Hat éve tilos Szerbiában a magnós csalogatók használata, így a turistavadászat nagyon megcsappant, pedig az olasz vadászok elvárt terítékét csalival lehetett biztosítani. Azóta csak a kutyák munkáját élvező, jó lövőképességgel bíró vadászok nyári csemegéje a vadászterületünkön átvonuló fürj. Vagy mégsem?
– Minden vadász tudja, hogy csalogató nélkül legalább ötször kevesebb madarat lehet lelőni, de ha már sportvadászatról beszélünk, nekünk, természetvédőknek az a furcsa, hogy miért kell több száz madarat elejteni egy körben?! A vadászok folyamatosan azt hangoztatják, hogy sportvadászatot űznek, és tulajdonképpen ennek örve alatt tiltott eszközökkel folyik a vadászat – kérdez és mesél Miklós Csongor, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület sajtófelelőse, miközben a számítógépen kinyitja a leleplező fotókat, amelyeket a napokban készítettek ökojárőrözés közben.
– Az utóbbi egy-két héten a krivajai Hrast Egyesület tagjaival végeztünk néhány ökojárőrözést a határban, és 7-8 helyen találtunk csalogatókat, lefényképeztük a terepjárókat is a helyszín közelében. Nem azt mondom, hogy olyan méretű madárirtás történik, mint néhány évvel ezelőtt, ami egész messze hallatta hírét, de biztos, hogy több száz, több ezer fürjet lelőttek. Másrészt, ha már van egy törvény, akkor azt miért szegjük meg? A csalogató használatát törvény tiltja. Egyesek szerint ötször, mások szerint még többszörösen több fürjet lehet lelőni a segítségével. Szerbiában is bizonyos védelmi előírások vonatkoznak a madárra, többek között ezért nem szabad csalogatóval vadászni, ami inkább hentesmunkára hasonlít mint vadászatra. A vadászok tendenciózusan azt állítják, hogy a község területén nem használnak csalogatókat, ez szerintem nagyfokú képmutatás.
n Az Arcus szinte hónapról hónapra hallatja hangját, amikor a természetvédelmet érintő visszásságot, hanyagságot, törvényszegést tapasztal. Ezzel valószínűleg az érintettek körében nem igazán kedveltek, mégis melyek a pozitív visszajelzések, amelyek erőt adnak a további munkához?
– Hangsúlyoznám, hogy a vadászok nem ellenségei a természetvédőknek. Nagy részük természetbarát, a saját soraik között kellene letisztázni ezt a kérdést. A községi szövetség elnökével is jó a kapcsolatunk, ő is többször felszólította kollégáit, hogy ne használják a tiltott eszközt. Ennek ellenére ez megtörtént.
–A mi munkánk elérte célját, párbeszéd alakult ki a vadászokkal, és gondolom, több száz fürjet ily módon is megmentettünk, de hát célunk az is, hogy minden polgár figyelmét felhívjuk a természeti ritkaságainkra, értékeinkre.A lényeg, hogy szembesítsük az embereket a kisebb-nagyobb problémákkal; s ha valami eredményt értünk el az elmúlt években az az , hogy az ökológiai tudat magasabb fokú lett. Az eszközeink közé tartozik, hogy a média segítségével a szélesebb környezetet is tájékoztassuk a legkülönbözőbb visszásságokról. Hiszem, hogy a civil világ feladata, hogy még erélyesebben reagáljon a felügyelőségeknél, a községi illetékeseknél, hivatalos szerveknél – mondta Miklós Csongor.
@a= A vadászok másként látják
Két vadásztársaságnál érdeklődtünk a nyári fürjvadászatokról. A bajsai Fácán Vadászegyesület titkárától, Nagy Tibortól először azt kérdeztük, mennyire számít jó üzletnek a fürjvadászat a bácskai határban a helybeli, illetve az külföldről ideérkező vadászoknak.
– Sok vadászegyesület a nyári szezonból, amikor fürjre és különböző galambfajtákra vadásznak, ebből keresi meg az évi betevő falatját. A vadászat mellé kísérő dolgok is járnak, ezt is megfizeti a külföldi vadász, az autó használatát, az eltöltött éjszakákat, az étkezést, és a pénzösszegek ott maradnak a vadászegyesületben. A fürjnek kellene a legtöbb hasznot hoznia, de a háborús évek, illetve az unió létrejötte megváltoztatta ezt. Nálunk hiába vadásznak legálisan, mindenféle dokumentum kíséretében sem szállíthatják az unió területére a zsákmányt, s ha ezzel megpróbálkozik valaki, nagyon komoly büntetésekre számíthat. Ez pedig rontja a fürjes üzletet. Ha a külföldi vadász hazavihetné a fürjet, 2,5 eurót fizetne érte, viszont ha itt hagyja, csak másfél eurót fizet madaranként. Egy-egy jobb napon 40-50 fürjet is lőhet 2-3 jó vadász. S ha számolnánk, hogy a nyári turistaidényben mennyien fordulnak meg nálunk Spanyolországból, Németországból, Ausztriából, Svájcból, Magyarországról, legtömegesebben Olaszországból, ez több száz, talán több ezer eurót jelentene egy-egy egyesületnek, amitől, sajnos elesünk.
nA francia és az olasz konyha jellegzetes eledele a fürj. Nálunk mi lesz az elejtett madarak sorsa?
– A fürjek egy részét megtisztítjuk, és leves vagy sült, esetleg pörkölt lesz belőle, amit pedig meghagynak, azt a társaságok más formában itt, az országban értékesítik jobb éttermekben.
A fürjek védelmével kapcsolatban elgondolkodtató adatokkal is szolgált beszélgetőtársam.
– Ausztria mint uniós állam tavaly ismét engedélyezte a fürj vadászatát, magyarországi barátainktól tudjuk, hogy ott is elszaporodtak. Mennyire etikus az, hogy az unió egyik részről tilt, másrészt, amikor szigetről szigetre átkelnek a Földközi- tengeren, és elérik Afrika partjait, a holtfáradt madarakat hálózzák. A kora hajnalban megérkező, lepihent állatokat egyszerűen összesöprik, behálózzák őket, és utána francia éttermekben eladják. Ily módon messzemenően sokkal több fürjet pusztítanak el, mint puskás vadászattal. De a tarlóégetés is nagy károkat tud okozni. A vonuló fürjek a tűz felé törnek, azt is érdemes lenne megnézni, hogy mennyi összeégett, vagy még szenvedő madár található a földön egy-egy ilyen pusztítás után.
nNem könnyű zsákmány a kis testű madár. Mesterséges módon előállított fürjhangok segítenek az elejtésében...
– Még a gyakorlott fürjvadászok is sokat mellélőnek, nem egyszerű dolog elejteni a zsákmányt. A törvény nálunk engedélyezi a fürjvadászatot, de nem engedélyezi semmiféle csalogató használatát, amivel a madarat nagy számban oda lehet csalni. Az a vadász, akit tetten érnek, komoly büntetésekre számíthat, netán még a fegyvertartási engedélyét is bevonhatják, de a vadászegyesületet is kollektív büntetéssel sújthatják.
n Megtörténhetett-e, hogy ennek ellenére vannak ilyen hangok a határban?
- Nincs kizárva, de én nem tudok róla.
A bácskossuthfalvi vadászterület nagysága nyolcezer hektár, szépen van mezei nyuluk, fácánjuk, őzük, az igazi nevezetességük a fürj is lehetne. Kuruc Tibor, a szintén Fácán nevet viselő vadászegyesület elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy kellemetlen számukra ez az ellenérzés a vadászokkal szemben, hiszen legtöbb egyesületben példamutató vadgazdálkodás folyik.
– A turizmusból nem sok pénzünk van, az olasz vadászok hozzánk az utóbbi években nem igazán jönnek, magyarországi vendégeinkkel pedig elsősorban baráti kapcsolatot ápolunk, ők jönnek fürjezni, mi pedig vaddisznó-, és szarvasvadászatokon vehetünk részt náluk. Ez tehát nem vadászturizmus, inkább barátkozás, cserevadászat. Ebben az évben 200-300 fürjet lőttünk ki, ennél sokkal több, 700-800 gerlét, amiért a helybeli földművesek igen hálásak. A legtöbb elejtett fürjet el is fogyasztották a vendégeink, jelentős haszonra nem teszünk szert, és nem értem a rosszindulatú véleményeket. Gondot viselünk a vadállományról télen-nyáron; az október közepén kezdődő idényben ezer nyúl lőhető ki területünkön.
Ők tehát nem használhatnak csalogatót, mondta végül, és azt hangsúlyozta, hogy a topolyai községben sokkal többet foglalkoznak ezzel az üggyel, mint máshol, pedig tudomása szerint más községekben sokkal lezserebben kezelik ezt a kérdést, és ott valóban származhat bevétele a vadászoknak a nyárvégi hajnali pitypalattyokból.
Az utóbbi napokban több vadászismerősömmel is beszélgettem a témáról. Szerintük emögött, amiről fentebb beszéltünk, a pénz áll. Másrészt többen hangsúlyozták, a fogoly sem a vadászok miatt tűnt el a vidékünkről, hanem a vegyszerezés, a modern mezőgazdasági termelés miatt.
