„Az állam tükre”

Az elektronikus adatbázisnak köszönhetően ez az eljárás megszűnik (Fotó: Beta)

Elkészült az egységes választói névjegyzék, az adatok közül több mint két évtizedet követően törölték a már elhunyt, mindeddig „potenciális” szavazóként nyilvántartott személyek neveit – számolt be kedden a névjegyzék megszületéséről a Večernje novosti napilap. Az eddigi információk szerint azonban nem vehető biztosra az, hogy a soron következő választásokon már ezzel az adatbázissal összhangban zajlik le a szavazás. Bizonyos tesztek elvégzésére ugyanis még szükség van ahhoz, hogy a szakemberek biztosak legyen benne: a rendszer ki fogja bírni a választások napján várható megterhelést.

Milan Marković emberi-, kisebbségjogi, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter arról számolt be, hogy a tesztperiódus jelenlegi fázisában különböző helyekről „támadják” a rendszert, egyszerre hatvan helyi önkormányzat is használja az adatbázist, a végső cél pedig az, hogy a rendszer kibírja azt is, ha két-háromszázan dolgoznak benne, még ha ennyi önkormányzata Szerbiának történetesen nincs is. Minderre azért van szükség, hogy szavatolják a választások zavartalan lefolyását és megakadályozzák a rendszer összeomlását. Az illetékes tárcavezető adatai szerint több százezer hibát kellett kijavítani ahhoz, hogy a névjegyzék végleges változata elkészüljön.

Mint ismeretes, a választói névjegyzéknek már tavaly júniusra el kellett volna készülnie, s a miniszter szerint a munka befejezése a versenypályázatot nyert három kivitelező, a Szerbiai Telekom, a ComTrade cég és a Szerbiai Gazdasági Kamara késése miatt tolódott el. Ennek ellenére, ha a jelenleg legvalószínűbbnek látszó időpontban, azaz május elején tartják meg a választásokat, akkor bevethető lesz az új rendszer. A régi névjegyzéket, mindenesetre, nem dobják szemétbe mindaddig, amíg ez az időpont biztos nem lesz, ha ugyanis az államvezetés május hatodikánál korábbra írja ki a választásokat, minden bizonnyal még egyszer szükség lesz rá. Az egységes névjegyzék bevezetésének szükségességéről Đorđe Vukovićtyal, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatójával beszélgettünk.

Fontosnak számít-e az, hogy már a soron következő választásokon ezt az új, egységes választói névjegyzéket alkalmazzák?

– Ha kizárólag a választások legitimitására, helyességére összpontosítunk, azt kell mondanom, hogy a meglévő névjegyzék is kielégítőnek tekinthető. Nem az a kérdés, hogy a névjegyzék mit hoz a választások tekintetében, hanem sokkal inkább az, mit jelent egy állam fejlődésének, az intézmények kialakításának a szempontjából, s itt elmondhatjuk: az egységes névjegyzék már húsz éve hiányzik. Egy technikai jellegű dokumentumról van szó, amelyet akár az állam tükreként is kezelhetünk: abban, egy helyen, megvannak a választópolgárokról szóló lényeges adatok. Szerbiában sokáig kellett várnunk egy ilyen névjegyzékre, ezért millió oknál fogva jó lenne, ha már a következő választásokon használni lehetne azt. Általa lehetővé válna a választási procedúrák egy részének eltörlése, például a spray használatának a beszüntetése – az egységes névjegyzéknek köszönhetően ugyanis lehetetlenné válna, hogy valaki kétszer szavazzon. A választás napján éppen nem lakóhelyén tartózkodó személyek számára ugyanakkor lehetővé válna az, hogy egy másik szavazóhelyen adják le voksukat. Ha tehát valaki Szabadkáról üzleti ügyek miatt egy hétre Leskovacra utazik, ott is jelentkezhet, szavazhat. Az egységes névjegyzék számos jövőbeni lehetőséget is megnyit: a postai úton, interneten történő voksolás alapjának számít. Előfeltétele tehát számos olyan változásnak, ami a jövőben meg fog történni a szavazás lebonyolítása terén.

Az imént említett, lakóhelytől függetlenül történő szavazás hozzájárulhat-e a választási részvétel növekedéséhez?

– Alapjában véve igen. Gondoljunk csak a munka miatt távollevőkre, vagy azokra az egyetemi hallgatókra, akik a nagyobb városokban tartózkodnak. Könnyebben leadhatnák szavazatukat, ami bizonyos szinten növelné a választáson részt vevők arányát.

A nagyobb részvételi arány, egyes feltételezések szerint, leginkább a kisebb politikai pártoknak kedvez. Akár ez irányba haladó következtetéseket is levonhatunk?

– A lényeget én inkább abban látom, hogy soha sem rossz egy államnak az, ha a polgárok nagyobb része érdeklődik a politika iránt. Hozzáférhetővé kell tenni az emberek számára ezeket a lehetőségeket, s azt már mindenki maga dönti majd el, hogy él-e a rendelkezésére álló lehetőséggel vagy sem. Az államnak nem azzal kell foglalkoznia, hogy egyik-másik pártnak mit hozhat az újítás, hanem azzal, hogy minden polgár számára egyformán szavatolja a voksolás lehetőséget, azt, hogy e jogot minél könnyebben meg tudja a szavazó valósítani.

Magyarországon a legutóbbi választásokon meglehetősen nagy tumultust okoztak egyes szavazóhelyeken a nem lakóhelyükön voksoló polgárok. Mire lenne szükség a szavazás problémamentes lezajlásához?

– Bizonyos gondok mindig előfordulhatnak. A magyar és a szerb választások menete sokban eltér egymástól. Magyarországon mintegy 14 ezer szavazóhely létezik, mindenütt van számítógép, amit Szerbia esetében még egy ideig bizonyára nem lehet majd elmondani. A jegyzéket máris elektronikus formában és nem kézzel írott módon vezetik. A választásokat megelőzően kiképzéseket tartanak. Ha jól tudom, célként tűzték ki az internetes szavazás lehetőségének mielőbbi bevezetését is. Röviden: a magyar modellt egy megfelelő modellnek tartom a választások lebonyolítását tekintve. Ezek azok a célok, melyek elérése felé Szerbiának is igyekeznie kell. Már 2012-t írunk, valamennyiünknek van mobiltelefonja, bankszámlája, bankkártyája. Nem látom annak okát, miért ne tennénk lehetővé hasonló korszerűsítéseket a társadalmi élet egyéb területein is.