Đuro Vavroš, a Hrast elnöke egy 4 méteres példánnyal
Ma már mindenki tudja, hogy a parlagfű (Ambrosia elatior) Észak-Amerikából származó, igénytelen, rendkívül szívós gyomnövény. Mint minden, ami amerikai, igen gyorsan elterjedt a világban, így nálunk is. Az íva (Parlagi rézgyom - Iva xanthiifolia) szintén észak-amerikai eredetű jövevény, az 50-es évek elején fedezték fel Magyarországon, első megjelenéséről Vajdaságban 1966-ból vannak adatok. Vándorlása során először a bolygatott területeken telepszik meg, ott gyorsan uralkodóvá válik. Ilyen helyek például az útszélek, a kertek, a magára hagyott tarlók.
Amikor egy távoli kontinensről származó növény bekerül az őshonosok közé, majd – a természetei szabályokat kijátszva – eluralkodik a táj felett, akár teljesen ki is szorítja a honos flórát. Mivel idegen, ellensége nincs, kártevője sincs, így kiválóan érzi magát. Elszaporodik, először csak egy-egy növénytársulásban válik dominánssá, majd egyre nagyobb foltokat alkot, később akár hektáros táblákat sajátít el az őshonos növényzetből. Ilyen kártékony lehet néhány egyéves lágyszárú (parlagfű, aranyvessző, papagájvirág) vagy fás szárú (az akác, feketefenyő) növény is. A parlagfű egy közeli rokona, az íva alig negyven éve van ezen a vidéken, az utóbbi években egyre nagyobb egyedszámban. Néhol teljes domboldalakat hódít meg. És ami mindenkinek meglepetést okozott: kiderült, hogy egyik napról a másikra felkerült a magyarországi allergén növények TOP-10-es listájára – olvasható a növényt bemutató internetes portálon.
A krivajai Hrast környezetvédelmi egyesület nemrégiben megtartott táborának munkája során védett növények után kutatva az említett veszélyes gyomnövényre bukkantak a tábor részvevői. A krivajai környezetvédők az esetről tájékoztatták az illetékes községi szerveket, hogy közösen találjanak megoldást a növény mielőbbi kiirtására, annál is inkább, mert július végétől virágzik és szórja el magját. Mint az illetékesek elmondták, a napokban megtörtént a kaszálás, tehát ez a terület megisztult, de dr. Bózsa Pál egyetemi tanár szerint nem árt az éberség.
A neves bajsai származású újvidéki egyetemi tanár, aki több mint két évtizede terepi munkát is végez, aktívan támogatja a környezetvédők munkáját, ismeretterjesztő előadásokat is szívesen tart, elmondta, hogy 1966-ban jelent meg Vajdaságban, Újvidék környékén a parlagi rézgyom.
– Ekkora populációt azonban még nem láttam, és ilyen hatalmas növényeket sem, körülbelül 3 kilométer hosszúságban 10-15 méter szélességben a Krivaja folyó mellett. A növényt ismerem harminc éve, részletesen két évig foglalkoztam vele, kísérleteket is végeztem, úgyhogy igen sok eredményem is van.
– Melyek ezek az eredmények?
– Nagyon veszélyes gyomnövényről van szó, veszélyes allergénről, amely ugyanolyan hatást vált ki, mint a parlagfű. Rengeteg virágport termel, amelyet nem lehet megkülönböztetni a parlagfűétől, pontosabban nagyon nehéz, tulajdonképpen a mérések alkalmával a paralgű pollenszemek közé beszámítják az íváét is. Mint említettem, én ezzel a kérdéssel behatóbban is foglalkoztam, és lenne ajánlatom is, hogyan kellene a növényt megfékezni, az allergiaküszöb alá csökkenteni. Én abban látom a problémát, hogy ezért a munkáért más kapta a pénzt, ezért én legszívesebben erről hallgatok. Létezik egy tartományi projektum a parlagfű megfékezésére, amlyben ez a növény nincs belefoglalva. Úgy érzem, hogy valamilyen játék is lehet emögött, azt sajnos nem tudom, hogy milyen szinten, de mindezek tudatában az eredményeimről legszívesebben hallgatok. Tartományi szinten létezik egy úgynevezett tanács, amely tagjai tulajdonképpen az invazív fajok terjedésének megfékezésével foglalkoznak, én ennek a tanácsnak nem vagyok a tagja, azt sem tudom, hogy ki állította össze ezt a tanácsot és minek alapján. Tény azonban, hogy egy körülbelül hetven oldalas tanulmány készült a kutatásaim alapján erről az allergén növényről.
– Létezhet, hogy a tartományunkban vannak még ilyen fel nem fedezett fertőzött területek?
