Kőolajjáradékról, racionalizációról, népszámlálásról, gazdasági kamaráról is beszélt Pásztor Bálint köztársasági képviselő Magyarkanizsán
Pénteken Nyilas Mihály, magyarkanizsai polgármester vendégeként Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő is részt vett az önkormányzat sajtótájékoztatóján.
– Úgy gondoltuk, ezentúl önkormányzatainkban is tájékoztatni fogjuk a parlamenti munkánkról a sajtó képviselőit és segítségükkel a lakosságot. Első állomásunk Magyarkanizsa, mert a képviselőházban napirenden szereplő bányászati törvény módosításának az indítványa a magyarkanizsai község vezetőitől indult – közölte Pásztor Bálint.
Nyilas Mihály kifejtette, hogy a kőolaj-kitermelést is szabályozó bányászati törvény módosítását azért kezdeményezték, mert megítélésük szerint a kitermelés után visszatérített 3 százalékos járulék nagyon kevés.
– A kőolaj és a földgáz véges dolog, és úgy érezzük, az értéke nincs arányban azzal, amit kapunk. A kőolajipari társaság itt 3 százalékos járadékot fizet, más országokban, például Magyarországon 15 százalékot – mondta Nyilas Mihály.
A 3 százaléknak a fele illeti meg az érintett községet vagy várost, 40 százaléka a köztársaságot, 10 százaléka a tartományt. Ha a 3 helyett 15 százalékos bányászati illetéket kapna az önkormányzat, akkor éves szinten 60 helyett 300 millió dinárral gyarapodna a községi kassza, ennyivel lehetne többet költeni nagyberuházásokra, közművesítésre, szociális védelemre.
Pásztor Bálint szerint a nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzatoknak szükségük van erre a pénzre, és méltatlan, hogy a községeknek 1995 óta nincs saját vagyonuk.
– Európában Szerbia az egyetlen ország, amelyben az önkormányzatoknak nincs vagyonuk, sem bevételi forrásuk. A kőolajjáradék növelésében több község érdekelt, ezért remélem, hogy támogatást nyer a javaslatunk. Ha a minisztérium sokallja a 15 százalékot, akkor alakítsa 10 vagy 12 százalékosra – jelentette ki Pásztor Bálint.
Elmondta még, hogy a kisebbségi frakció az önkormányzati adminisztráció racionalizációjáról szóló és a népszámlálásról szóló törvények módosítását is javasolja. Kérik, hogy ne 4, hanem 0,1 százalékkal több hivatalnok jusson ezer lakosra ott, ahol a szerb mellett más nyelv is hivatalos használatban van, valamint, hogy az emberek szabadon felvállalhassák nemzeti hovatartozásukat. Az új népszámlálási adatlapon ugyanis csak két válasz lehetséges: a válaszadó nemzetisége vagy szerb, vagy más.
Pásztor Bálint bejelentette, hogy két hét múlva hatályba lép a körzeti gazdasági kamarákról szóló törvény, amely szerint a magyarkanizsai, zentai és adai cégek ismét a szabadkai kamarához fognak tartozni. A képviselő szerint fontos ez most, amikor megjelennek a regionális pályázatok, és politikai indíttatása is volt a dolognak: szerették volna kimozdítani a körzethatárokat. Korántsem elégedettek, továbbra is mindent megtesznek, hogy ezek a községek visszakerüljenek természetes állapotukba – fűzte hozzá.
A Magyar Szó kérdésére, hogy lesz-e a kamarának Magyarkanizsán irodája, Nyilas Mihály elmondta, hogy az önkormányzat kifejezetten kéri az iroda megnyitását, és Pásztor Bálint is kijelentette, hogy ez ügyben tárgyalni fog a kamara vezetőivel.
