A 2007 óta folyó tárgyalások eredményeként született megegyezés értelmében a református egyház visszaszerzi tulajdonjogát mind a helybeli óvoda, mind a nyugdíjasok otthona felett.
Számos megbeszélést, egyeztetést követően, amelyeken a koordinátor szerepét a helyi közösség tanácsának elnöke, Fazekas Róbert vállalta, a helyben és a Belgrádban megtartott tárgyalások végén kialakult a vélemény, hogy a megegyezés a helybeli református egyház, az iskola illetve a nyugdíjas egyesület közös érdeke. A jogi képviselők, Bálint József és Tölgyesi István ügyvédek, Csernik Károly jogi tanácsadó segítségével született meg a megegyezés szövege, amely az elmúlt hétvégén a nyugdíjasok közgyűlése elé került. A média által kísért eseményen a nyugdíjasok vezetősége nevében Galambos Gábor köszöntötte a megjelenteket. Tartalmának ismertetése után az elkészített dokumentumot ünnepélyesen aláírták. Továbbra is a nyugdíjasok használhatják az épületet, az állandó használati jogot ugyanis az egyház rájuk ruházza, valamint kötelezte magát, hogy az ingatlant nem adja és nem tulajdonítja el. A nyugdíjas egyesület kötelessége viszont az épület karbantartása, a munka során felmerülő költségek fedezése. Megegyeztek abban is, hogy a létesítményt csak a nyugdíjasok javára használhatják fel.
A helyi közösség álláspontját Fazekas Róbert tolmácsolta: – Ez a ház is, az óvoda is a miénk, mi építettük, jogilag viszont társadalmi, állami tulajdon, tehát fennállt a veszélye, hogy privatizálva legyen. Ennek lehetőségét most megakadályoztuk. A felelősség, hogy a jövőben mi történik, most már minket terhel. Egy példaértékű megegyezésre került sor, amely vajdasági szinten is az elsők között van. Kitartás és bölcsesség kellett hozzá. Ami önök megtörtént, történelmi léptékű dolog, a történelmi igazságtétel szempontjából is fontos lépés. Szerbiában a polgárok még nem kapták vissza vagyonukat, viszont örvendetes, hogy ez a megegyezés megszületett. Joggal várjuk el a helyi református egyháztól, hogy a település erkölcsi támasza legyen, s joggal várjuk el a nyugdíjas egyesülettől is, hogy tagjainak megsegítésére tevékenykedjen.
Móricz Árpád református lelkész kifejtette, hogy a jövő kihívásai ellenére is örül a megegyezésnek: – Összefogtunk, ezt senki nem akadályozhatja meg, mi magunk lehettünk volna akadályai a megegyezésnek, ha mindenki tartja magát a saját elképzeléseihez. A közösség érdekében dolgozunk mindannyian. Az egyházközségről el lehet mondani, hogy egyidős a faluval, szétválaszthatatlan szerves egységet képez vele.
A valamikori református iskola épületei, a mostani óvoda és a nyugdíjas egyesület által használt épület tulajdonjoga tehát visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az elmúlt év végén az iskola vezetőségével is hasonló megegyezés aláírására került sor, s mint említettük, a törvény idevágó, 28. szakasza lehetővé teszi, hogy ily módon rendeződjön az elkobzott egyházi ingatlanok kérdése. Remélhetjük, hogy a bácskossuthfalvi református egyházi vagyon visszaszármaztatása, miután Belgrád is jóváhagyja a megegyezés szövegét, sikeresen befejeződik.
Csete Szemesi István református püspök kérésünkre elmondta, hogy a legtöbb ügy egy helyben topog, így a pacséri, bácsfeketehegyi, maradéki, sziváci, pirosi, a torontálvásárhelyi, magyarittabéi, nagybecskereki, hertelendyfalvai (vojlovicai) egyházak különböző beadványai is. Bácsfeketehegyen a temető és az egykori Barcal iskola (az Antilop gyárrá alakított épület, a püspök úr szülőháza) ügye még bonyolultabb, ugyanis annak idején a hatalom csupán törvényellenesen rátette kezét az ingatlanokra, nem a háborút követően meghozott törvényes rendelkezések értelmében sajátították ki, ami azt jelenti, hogy nincsenek meg a szükséges dokumentumok. A visszaszármaztatási igazgatóság hivatalnokai igen kedvesek, udvariasak, még kérvényt is segítenek írni, a pénzügyminisztérium viszont akadékoskodik a föld-visszaszármaztatás kérdésében is. A püspök úr a német református vagyon visszaszármaztatásáról elmondta, hogy a vajdasági magyar református egyház a jogutód, de mivel a német kollektív bűnösség még nem vesztette érvényét, ezt a visszaszármaztatást még nem lehet kérelmezni sem, pedig 2400 hektár termőföldről lenne szó.
Csányi Erzsébet pacséri lelkésznőtől megtudtuk, hogy az egykori harangozóházat már visszakapták, a jelenlegi óvoda épületéért földet kérnének, és sajnos a 47 hektár föld ügye sem rendeződött még.
A 2006-ban meghozott, az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény értelmében a szerbiai egyházak 83 ezer hektár földterületet, 1300 épületet, több mint 700 üzlethelyiséget, 250 temetőt, 145 anyakönyvet igényelnek vissza. A benyújtott több mint 3000 kérelem kétharmada Vajdaságból érkezett. |
A megegyezés aláírói
