A múlt hét eleje óta tartó politikai egyszólamúság tegnap megtörni látszott. Tadić elnök összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács ülését, a múlt csütörtöki belgrádi vandál rombolás megvitatása céljából. Emellett Đelić kormányalelnök és Jelašić bankkormányzó is az ország önkéntes elszigetelődése ellen emelte fel a hangját.
A Nemzetbiztonsági Tanács ülésére Boris Tadić elnök kezdeményezésére került sor. Az ülés egyetlen napirendi pontja az az erőszakhullám volt, amelyre a múlt csütörtöki belgrádi tüntetést követően került sor. A tanács több órán át ülésezett, közleményt nem adtak ki. Tadić még pénteken jelentést kért az illetékes intézményektől a tüntetés után történtekről.
Korábban Vuk Jeremić elmondta, az ülésen Tadić elnök követelni fogja az esemény biztonsági körülményeinek megvitatását.
A Nemzetbiztonsági Tanács élén a köztársaság elnök áll, tagjai még a kormányfő, az igazságügyi-, a védelmi- és a belügyminiszter, a hadsereg vezérkari főnöke, illetve a polgári és a katonai biztonsági hivatalok elnökei.
Mlađan Dinkić gazdasági miniszter tegnap arról beszélt, hogy Szerbiának nem kellene többé fizetnie az államadósság Kosovóra eső részét. Mint mondta, ennek napirendre tűzését kezdeményezni fogja a kormány ülésén, és arra számít, hogy a javaslatot a kabinet egyhangúlag elfogadja. A miniszter szerint jelentős eszközökről van szó, 100 millió és 150 millió dollár közötti összegről, amit át lehetne irányítani a Kosovón élő szerbeknek, ahelyett, hogy az állam azt az albánoknak adja.
– Ha nem fizetjük ezt az adósságot, az nem jelenti azt, hogy lemondunk azon politikai követelésünkről, amely Szerbia szuverenitásának visszaállítására vonatkozik. Amennyiben egy napon Szerbia visszakapja fennhatóságát, ismét fizethetjük az adósságot – mondta.
A miniszter szerint az ország e pillanatban nagyon érzékeny helyzetben van, viszont ennek ellenére nem menekülhet önkéntes elszigetelődésbe, mivel egy gazdaságilag gyenge Szerbia nem tehet semmit szuverenitása megőrzésére.
– A lehető legrövidebb időn belül vissza kell állítanunk gazdasági fennhatóságunkat Kosovo szerbek lakta része felett, és gazdaságilag meg kell erősítenünk Szerbiát – mondta Dinkić, aki arról is beszámolt, hogy Mirko Cvetković pénzügyminiszter tegnapi kosovói látogatásának a célja a pénzügyi fennhatóság visszaállítása, elsősorban a vám és az adók megfizettetése terén. Arra is kitért, hogy e cél további pénzeszközöket igényel, ő viszont ellenzi, hogy a költségvetést átütemezzék, az adók és járulékok növelésével, a G17 Plusz szerint inkább a meglévő kiadások átütemezésére lenne szükség.
A szerbiai állampolitika céljai továbbra is Kosovo megőrzése és az európai integráció – jelentette ki Božidar Đelić kormányalelnök. A kormány európai integrációért felelős alelnöke a B92 Rádió Kažiprst (Mutatóujj) című műsorának vendégeként elmondta, hogy a Demokrata Párt csakis olyan kormánynak kíván a része lenni, amely teljes gőzzel dolgozik mind az öt prioritásként megjelölt cél megvalósításán. Ezek: az ország területi egységének megvédése, az európai integráció, a Hágával való együttműködés, a bűnözés elleni harc és a lakosság életszínvonalának javítása. Ahogy fogalmazott, „Szerbia soha nem mond le Kosovóról, de az ország európai jövőjéről sem”, és bejelentette, hogy az államvezetés azért fog harcolni, hogy Kosovo állam ne nyerjen felvételt egyetlen nemzetközi szervezetbe sem. A kormány akcióterve értelmében Szerbia felülvizsgálja a viszonyát azon országokkal, amelyek elismerték Kosovót, de értékelése szerint Szerbiának békésen és jogi úton kell harcolnia déli tartományáért.
A kormányalelnök elmondta, hogy tegnap Belgrádban járt az Európai Bizottság technikai küldöttsége, a napirenden pedig szállításai és energiaügyi kérdések szerepeltek, a jövő héten pedig belgrádi küldöttség utazik Brüsszelbe, ahol a vízummentességről szóló tárgyalásokat folytatják. Szerinte az országnak az év végéig el kellene nyernie az uniós tagjelölti státust, addig a vízumkényszert meg kell szüntetni, ezután pedig Szerbia hozzáférhet az uniós fejlesztési alapokhoz.
Radovan Jelašić bankkormányzó arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország elszigetelődése kedvezőtlen hatással lenne a gazdasági fejlődésre és az életszínvonalra, emellett pedig a külföldi beruházások csökkenését is magával hozná.
A Szerbiai Nemzeti Bank első embere szerint a jelenlegi életszínvonalat a közvetlen külföldi beruházásoknak és a külföldi hiteleknek köszönhetően sikerült elérni, így amennyiben a helyzet negatívra fordul, a központi bank csak rövid időszakra tudja biztosítani az ország makrogazdasági stabilitását, hosszabb távon azonban a polgárok fizetnék az instabilitás árát.
– Szerbia jelenlegi életszínvonalát nagy mértében a külföldi beruházásoknak és a hiteleknek köszönheti. Ezért tudjuk ma időben fizetni a nyugdíjakat, nyitottunk új munkahelyeket, és a polgároknak lehetőségük nyílt ingatlanhitelek felvételére – mondta. A külföldi tulajdonú vállalatok és bankok bojkottálására vonatkozó felszólításokat kommentálva a kormányzó meggyőződését fejezte ki, hogy a polgárok saját gazdasági érdekeiket tartják szem előtt, vagyis azon termékeket vásárolják és azon szolgáltatásokat veszik igénybe, amelyek leginkább megfelelnek nekik.
A külföldi tulajdonú bankok bejelentették, a bojkottra való felhívás ellenére is maradnak a szerbiai piacon, tevékenységüket a normális módon folytatják, és kijelentették, bővíteni fogják piacukat, és még több polgárnak biztosítanak munkahelyet.
