásra. A súlyosabb fenyegetés pedig immár hivatalból üldözendő.
– Míg korábban az életveszélyes fenyegetés egyes hivatalos személyek ellen csak szabálysértés volt, ma már bűncselekménynek minősül. Külön feltétel, hogy a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek esetében a fenyegetés a közfeladat végzésével kapcsolatos legyen. Névtelen levél esetében az ujjlenyomat levétele mellett nagyon megkönnyíti a munkát a DNS-mintavétel, mint bizonyíték. A bűncselekmény lényeges eleme, hogy a fenyegetés olyan intenzitású legyen, hogy azt a sértett a saját vagy a közeli hozzátartozója biztonságának komoly veszélyeztetéseként élje meg. Fontos tehát a szubjektív élmény – magyarázta Ördög Nagy Zsuzsanna.
A bírónő hangsúlyozta: a fenyegetés mindig szándékosan történik, hiszen olyan nincs, hogy valaki gondatlanságból kövessen el ilyesmit.
– Aki elköveti, tudatában van annak, hogy közfeladatot ellátó személyt fenyeget, és éppen ez is a célja – fűzte hozzá.
A fenyegetés elsődleges célja bizonytalanságot, szorongást kelteni a célszemélyben.
Megeshet, hogy maholnap mi kerülünk célkeresztbe.
De nem kell tűrnünk a zaklatást, nem szabad elbizonytalanodnunk a fenyegetéstől.
A sajtó nélkül nincs kontrollja a közéletnek, a mentőorvos a hivatását teljesíti, amikor segíteni siet, mint ahogyan a pedagógus, a buszsofőr, a jogi szakértő is a munkáját végzi, miközben támadás érheti.
A törvénynek védenie kell ezeket a csoportokat, mert a közérdeket, közösséget szolgálják – vélekedtek beszélgetőtársaim. És a törvényhozó szintén így vélekedett, hiszen 2009. szeptember 11. óta a hivatalos személyekével azonos védelem illeti meg a közfeladatot ellátó személyeket, magyarán: a közszolgálat napszámosait is.
