Január elsejével lépett életbe Szerbia és az Európai Unió között a tavalyi év szeptemberében megkötött vízummegállapodás, amely számos kategória esetében lehetővé teszi, hogy a polgárok díjmentesen jussanak schengeni vízumhoz. Emellett a lakosság többi részének az érvényben lévő 60 euró helyett 35 eurót kell fizetnie az uniós beutazási vízumért. Az ezekben a napokban életbe lépő megállapodásról tegnap az Európai Bizottság képviselői beszéltek Belgrádban.
A küldöttségvezető arról is beszámolt, hogy egyes uniós tagországok belgrádi nagykövetségei már megnövelték foglalkoztatottaik számát a vízumkiadási eljárás gyorsítása érdekében. Az Európai Bizottság dolgozik a procedúra egységesítésén, aminek elvárásaik szerint pozitív hatása lesz a vízumkiadás menetére.
Miroslav Luci Szlovénia belgrádi nagykövete, amely ország az EU jelenlegi elnöklője, elmondta, hogy ezen országnak elnöksége során prioritásai közé tartozik a nyugat-balkáni országok polgárai körében az európai perspektíva népszerűsítése.
- A Nyugat-Balkán stabilitása kiemelt fontossággal bír az EU stabilitása tekintetében, Szerbia pedig e régió központi országa - mondta. Szlovénia prioritásai közé sorolta a december 13-án, az EU keretein belül megkötött Lisszaboni szerződés ratifikálását, valamint e megállapodás gazdasági hatásainak érvényesítését és az energia- és klímaügyi kérdések kihangsúlyozását.
A szóban forgó megállapodás kiemelt fontosságú Szerbia és a régió többi állama számára, mert e dokumentummal nyílt lehetőség az Európai Unió további bővítésére újabb tagországokkal.
Ljoveras szerint amellett, hogy e szerződés ajtót nyit Szerbia uniós jövője számára,ennek köszönhetően az országnak világosabbá vált az európai jövője.
A szlovén diplomata elmagyarázta, hogy a lisszaboni megállapodást az uniós tagországoknak az idei év végéig kell ratifikálniuk, Szlovénia pedig azért fog síkraszállni, hogy ez a folyamat az év első hat hónapjában befejeződjön.
Sara Crespo a portugál nagykövet helyettese, amely ország eddig elnökölt az EU-ban, arról beszélt, hogy az ő elnökösködésük idején is a prioritások közé tartozott Szerbia támogatása, illetve, hogy országa a jövőben is támogatni fogja Szerbia uniós integrációját.
RUPEL: SZERBIAI MUNKACSOPORT
Külön munkacsoport alakul az Európai Unión belül, amely Szerbiával fog foglalkozni - jelentette be tegnap Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter, aki egyben az EU általános ügyekkel és külpolitikai viszonyokkal foglalkozó tanácsának a vezetője is.
Az említett munkacsoport, amelynek összetétele még nem ismert, azért alakul, hogy segítsen az országnak az EU felé vezető úton. Az elképzelések szerint e csoportot az unió jelenlegi és jövőbeni elnöklő tagállamainak képviselői alkotnák, emellett az Európai Bizottság és az Európa Tanács tagjai.
Rupel a szlovéniai Brdo kod Kranja helységben erről az elképzeléséről Olli Rehnnel, az EU bővítési biztosával és Benita Ferrero-Waldner külügyi biztossal egyeztetett. A megbeszélés után elmondta, javasolni fogja, hogy a megalakuló csoportot azon hasonló testület mintájára hozzák létre, amely Horvátországnak is segítséget nyújtott a csatlakozási tárgyalások kezdetén.
Rupel elvárásai szerint e csoport ösztönözni fogja Szerbia előrehaladását az EU irányába és segítséget nyújt majd a Brüsszel által támasztott feltételek teljesítésében, külön kiemelve a hágai bírósággal való együttműködés befejezését.
A kérdésre, hogy Szerbia mikor írhatja alá az EU-val a társulási és stabilizációs megállapodást, Rupel annyit válaszolt, hogy Belgrádnak először a szükséges feltételeket kell teljesítenie, amiben az említett munkacsoport segít majd.
Fotó: Molnár Edvárd
A szerb útlevél (még egy ideig) schengeni vízumot kíván
