Az öt éve létező topolyai civil szervezet a sérültek helyzetének javítását célzó akciók, programok mellett működteti a kis intézménnyé fejlődött napközit, melyben több mint tíz halmozottan sérült gyerekről, fiatalról gondoskodnak nap mint nap. Kérdéses azonban, hogy folytatni tudják-e a munkát.
Július közepén lapunk hasábjain is beszámoltunk róla, hogy Bábi Attila polgármester és Sípos Piroska, a községi tanács szociális ügyekkel megbízott tanácsosa a Bethesda szervezet székházában jártak, hogy tájékozódjanak az eddig elért eredményekről és a jelenlegi helyzetről, különös tekintettel a pénzügyi nehézségekre. A megbeszéléseket követően Bábi Attila ígéretet tett a további hathatós községi támogatás folyósítására, de a köztársasági, tartományi pénzek lehívásának megszerzésére is felhívta a figyelmet.
A megérdemelt nyári pihenő ezért aránylag nyugodtan telt, az augusztusi szokásos nagytakarítás, meszelés után a ház kifényesítve várta lakóit, akik szintén készültek a tanévnyitóra, hiszen az elmúlt években sok-sok szép közös élményben volt itt részük.
– Nagyon nagy bajba került a Bethesda otthon, ilyen helyzetben még sohasem voltunk – ezt már Cipó Rózsa, a napközi munkájának egyik fő mozgatórugója mondja, aki egyedül gondoskodik 11 éves halmozottan sérült fiáról. Sajnos a pénzügyi nehézségek, amelyekkel szembe találtuk magunkat, arra kényszerítettek bennünket, hogy szeptember elsején nem tudtuk elkezdeni az évet. Az évkezdés csúsztatása nem szenzációhajhászó magatartás. A Bethesda mindig szerény körülmények között, az itt dolgozók, illetve önkéntes munkát vállalók önfeláldozó munkájának köszönhetően szép eredményeket felmutatva működött, és soha nem panaszkodtunk, és vészharangot sem kongattunk, mint most.
n Az elmúlt években az önkormányzat nem zárkózott el az együttműködéstől, hiszen a szociális védelmi törvény szerint ezen a területen új jogkörökkel ruházta fel, és ennek értelmében a köztársaság költségvetésből is több pénz folyik be a községi kasszába szociális juttatásokra.
– A község az első években jelképesen támogatott, 2005-től pedig egy, később két foglalkoztató pedagógus fizetését biztosította. Habár évről évre egyre több juttatást folyósított, ez soha nem volt arra elég, hogy a napközi alapműködését biztosítsa. Idén az első félévben közmunka keretében tudtunk két embert foglalkoztatni, ez azonban júliusban megszűnt. Tulajdonképpen a nyáron arra kaptunk ígéretet, hogy ezt a szintet meg tudjuk tartani valamilyen formában. Ettől azonban elálltak. Úgy gondoljuk, hogyha a napközinek és a szervezetnek van létjogosultsága, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy igen, akkor most össze kell fognunk, és nagyon gyorsan megoldani a helyzetet.
Cipó Rózsa azt is elmondta, hogy visszaléphetnének a szolgáltatásaik minőségét illetően, de akkor elvesztenék munkájuk értelmét és jellegét.
– Nekünk nem az a célunk, hogy a gyerekekkel ugyanaz történjen mint otthon, hogy négy fal között éljenek, hanem az, hogy amennyire lehet integráljuk őket, elfogadtassuk őket, programokon vegyenek részt, versenyeken, iskolákba látogassunk, kiránduljunk. De, kérem, ha van öt kerekesszékes gyerek a napköziben, akkor a két foglalkoztató fizikailag sem tudja a feladatát ellátni – hangsúlyozta.
– Visszatérve a kérdésre, a községnek nemcsak joga, hanem kötelessége is támogatni az ilyen alternatív szolgáltatásokat. A baj az, hogy nem számonkérhetők, hiszen nincs előirányozva, hogy milyen mértékben kell támogatnia, és amennyit juttat, azért kell hálásnak lennünk. Lehet, hogy azt gondolták, hogy évről évre nagyobb igényekkel fogunk előállni? Minimálbérekkel dolgozunk, szerény körülmények között, de jó lenne a hatodik iskolaévet úgy elkezdeni, hogy az alaptevékenységet, a személyzet fizetését, az egyéb költségeket, villanyt, telefont, tüzelőanyagot biztosítani tudjuk. Fával, szénnel tüzelünk, és üres a fáskamránk.
n Mikor értesültek a döntésről, és mit tettek azóta?
– Augusztus 28-án szembesültünk ezzel a nagyon is kedvezőtlen hírrel, azóta megpróbálunk megmozgatni mindent, kérvényeket fogalmazunk a tartomány felé, de nemzetközi szervezetek felé is. Ebből a kátyúból csak úgy tudunk kikerülni, ha pénz érkezik a számlánkra. Pályázatokon kivételes esetekben pénzelnek alapfunkciókat, programjaink egyébként, amelyekre pályázatokon keresztül szereztünk támogatást, vannak, de azokkal sem indulhatunk, míg az alapellátást nem tudjuk biztosítani.
n Talán a fő kérdés az, hogy mennyi pénz hiányzik ahhoz, hogy a Bethesda napközi az eddigi szinten működhessen?
– Nyugodtan és gondmentesen dolgozhatnánk, ha havonta 45 ezer dinárral többel gazdálkodhatnánk. Ez éves szinten fél millió dinár.
Bábi Attila kérdésünkre elmondta, hogy áttanulmányozta a Bethesda által benyújtott költségvetést, ami majdnem duplája az ideinek. Ebben az évben 1 millió 100 ezer dinárt különítettek el erre a célra, ez az összeg a jövőben sem lehet több mint 1 millió 300 ezer, a hiányzó összeget mindenképpen tartományi, köztársasági forrásokból kellene előteremteni, ehhez azonban komoly pályázatokra lenne szükség, amit már a júliusi találkozón is hangsúlyozott.
