Eltérően reagáltak a pártok és a politikai szakértők arra a felvetésre, hogy a választási törvény módosítása révén ötről hét, esetleg tíz százalékra lehetne emelni a választási küszöböt. A CeSID szakértője szerint egy ilyen lépés csupán három pártnak kedvezne a jelenlegi erőviszonyok között. Másfelől, a politikai színtér tömörítése érdekében sem célszerű ehhez a megoldáshoz folyamodni, hiszen az egy olyan evolúciós folyamat, mely mindenképp be fog következni. Az egyik országos szakszervezetnél közben bejelentették: minden bizonnyal indulnak az előttünk álló választásokon.
A parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatok növelésének elképzelésével kapcsolatban Mlađan Dinkić, a Szerbiai Egyesült Régiók elnöke tegnapi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ha bárki felvetne egy ilyen javaslatot, azonnal támogatná azt. Hozzátette, ha már a választás évében egy ilyen precedensre kerülne sor, akkor be kéne vezetni azt is, hogy a polgármestereket és a községek vezetőit közvetlen úton válasszák meg a polgárok. Dinkić szerint ugyanis a polgárok többsége igazságtalannak tartja a polgármesterek kijelölésének jelenlegi módját, mellyel a pártvezetések döntenek erről a kérdésről a szavazópolgárok helyett.
A Szerbiai Szocialista Pártnál, a SZER-rel ellentétben, nem helyeslik a képviselőházba jutás feltételeinek módosítását. Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke a B92-nek adott tegnapi nyilatkozatában ellenezte az ötletet, mert, mint mondta, a küszöb felemelésével csupán azt érnénk el, hogy minden harmadik szerbiai szavazópolgár képviselő nélkül maradna.
A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ képviselője is visszautasított egy ilyen eshetőséget. Marko Blagojević, a CeSID programigazgatója úgy értékelte, hogy a parlamenti küszöb növelése két pártnak kedvezne biztosan, s egy pártnak kedvezne „valószínűleg”. Az első kettő a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt, a harmadik pedig a Szerbiai Szocialista Párt és a köré csoportosult koalíció – ezek azok a politikai pártok, amelyeknek annyival több szavazatuk van a tízszázalékos küszöbnél, hogy ne kelljen aggódniuk miatta.
Blagojević szerint a politikai színtér tömörülése elkerülhetetlen folyamat, és a politikai evolúció részét képezi. Mint mondta, erőszakkal ezt nem lehet véghez vinni, különösen nem olyan intézkedésekkel, mint amilyen a parlamenti küszöb hirtelen és meglehetősen nagy mértékű emelése. Ha valóban a tömörítés a cél, akkor annak elérésére létezik egy meglehetősen egyszerű módszer: a többségi elven alapuló választási rendszer bevezetése, ami egycsapásra „megtisztítaná a politika színterét, s csak két pártot hagyna szerepelni” – összegezte a CeSID programigazgatója.
VÁLASZTÁSOK ÉVE
A köztársasági parlamenti és helyi önkormányzati választások idejét egyébként március 13-áig biztosan meg fogjuk ismerni, ekkor jár le ugyanis azok kiírásának alkotmányban meghatározott határideje. Az államfő a képviselőház aktuális összetétele mandátumának lejárta előtt kilencven nappal köteles kiírni a választásokat, melyeket hatvan napon belül meg is kell tartani. A legutóbbi parlamenti és helyhatósági választásokat május 11-én tartották, a köztársasági parlament pedig június 11-én tartotta meg alakuló ülését, ami annyit jelent, hogy mandátuma az idén június 11-én jár le. A szavazás finanszírozásához szükséges anyagi eszközök meghatározásakor a Köztársasági Választási Bizottság is az idő szerint megtartott választások határidejét vette figyelembe.
Az eddigi információk szerint a választásokat Szerbiában április végén vagy május elején tartják meg – legalábbis a közelmúltban ezt nyilatkozta a Tanjugnak adott interjújában Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke, s közölte azt is, hogy takarékossági szempontból, a köztársasági parlamenti választásokkal egy időpontra fogja kitűzni a helyhatósági választásokat is. Úgy fogalmazott, hogy amikor Boris Tadić államelnök ismerteti a parlamenti választások idejét, akkor maga ehhez az időponthoz igazodva írja majd ki a helyi önkormányzati választásokat. Szerinte Tadić április végére vagy május elejére tervezi a választásokat, s most már nincs is akadálya annak, hogy a szavazás e terv szerint történjék meg – húzta alá.
Az államfő korábban azt is megerősítette, hogy a tervek szerint 2012-ben az elnökválasztásokat is megejtik Szerbiában. Az alkotmány szerint e választásokat a képviselőház elnöke írja ki kilencven
nappal az elnök mandátumának lejárta előtt. Tadić 2008. február 3-én lépett immár másodízben elnöki tisztségbe, mivel azonban az új alkotmány szerinti első mandátumáról van szó, még egyszer jelöltetheti magát.
KI A SZOCIÁLDEMOKRATA?
Az előttünk álló, április végi vagy május eleji választások abban is különböznek majd az eddigiektől, hogy azokon minden bizonnyal indul majd az egyik országos szakszervezet is. Milorad Mijatović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke jelentette be tegnap, hogy ez a szakszervezet valószínűleg politikai szerepet is vállal és megjelenik a leendő választásokon. Közölte: nem új politikai pártként fognak részt venni azokon, hanem valamelyik meglévő választási listán szerepelnek majd. Az ezzel kapcsolatos végleges döntést a szakszervezet vezetősége február végéig hozza majd meg, a pártokkal azonban máris egyeztetéseket folytatnak – január 23-án a Demokrata Párt vezetőségének tagjaival: Boris Tadićtyal, Dragan Đilasszal és Jelena Trivannal tárgyalnak. Ezekre az egyeztetésekre konkrét követelésekkel indulnak majd – jelentette ki Mijatović. – Azon sem kell senkinek meglepődnie, ha ingyenes oktatást vagy egészségügyet követelünk – mondta. Hozzátette: világos, hogy az államnak a jelen pillanatban nincsen annyi pénze, hogy teljesen ingyenessé tegye az egészségügyi szolgáltatásokat vagy az oktatást, de ennek irányába kellene haladni, s véghez kéne vinni a szükséges reformokat.
Úgy fogalmazott, most már nincs elegendő idejük arra, hogy politikai pártot alapítsanak, így az egyedüli megoldás az, hogy más listán szerepeljenek. Megjegyezte, azt sem állítja, hogy egyetlen párttal indulnak majd a szakszervezet képviselői. A szociáldemokrata beállítottságú pártokkal folytatnak majd megbeszéléseket, bár Mijatović szerint Szerbiában problematikusnak számít az is, hogy meghatározzák, melyik párt milyen irányultsággal rendelkezik valójában. Arra a kérdésre, hogy kérni fognak-e bizonyos funkciót az adott párttól, a szakszervezet alelnöke igennel válaszolt, hozzátéve: nem engedhetik meg, hogy később ne tartsák be a pártok a választások előtt tett ígéreteiket. – Nem érdekből lépünk be a politikába, hanem azért, hogy többet meg tudjunk tenni a foglalkoztatottak helyzetének javítása érdekében – húzta alá Mijatović.
