Politikai alku eredménye volt az, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon Szabadka irányításának felét a VMSZ kapta. A Demokrata Párt szabadkai szervezete nem jókedvéből, még csak nem is a szabadkai kisebbségek iránti tiszteletből kínálta fel a hatalom felét a Magyar Koalíciónak. Üzlet volt ez, amely köztársasági szinten megköttetett, Szabadkán meg végrehajtották a parancsot. Most is ez történt: feltehetően az üzenet az volt, nincs kegyelem a VMSZ-nek. S aki pozícióban volt, élt is a lehetőséggel.
A legutóbbi helyhatósági választásokon a győztesekből lettek a vesztesek és a vesztesekből lettek a győztesek. A két párt között a feszültség nem most kerekedett vagy az utóbbi másfél évben, hanem immár öt éve tart. Hónapok óta feslik a koalíció, amely tegnap a képviselő-testületi ülésen – ebben a pillanatban úgy tűnik – végérvényesen széthasadt.
Az Európai Szabadkáért Koalíció a Szerbiai Demokrata Párt négy képviselőjének támogatásával mindössze két képviselő elmozdításával próbálta átvenni a hatalmat a szabadkai önkormányzatban. Két magyar tárcavezetői hely megszüntetése elegendő ahhoz, hogy a VMSZ-t teljesen kizárják a végrehajtói hatalomból. Lám, milyen ingatag lábakon állt ez a megfelezett hatalomgyakorlás. A takarékosság leple alatt tulajdonképpen egy még be nem vallott új koalíció többsége nyújtotta magabiztossággal próbálta az Európai Szabadkáért Koalíció kicselezni a VMSZ-t. Ez nem egészen sikerült, hiszen a sakkra matt volt a válasz.
Pásztor azzal érvelve, nem hagyják, hogy a koalíciós partner válogasson tanácsosaik közül, bejelentette, valamennyi VMSZ-es politikus elhagyja a Városi Tanácsot. Négyen úgy, hogy lemondanak, az ötödiknek (Karai László) – aki nem volt hajlandó aláírni a lemondását – pedig követelték a visszahívását.
Van is Városi Tanács meg nincs is. Létezik is a szabadkai koalíció meg nem is. Mindkét fél cáfolta, hogy felbomlott volna a koalíció. Nem bomlott fel, mondja Pásztor, ellenkezőleg, azt akarják, hogy a másik fél tartsa tiszteletben a koalíciós megállapodást. Vučinić is arról beszélt, hogy a koalíció él, hiszen a lemondásokat nem fogadták el, tehát a helyzet úgy áll, ahogyan ők szerették volna. Lovasnak és Szénásinak megszűnt a tárcája, tehát a nyolctagú testület papíron létezik. Abban is egyetért mindkét fél, hogy a tegnapi képviselő-testületi üléssel még nincs vége a VMSZ kontra Demokrata Párt meccsnek.
Pásztor azt állítja, hogy koalíciós partnerük térfelén pattog a labda, nekik kell lépniük, s majd meglátjuk, mire készülnek, Vučinić pedig azt várja, hogy a VMSZ kezdeményezze a napokban a tárgyalást, hogy hogyan lehet áthidalni a most előállt ég és föld közötti helyzetet.
Váratlan volt, s kisebbfajta pánikot váltott ki Pásztor bejelentése, hogy minden VMSZ-es kivonul a Városi Tanácsból. Vajon ésszerű, bölcs lépés volt-e ez?
Ha a VMSZ elfogadja két emberének menesztését, gyakorlatilag az egész párt jogfosztását, akkor tulajdonképpen életben tartja azt a látszatot, hogy a szabadkai koalíció működik. A pártelnök bejelentése ennek vette elejét. Ténylegesen mindkét esetben jogfosztott a VMSZ. Ellenzékbe kényszerül, ha beismerik a koalíció felbomlását, ha nem.
A feszültség már régi keletű a koalíciós partnerek között, az a kérdés, vajon a tegnapi ülést követően ma, holnap meg holnapután mi következik. A történtek után vajmi kevés a remény az enyhülésre. Legalábbis Szabadkán. Még csak sáfárkodni sem lehet, mert nincs mivel. Az önkormányzat az elmúlt másfél évben úgy működött, mintha párhuzamos hatalom irányítaná a várost. Ebbe, a koalíciós partnerek között tátongó szakadékba esett most bele a VMSZ. Azért ők, mert a másik félnek a politikai beágyazottsága biztosabb, és mert ők a győztesek pozíciójából léphetnek fel.
A polgármester hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a közvállalatok igazgatóit is kíméletlenül leváltja, ha nem dolgoznak jól. Hát ki kell várni, vajon csak a VMSZ-hez közelállók munkáját bírálják el negatívan vagy másokét is. Persze, itt is megvannak a színjátékhoz szükséges kellékek: a bennfentesek máris tudni vélik, hogy néhány VMSZ-es vállalatigazgató áttáncolt a demokratákhoz.
A szabadkai történéseknek messzemenő következményei lesznek. Egyáltalán nem mindegy, hogyan szerepel a VMSZ Szabadkán, a magyarság szellemi, kulturális és politikai központjában. Ha ennek a koalíciós válságnak nem is lesz olyan jellegű következménye tartományi vagy köztársasági szinten, hogy újabb pozíciókat veszít a párt, ezt a feszültséget már nem lehet nem megtörténtté tenni, és ez kihatással lesz minden szinten minden lépésükre.
Teljesen értelmetlen azt boncolgatni, hogy melyik félnek a lelkén szárad, hogy ide jutott a szabadkai koalíció, mert nem Szabadkán illetve nem csak itt dőltek el a dolgok. A VMSZ Szabadkán ellenzékből is politizálhat jól, még jobban is, mint eddig a hatalom részeseként, de kérdés, hogy a következő választásokig mi fog történni a várossal, az Európai Szabadkáért Koalíció jelenlegi többségével mit tud tenni a szabadkaiak érdekében.
Hogy valóban csak a VMSZ-es koalíciós partner volt az oka annak, hogy ebben a városban nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna, sajnos az csak hónapok, évek múlva derülhet ki. Ez pedig túl nagy ár. Ami most megtörténik (a Palics Park vállalat jogosítványai) vagy nem történik meg (a medence, a színház építése, a befektetők hiánya) azt késő lesz már a következő választásokon a leadott voksokkal díjazni, vagy büntetni érte a vétkeseket.
