Ma tűzi napirendjére a Tartományi Képviselőház Vajdaság Autonóm Tartomány új statútumát, és ennek mintegy nyitányaként tegnap a képviselőházban nagy érdeklődést kiváltó sajtóbeszélgetést rendeztek a tartományi csúcsvezetés részvételével.
Mint azt Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Független Újságíró Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, a sajtó képviselőivel való találkozó kezdeményezője maga az egyesület volt, méghozzá azzal az elsődleges céllal, hogy ily módon is elejét vegyék az új statútum meghozatalával kapcsolatos félinformációkat tartalmazó, szenzációhajhász írások elburjánzásának a sajtóban, és lehetőséget teremtsenek arra, hogy az újságírók első kézből, hiteles forrásból szerezhessék be információikat.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke bevezető felszólalásában arra a gondolatra helyezte a hangsúlyt, hogy ha a modern kor emberének egyik legalapvetőbb joga a demokrácia gyakorlása és önmaga megvalósítása, akkor ez a statútum ennek az igénynek teremti meg a modern kor követelményeinek megfelelő megoldást. Kiemelte Vajdaság egyik legfontosabb sajátosságát, a többnyelvűséget, azzal az érdekes példával személtetve ezt, hogy a brüsszeli után egész Európában a vajdasági parlamentben van hivatalos használatban a legtöbb nyelv (hat), és mint mondta, az új statútum ezt az értéket is át akarja menteni az utókor számára.
– Az viszont kétségtelen, hogy ez a statútum szembemegy egy nálunk nagymértékben elterjedt politikai előítéletnek, ez pedig az, hogy csak a centralizált állam erős állam, míg a decentralizált gyenge. A mi meggyőződésünk ennek épp az ellenkezője: csak a decentralizált államforma lehet a stabilitás biztosítéka, és ez az alapszabály is ezt a meggyőződést tükrözi – mondta még Egeresi.
Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke szerint a statútum nem csupán a parlamenti pártok többségének, hanem az egész tartomány lakossága többségének a szándékát tükrözi. Ezt azzal a széles körű társadalmi érdeklődéssel támasztotta alá, ami a statútum előkészítésének folyamatát kísérte: összesen 32 városban és településen tartottak közvitát, amelyeken nem csupán a polgárok, hanem különböző intézmények, szakszervezetek, nemzeti tanácsok, gazdasági szubjektumok is megtették módosító javaslataikat, amelyek, az elnök szerint az esetek 90 százalékában építő jellegűek voltak.
– A statútum három fő célkitűzést igyekszik megvalósítani. Az egyik a jobb életfeltételek megteremtése (a fejlesztési bank létrehozása, a tartományi vagyon megőrzése, vagy épp a brüsszeli képviselet megnyitása által), a másik a nemzeti sokszínűség megőrzése (a Nemzeti Közösségek Tanácsának megalakítása által), a harmadik pedig a széleskörű decentralizáció megvalósítása – összegzett Pajtić.
Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és dr. Dragoslav Petrović, a tartományi parlamentben hatalmat gyakorló koalíció koordinátora elsősorban a statútum jogi vonatkozásairól és következményeiről beszélt, amelynek lényegét Korhecz úgy összegezte, hogy a statútum hatályba lépésével átveszik a köztársasági hatáskörök egy részét, amelyek egy bizonyos részét viszont átruházzák a helyi önkormányzatokra, a széles körű decentralizáció szellemében.
KORMÁNY ÉS KORMÁNYFŐ
Az ezt követő újságírói kérdésekre adott válaszok több részletre is jobban rávilágítottak. Bojan Pajtić tartományi kormányfő például az egyik ilyen kérdésre válaszolva kifejtette, nem tart attól, hogy a köztársasági parlament esetleg nem hagyja jóvá a tartományi parlament által már szentesített statútumot, „mert nincs semmi logika abban, hogy ugyanazok a politikai erők, amelyek tartományi szinten rábólintanak a statútumra, köztársasági szinten nemet mondjanak rá, márpedig ezek az erők több mint 140 szavazattal bírnak a 250 tagú parlamentben”; dr. Korhecz Tamás pedig szintén kérdésre válaszolva a Szerbiai Demokrata Pártnak és személyesen Vojislav Koštunicának azt a véleményét kommentálta, mely szerint a statútum több pontjában is „alkotmányellenes”:
– Először is, mindkét dokumentum nyilvános, így mindenki, minden egyes polgár előveheti az alkotmányt és a statútumot, és saját maga eldöntheti, mennyire megalapozott ez az állítás. Másodszor, öt olyan professzor véleményét kértem ki, akik az alkotmányjog szakértőinek számítanak, és egyikük sem állapított meg alkotmányellenességet, harmadszor pedig én magam is alkotmányjogász lennék, úgyhogy felelősen állíthatom, minden egyes pont és vessző alkotmányosságát ellenőriztük.
A brüsszeli képviseletre vonatkozó kérdésre Egeresi Sándor reagált, mondván, Európa fővárosában már több mint háromszáz ilyen regionális jellegű képviselet működik, és senkinek eszébe sem jut szeparatizmust kiáltani, majd hozzátette:
– Nyugodtan írják meg, én személyesen támogatom azt, hogy Brüsszelben Belgrádnak vagy Šumadijának is legyen külön, saját érdekképviselete. De kérem szépen, engedtessék már meg ugyanez a lehetőség és jog Vajdaságnak is!
A Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz intézett egyik kérdés pedig épp arra vonatkozott, mennyire jó és jogszerű a „kormány” és „kormányfő” elnevezések használata – amit egyébként az új statútum előír – mire a „leendő” kormányfő úgy reagált, hogy egyrészt nem az a lényeg, hogy hogy hívják a gyereket, hanem, hogy mit csinál, másrészt, mint mondta, végső ideje már a kifejezések modernizálásának is, mert Európát járva, és a „Tartományi Végrehajtó Tanács”, „titkár”, „titkárhelyettes”, és egyéb hasonló kifejezéseket használva gyakran rájuk kérdeznek: Mi az, nálatok még mindig kommunizmus van?
