A 2009. esztendő az európai csatalakozást illetően a korábbi évekhez viszonyítva rendkívül eredményes volt. Az EU feloldotta a vízumliberalizációt és az átmeneti kereskedelmi megállapodást is alkalmazzák. Dr Varga Lászlót, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökét kérdeztük az utóbbi egy évben megtett útról.
Valóban sikeres évnek mondhatjuk az eltelt esztendőt, ha a tényeket tekintjük. A vízumliberalizáció és az átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazásának kérdése mindenképpen siker. Ám hozzá kell tenni, hogy ez az év jó tapasztalás is volt, mégpedig olyan értelemben, hogy bebizonyosodott, ha az ország komoly célt tűz maga elé, és annak megvalósításán komolyan dolgozik, akkor képes az összefogásra és a megvalósításra is, de látni kell mindeközben, hogy a retorika szintjén történő politizálás módszere sikertelen. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, bizony voltak jelentős tisztségeket betöltő politikusok, akik úgy gondolják, sokat kell fektetni a marketigbe. Ezért fordulhat elő, hogy ezekben a napokban, a vízumliberalizáció kapcsán nem arról beszélnek, illetve a sajtó nem arról ír, hogy mit is jelent ez tulajdonképpen: meddig tartózkodhatunk majd az EU-ban, mit jelent a vízummentesség a tanulás, a munkavállalás szempontjából vagy mire figyeljenek a külföldre utazók, milyen dokumentumokat tanácsos maguknál tartatni stb. Továbbra is folyik a politikai poénszerzés. Csak két példát mondanék: Dragan Marković Palma, Jagodina polgármestere a környékbeli falvakból a parasztokat Bécsbe viszi kávézni, vagy egy pályázatnak köszönhetően ötven olyan embert visznek el Brüsszelbe, a vízummentesség első napján, akik még soha sem jártak külföldön.
Azt gondolom, hogy az említett eufória, amely már egy évvel ezelőtt megkezdődött, árt az ország megítélésének. Hiteltelenné válnak a szurkolásukról elhíresült politikusaink.
-- Valóban így van. És két szempontból is károsak azok a megnyilvánulások, amelyek nem a realitásokon alapulnak: egyfelől az európai intézmények irányába válnak azzá, másfelől a megalapozatlan ígéretek miatt a polgároknak okoznak csalódást, a szemükben válnak hiteltelenné. Most is van egy divatos mondat: 2014-ben Szerbia tagja lesz Európai Uniónak. Ez a megállapítás bizony elég messze van a valóságtól.
Ön szerint hol tart Szerbia, illetve a 2014-es dátum miért nem hihető?
-- Szombaton ( ma) vagy a jövő héten valamelyik nap Szerbia benyújtja a tagfelvételi kérelmét. Ám ennek az ég világon semmilyen gyors pozitív hozadéka nincs, hiszen hónapokig nem fog erre a kérelemre pozitív válasz érkezni. Akkor várható ez a válasz, amikor a társulási és stabilizációs megállapodás ratifikációs folyamata elindul és ha jövő júniusban ismét pozitív lesz a országjelentés, akkor alakulhat ki az a konszenzus, ami a kérelmünkre adott pozitív választ jelenti majd. Miután ezen túl vagyunk, akkor még egy két év kell ahhoz, hogy az ország tagjelölti státust kapjon. Ezt követik a csatlakozási tárgyalások, majd a csatlakozási szerződés. Ez pedig azt jelenti, hogy hosszú és nehéz út áll még előttünk. Igaz, hogy ezt az évet sikeresnek mondhatjuk és valóban nagy az előrelépés, mégpedig a jogharmonizáció, illetve a csatlakozási előfeltételek magjának megteremtésében, a következő év azonban ennél nehezebb lesz, ugyanis a törvények gyakorlati alkalmazás van soron.
A héten az Ön vezetésével Strasbourgban jár a szerb parlament integrációs bizottságának küldöttsége. Kivel találkoztak és milyen hozadéka van ennek a látogatásnak?
-- 2006 óta a szerb parlament európai integrációs bizottsága és az Európai Parlament Délkelet Európával foglalkozó bizottságának része között intézményes együttműködés van. Évente találkozunk és ezúttal ez a kétnapos megbeszélés Strasbourgban volt, jövőre pedig Belgrádban lesz. Jó hangulatban telt el a megbeszélés, ugyanis, amikor áttekintettük az egy évvel ezelőtti úgymond feladatok teljesítését, akkor azt kellett látni, hogy Szerbia nagyot lépett előre a csatlakozás irányába. Természetesen ezket a tárgyalásokat beárnyékolta Koszovó kérdése.
Egy ilyen megbeszélés, amelyen azok vesznek részt, akik egyébként is foglalkoznak Szerbia kérdésével, lehetőséget ad-e arra, hogy mondjuk a személyes kapcsolat révén esetleg jobb benyomást alakítsanak ki az országról.
-- Ne essék félreértés, a Délkelt Európai Bizottság eddigi elnöke Doris Pack és a jelenlegi elnök Eduard Kukan valamint Jelko Kacin, a jelentéstevő is mind nagyon tájékozottak. Tehát nem érdemes a realitástól távol eső dolgokról beszélni. Sokkal jobban tájékozottak az európai parlamenti képviselők, mint ahogyan azt a mi politikusaink gondolnánk. A VMSZ delegációja több alkalommal is erősítette azt a benyomást, hogy hitelesen és árnyaltan tájékoztatta az európai politikusokat, így szavahihető partnert ismertek meg benne. Tehát ezek az találkozások tájékozódási lehetőségek.
