A jelek szerint pontos volt a politikai elemzők előrejelzése, amely szerint az elnökválasztást követően válságba kerül a kormány. Tegnap komoly szóbeli összetűzésekre került sor, mégpedig az EU által felkínált átmeneti szerződés miatt. Koštunica és miniszterei szerint ugyanis nem kellene aláírni e szerződést, mivel az EU azáltal, hogy saját missziót küld Kosovóba, elrabolja a tartományt.
A kiszivárgott értesülések szerint a külpolitikai bizottság ülésén került sor összetűzésre a miniszterek között. Božidar Đelić az uniós integrációval megbízott kormányalelnök indítványozta, hogy a testület tűzze napirendre az EU által felkínált politikai szerződést, amelyet holnap kellene Belgrád és Brüsszel képviselőinek aláírniuk. Slobodan Samardžić Kosovóért felelős miniszter a Szerbiai Demokrata Párt részéről, aki az ülést vezette, először meg akarta azt szakítani, majd a G17 Plusz és a Demokrata Párt minisztereinek követelésére mégis napirendre tűzte. A tervezet csupán a Szerbiai Demokrata Párt két minisztere, az elnöklő Samardžić és Aleksandar Popović energiaügyi miniszter ellenezték. Miután a testület tagjai 3:2 arányban elfogadták a szöveget, Samardžić megszakította az ülést, viszont ezt követően Vuk Jeremić külügyminiszter átvette az elnöklést.
Az EU hétfőn küldte el a politikai megállapodás szövegét Szerbiának, amikor biztossá vált Boris Tadić győzelme az elnökválasztáson. Viszont, az uniós tagállamok ugyanazon a napon előzetesen jóváhagyták az EU missziójának Kosovóba való küldését, amelynek az 1999 óta jelen lévő ENSZ-missziót kell felváltania. Erre erélyesen reagáltak a Szerbiai Demokrata Párt-Új Szerbia koalíció tagjai.
Zoran Lončar és Velimir Ilić úgy ítélték meg, hogy az előállt helyzetben a politikai megállapodás aláírása egyet jelentene Kosovo függetlenségének elismerésével.
Christina Galiac, Solana szóvivője szerint az elfogadott szöveg csupán procedurális jellegű, szó sincs semmilyen formális döntésről, ez csak az első lépés egy hosszadalmas folyamatban, amelynek a végső eredménye lesz majd az EU missziójának Kosovóba való küldése.
Ezért a magát népnemzetinek nevező koalíció tegnap kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását, amelynek napirendjén Kosovo státusa valamint az EU által felkínált politikai megállapodás szövege szerepelne. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia képviselőin kívül a kezdeményezést a radikálisok és a szocialisták képviselői írták alá.
Fotó: FoNet
Két pártelnök, két áramlat, egy kormány
A beterjesztett javaslat szerint a parlament elfogadna egy szöveget, amely szerint a testület az EU missziójának Kosovóba küldését jogellenesnek minősítené, ugyanis az az ENSZ 1244-es határozatának, valamint Szerbia alkotmányának durva megsértése lenne.
- Az Európai Unió missziójának Kosovóba küldésére vonatkozó döntésével közvetlenül veszélyezteti Szerbia szuverenitását, területi integritását és alkotmányos jogrendjét, ezért a parlament javasolja a kormánynak, hogy az ne írja alá sem az EU-val és tagországaival való együttműködésről szóló ideiglenes politikai megállapodást, sem pedig a társulási és stabilizációs megállapodást (a szerk. kiemelése) - áll többek között a szövegben. Indoklásként az állam szuverenitásának és területi egységének megsértésére irányuló reális veszélyt említik, azon fenyegetések által, melyek szerint Kosovo egyoldalúan kikiáltja függetlenségét.
Ezt megelőzően Koštunica kormányfő közleményben fejezte ki tiltakozását.
- Az EU jogellenes döntésével arról, hogy missziót küld Kosovóba, ellenkezik a nemzetközi jog minden alapelvével, és egy hamis albán államot létesít Szerbia területén - írja többek között.
Oliver Dulić házelnök bejelentette, hétfőn fog konzultálni a parlamenti frakciókkal a rendkívüli ülés időpontját illetően. Erre való ellenlépésként Koštunica úgy döntött, nem hívja össze a kormány holnapi ülését, sőt, addig nem hív össze kormányülést, míg a parlament nem tartja meg rendkívüli ülését.
Vuk Jeremić külügyminiszter (DP) tegnap megerősítette a fentieket, miszerint a külpolitikai bizottságban nézeteltérésre került sor, de mint mondja, ezzel csupán elkezdték a folyamatot a nép választásokon kifejtett akaratának teljesítésére. Értékelése szerint ugyanis a polgárok a vasárnapi választásokon világosan kifejezték véleményüket, hogy az európai integráció folytatását támogatják. Reményének adott hangot, hogy senki sem kísérli meg ennek megakadályozását.
Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője szerint az EU által felkínált szerződést a kormánynak el kell fogadnia, és alá kell írnia az első soron következő ülésén, és amennyiben ez szükséges, a parlamentnek ratifikálnia kell azt, mielőbb. Mint mondta, e megállapodásnak semmi köze nincs az unió tervezett kosovói missziójához, mert még azt sem tudni, létezik-e konszenzus ebben a kérdésben az unión belül.
Tomislav Nikolić, a radikálisok alelnöke szerint a radikális képviselők részt fognak venni a parlament rendkívüli ülésén, ugyanis mindenképp meg kell vitatniuk az állam soron következő lépéseit. Ivica Dačić, az SZSZP elnöke szerint a parlamentnek kell megvitatnia az EU által Szerbiának felkínált politikai megállapodást, ugyanakkor a misszió küldéséről is vitázni kell, mert a két dolog összefügg.
Zoran Ostojić, a Liberális Demokrata Párt elnökségi tagja arra szólította fel a kormányt és annak vezetőjét, Koštunicát, hogy ne kössék feltételekhez az ország európai útját. E párt szerint az előállt gondokat csakis a rendkívüli választások és egy új, európai irányultságú kormány megalakítása orvosolhatja.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője szerint a parlamentnek nem kell megvitatnia az EU által felkínált megállapodást, ugyanis annak aláírása a kormány hatáskörébe tartozik, a parlamentnek pedig csak a ratifikálás lesz a feladata. Értékelése szerint e megállapodás mutatja a legjobban, milyen mély megosztottság is uralkodik a kormánykoalíción belül. Szerinte a legreálisabb megállapodásnak az előrehozott parlamenti választások tűnnek.
Fotó: Beta
Hogyan, merre tovább?
