A közös történelmi múlt eseményeiről, így az elkövetett bűnökről sem szabad megfeledkeznünk, s tiszteletben tartva az áldozatokat, s a róluk való megemlékezés kölcsönös jogát, új jövőt kell építenünk, melyben az erőszak, a gyűlölet már soha többé nem kaphat helyet. Ezt az üzenetet hordozta az a csúrogi megemlékezés, melyet szerdán a hetven évvel ezelőtt megkezdődött razzia évfordulója kapcsán tartottak meg, s melyen többek között részt vettek a tartományi adminisztráció képviselői és Magyarország belgrádi nagykövete is.
– Közös történelmünk e sötét emlékeit sohasem feledhetjük. Megemlítjük azokat a jelen és a jövő generációinak azért, hogy figyelmeztessünk: a vajdasági lét nem a nemzetek közötti és vallási gyűlöleten, hanem a megértésen, a tiszteleten, a tolerancián alapul. Mindenkinek szembe kell néznie saját múltjával a történelmi megbékélés érdekében. Kollektív bűnösség nem létezik, csakis individuális felelősség van. Ezért keresnünk kell az ártatlan áldozatok rehabilitációjának lehetőségét: ez jogunk is, kötelességünk is – fogalmazott Egeresi.
Mint mondta, a második világháború alatt és az azt követően elkövetett bűnöket kutatások, történelmi tények alapján kell megállapítani, s ezt a munkát nem befolyásolhatja politikai nyomás és manipuláció. Kizárólag ekképp valósítható meg az a vajdasági jövőkép, amelynek középpontjában az egyenlőségben, megértésben élő emberek állnak – tette hozzá a képviselőház elnöke.
– Gyűlöletre nem szabad jövőt építeni. Az ártatlan áldozatokra való minden emlékezés közös feladat. Feladat a magyar, a szerb, a horvát és a többi nemzeti közösség részére is. Vajdaságban a békés együttélést kell hirdetnünk, melyhez csakis a történelmi megbékélés vezethet el – nyilatkozta újságíróknak Egeresi.
„BEVALLANI A MÚLTAT”
A múlt hibáit sohasem szabad felednünk, tanulnunk kell saját hibáinkból és mások hibáiból is – mondta beszédében Ana Tomanova-Makanova, a vajdasági kormány alelnöke.
– Közös feladatunk megteremteni egy olyan jövőt, amelyben a mindannyiunk által vallott értékek győzedelmeskedhetnek. Egy olyan jövőt, amelyben a gyűlöletet le tudja győzni a szeretet, s amelyben az ember számít a legnagyobb értéknek – hangsúlyozta Makanova.
Branko Stajić zsablyai polgármester kiemelte, az áldozatokra emlékezni kell, az erőszaknak azonban sohasem szabad megismétlődnie. Hozzátette, közös feladatunk, hogy az új nemzedék tagjait már egy sokkal toleránsabb szellemben neveljük fel.
A történelmi megbékélés folyamatára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet elmondta, nem a másik fél gyászának a pillanata a legalkalmasabb a megbékélés előrehaladásával kapcsolatos számbavétel elvégzésére, hiszen az együttérzés hitelességéből vesz el az, ha a gyász pillanatában rögtön a másik félen is számon kérik a felelősséget.
– Természetesen nem kellemes esemény szembesülni azzal, hogy az ember honfitársai mit követtek el, még akkor sem, ha hetven évvel ezelőtti történésekről van szó. Ha azonban azt mondjuk, hogy a múltat be kell vallani, akkor azt valóban meg kell tenni. Ha elvárjuk másoktól, hogy a mi halottainkat meggyászolják, akkor nekünk is el kell tudnunk könnyekkel siratni mások halottait, különösen akkor, ha bennünket ezért felelősség terhel – mondta el Nikowitz Oszkár.
REVANSIZMUS HELYETT KAPCSOLATÉPÍTÉS
Eltérőek az adatok a csúrogi áldozatok számának tekintetében, egyes becslések szerint mintegy három és félezer helybélit végeztek ki a hetven évvel ezelőtti pravoszláv karácsony idején lezajlott razzia során.
– Csúrog arról ismert, hogy a razzia idején elveszítette lakosságának mintegy harminc százalékát. A razziát sokszor, tévesen, újvidéki razziának nevezik. Butaság lenne licitálgatni az áldozatok számával, de tény, hogy Csúrog lakosságának jóval nagyobb részét veszítette el 1942-ben, mint Újvidék. Emléktársaságunk számára egyaránt fontosnak számítanak minden egyes település áldozatai – fogalmazott Jasmina Jurišin, a Razzia 1942 Emléktársaság titkára.
Hozzátette, az embereknek joguk van tudni, mi történt Csúrogon, ezért síkra szállnak a tények közléséért.
– El kívánunk határolódni minden olyan meglátástól, mely szerint nekünk a revansizmus lenne a célunk. Ellenkezőleg: kiváló kapcsolatokat építünk a magyar közösséggel, olyan kapcsolatokat, amelyek egymás megértésén alapulnak. Úgy gondoljuk, hogy valós történelmi megbékélésre csakis a történelmi tények ismeretében kerülhet sor. Ennek érdekében meg is tettük az első lépést, s tisztelettel adóztunk az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékének – húzta alá Jurišin.
