A Szerbián is áthaladó gázvezeték kiépítésének projektumát, valamint Kosovo kérdését vitatták meg Szerbia vezetői és Oroszország magas rangú küldöttsége, amelynek élén Dmitrij Medvegyev, az orosz kormány első alelnöke állt. Az első kérdéskört illetően a két fél megállapodást írt alá, Kosovo kapcsán pedig megegyeztek a közös nemzetközi fellépésben.
A Srbijagas és az orosz Gazprom képviselői a moszkvai állami küldöttség tegnapi látogatása alkalmával megállapodást írtak alá annak a Déli Áramlat nevű földgázvezetéknek a kiépítéséről, amely áthalad Szerbián is. A projektum megvalósítása terén történő együttműködést szabályozó megállapodást szerb részről Saša Ilić, a Srbijagas igazgatója, orosz részről pedig Alekszej Miler, a Gazprom igazgatóbizottságának elnöke látták el kézjegyükkel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz kormány első alelnöke ez alkalommal elmondta, hogy a most született megállapodás a január végén Moszkvában aláírt hasonló egyezmény logikus folytatása. Szerinte a kiépítendő gázvezeték energiaügyi szempontból hasznos lesz Szerbia és Európa számára is, ugyanakkor gazdaságilag hasznot is jelent majd a polgároknak. Az orosz politikus arra is kitért, hogy a tegnapi megbeszélései során Koštunicával és a szerbiai kormány minisztereivel egyéb tervezett orosz beruházásokról is tárgyaltak.
Értékelése szerint e nehéz pillanatban Szerbiának nem csak erkölcsi és jogi segítségre van szüksége, hanem kétoldalú gazdasági megállapodásokra is, amelyek javíthatnak a szerbiai lakosság szociális és gazdasági helyzetén.
Vojislav Koštunica kormányfő megállapítása szerint a megállapodás annak bizonyítéka, hogy a két ország együttműködése sokoldalú, és a politika mellett más területekre is kiterjed.
A tegnap aláírt szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra, emellett a sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdéseket. A szerbiai kormány miniszterei közül az aláírásnál jelen voltak Aleksandar Popović energiaügyi, Predrag Bubalo kereskedelmi és Velimir Ilić infrastrukturális miniszter.
Korábban Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője az orosz Itar-Tassz hírügynökségnek azt mondta, a Srbijagas és a Gazprom közös vállalatot alakítanak a jövőbeni gázvezeték kiépítésére. A cégalapítást a szerződés aláírásától számított három hónapon belül kell elvégezni, ezután pedig 18 hónap áll rendelkezésre a technikai-gazdasági előmunkálatok elvégzésére. A kivitelezést nem több, mint 24 hónappal e dokumentáció kidolgozása után kell megkezdeni. Kuprijanov szerint maga a kivitelezés időigényes lesz, mivel a tervek szerint a Déli Áramlat névre keresztelt gázvezeték majd csak 2013-tól fog üzemelni. A projektum áráról nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, ez majd csak a dokumentáció kidolgozása után lesz véglegesítve. Arra is kitért, hogy Oroszország pontosan ugyanilyen tartalmú szerződést ír alá Magyarországgal is.
A két vállalat az első megállapodást január 25-én írta alá Moszkvában, ennek értelmében a Gazprom 400 millió euróért megvásárolja a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 51 százalékát, illetve 2012-ig legalább 500 millió eurót ruház be fejlesztésbe.
Medvegyev és kísérői a politikai megbeszélések keretében Boris Tadić elnökkel és Vojislav Koštunica kormányfővel tárgyaltak.
A Tadićtyal folytatott megbeszélésről kiadott közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Moszkávnak a Kosovóval kapcsolatos elvszerű kiállás miatt. Emellett megvitatták a két ország gazdasági együttműködésének kérdéskörét is.
A Koštunicával folytatott megbeszélés után a két fél közölte, hogy közösen lépnek fel Kosovo kérdésében.
– Megállapodtunk, hogy koordinálni fogjuk erőfeszítéseinket, hogy kiutat találjunk ebből a komplikált helyzetből – mondta Medvegyev, hozzátéve, hogy a koordinációra minden érintett intézmény vonalán sor fog kerülni.
Koštunica elmondta, hogy Szerbia Oroszországgal és más országokkal karöltve, amelyek a „szívükön viselik” a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartását, harcolni fognak a Kosovo függetlenségéről szóló döntésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt történő megsemmisítéséért. Szerinte nem kerül sor a viszonyok normalizálására azon államokkal, amelyek elismerték Kosovót, mindaddig, amíg erre vonatkozó döntésüket nem semmisítik meg.
Arra is kitért, hogy Szerbia mindent megtesz, hogy saját fennhatóságát megvalósíthassa Kosovóban, „minden lojális polgár, szerb és nem albán lakos” viszonylatában.
Medvegyev értékelése szerint a kosovói függetlenség egyoldalú kikiáltásával megsértették Szerbia szuverenitását és alapvető jogait, emellett területi egységét is veszélyeztetik. Mint mondta, a nemzetközi jog és biztonsági rendszer olyan alapelveit sértették meg ezzel, amelyeket az emberiség több mint száz éve épít. – Kosovo függetlenségének elismerése bonyolította a helyzetet a tartományban és Délkelet-Európa területén is, de a világ más régióira is negatív hatással lehet, ahol hasonló törekvések tapasztalhatók – tette hozzá.
Koštunica elmondta, hogy Szerbia és Oroszország folytatják közös fellépésüket e kérdést illetően. Szerinte ez azt jelenti, hogy „a Szerbia területén létrehozott bábállam nem létezik” és „semmisnek tekinthető minden jogellenes döntés, az úgynevezett független Kosovo állam megalapításáról”. A kormányfőnek meggyőződése, hogy a régióban addig nem stabilizálódik a helyzet, amíg e döntést nem tekintik semmisnek.
