Nyúl Zoltán, a magyar Baptista Szeretetszolgálat vajdasági koordinátora, az elmúlt négy évben segítőtársaival létrehozta a Baptista Missziós Központot. Az egykori Ungár-ház megtelt tartalommal, és széleskörű tevékenységük révén mind elismertebbek környezetünkben.
Négy éve arról tudósíthattunk, hogy a Bácskossuthfalva központjában található, évtizedekig romosodó Ungár-ház kéményéből ismét füst szállt fel; a baptista egyház ekkor még csak bérelte az igen rossz állapotban lévő épületet, amelyet természetesen istentisztelet keretében avattak fel.
– A szeretetmunka alapvetően belefér a keresztény szemléletbe, Máté evangéliumában írja azt, hogy ha egy kicsinyt láttatok, és annak enni adtatok, inni adtatok, meglátogattátok, felruháztátok, beteg volt, meglátogattátok, akkor azt velem tettétek. Ennek szellemében cselekszik minden keresztény közösség, mi intenzívebben a kilencvenes évektől, a balkáni válságtól tesszük, amit tehetünk. Ez egy folyamat, ami gyorsan vajdasági méretűvé vált. Sok kis baptista közösség teszi a dolgát szűkebb vagy tágabb körben.Mi úgy álmodtuk meg ezt a központot, hogy gyűjtőhelye legyen a munkánknak – kezdte szerteágazó tevékenységük összefoglalóját a Baptista Missziós Központ megálmodója, aki által a magyar Baptista Szeretetszolgálat világméretű tevékenységébe is bekapcsolódhatott közösségünk.
– Folyamatosan részt veszünk a programjaikban. A jelképes Fogadj örökbe! program például nálunk azt jelenti, hogy az uzsonnát fizetjük a rászoruló gyerekeknek, 100-120 diákot, családot tudtunk ily módon támogatni. Egészségügyi programjaink is több községben voltak, segédeszközöket osztunk, illetve támogatunk olyan intézményeket, ahol fogyatékosokkal foglalkoznak. Sok az egyéni segélyezés, betegség esetében gyógyszerbeszerzésben segítünk, ahol tudunk. Sajnos nincs minden esetben lehetőségünk a nagy költségek miatt segíteni, de a szállítás, a kapcsolati rendszer, szállás biztosításában, vizsgálatok megszervezésében igyekszünk a rászoruló betegek mellett lenni. Képzéseket is tartottunk pedagógusok, gyógypedagógusok számára, vagy például a Flame program keretében a fogyatékkal élő gyerekek mozgáskoordinációján javíthattuk a Kolevkában.
Tavaly volt egy nagy sikerű angol nyelvű képzésünk, egy angliai idős tanárnő foglalkozott a gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt a központ épületében.
A tartomány területén szétosztott segély mellett – ott voltatok Bánátban az árvíz idején, a karácsonyi cipős doboz akciónak is lebonyolítói vagytok – az egykori Ungár-ház a szinte folyamatos felújulás közben megtelt tartalommal.
– Egy különleges csoda átélői vagyunk: öt évvel ezelőtt még csak néztük a hatalmas épületet, és a hiten, az elkötelezettségen, az elhatározáson kívül nem rendelkeztünk semmivel. Pacséron százéves gyülekezetünk van, de a viszonylag kicsi, egytermes kápolna nem alkalmas a felsorolt tevékenységek felvállalására, lebonyolítására. Naponta láttuk a gazdátlan épületet, amelyben el lehetett képzelni e sokrétű tevékenységet. Nagyon sok segítséggel sikerült alkalmassá tenni: ma már előadótermünk, ebédlőnk, tantermünk van, fürdőszoba, könyvtár, internetkapcsolat, negyven vendéget el tudunk szállásolni. Látjuk, hogy volt értelme a rengeteg munkának, és ami nagyon pozitív, hogy sokan segítettek bennünket itt helyben, külföldről és az anyaországból is. Nagyon sok önkéntes munka van a házban. Ezek a munkaalkalmak új barátságokat hoztak, közben szinte folyamatosan születtek az új gondolatok, lehetőségek.
Szövőműhely is működik a házban.
– Pályázaton nyert eszközökből nyílt a szövőműhely, amelyben népi szőttesek, táskák, faliszőnyegek készülnek, amit árusítunk, illetve elajándékozunk. Ez lehetőség a munkanélküli asszonyoknak, de pozitív közösségi élmény is. Folyamatban van a vajdasági sarok kialakítása, hogy a külföldről érkező vendégeinknek bemutassuk, milyen is a Vajdaság.
A kultúra közvetítését is felvállaltátok.
– Az egyházi zene terjesztése elsődleges fontosságú a számunkra, folyamatosan különböző koncerteket szervezünk, de a soproni Komédiás Magyar Integrált Színház körútját is mi szerveztük. Emellett felvállaljuk a székházunk eredettörténetét, az Ungár családét, védjük és gyűjtjük a család hagyatékát. Helyt adtunk az ismert Mikszáth-regény helyi vonatkozásait kutató dokumentumfilm ősbemutatójának, ezzel támogatva a helybeli fiatal alkotókat. Tárgyaltunk már arról is, hogy emlékszobát fogunk létrehozni az Ungárok még fellelhető tárgyaiból, levéltári anyagokból.
A helybeli gyerekek, a fiataloknak is sokat nyújtatok.
– Nagyon szeretjük a nyári programokat, idén nyolc nagyobb akciónk volt. Egy önkéntes csoport újabb részt tett lakhatóvá, majd az angol nyelvtanulás és a sporttevékenységek mellett táborainkban bibliaoktatás folyt. A foglalkoztatók a világ számos országából érkeztek: svájci, magyarországi, ukrajnai, szlovákiai, román, kanadai, angliai fiatalok. A Bibliaszövetség táborába viszont Szerbia közel harminc településéről érkeztek gyerekek. Hetvenen voltak, közülük kettő tudott előtte is a településünkről.
A baptista lelkipásztor, az általános iskolai tanár és a hatszoros családapa( hetedik gyermeküket januárra várják) feladatait egyeztetni nem lehet könnyű feladat.
– Nagyszerű családom van, a feleségem szinte mindenben segít. A gyerekek belenőttek, természetes dolog számukra a segítségnyújtás, attól függetlenül, hogy mi is a nagycsaládosok nehéz helyzetét éljük. Ami képességünk van, azt Isten kezébe tettük, onnan kaptuk, és oda tesszük vissza. Nem panaszkodunk, tesszük a dolgunkat, és örülünk, hogy segíthetünk. Azt tapasztaltuk, hogy mivel a délszláv háború idején itthon maradtunk, tulajdonképpen felér egy világjárással. A bombázások után egy nagy nemzetközi konferencián vettem részt, és ott számoltunk be arról, milyen nehéz és gondterhelt időszak után vagyunk. Azzal jöttek oda hozzánk testvéreink, hogy ha benneteket megtartott az Isten, akkor nektek feladatotok és küldetésetek van. Nagy-nagy erőfeszítések árán ehhez tartjuk magunkat.
