2024. november 25., hétfő

„Borítékmentes” tartományi parlament

A vajdasági képviselőház is megszüntette a megelőlegezett képviselői lemondások intézményét
(Fotó: Ótos András)

A Szerb Haladó Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői között kialakult heves vitával indult a tartományi parlament keddi ülése, melyen a tartományi képviselők megválasztását szabályozó képviselőházi döntés módosítása szerepelt első napirendi pontként. A két párt képviselői azon vitatkoztak, milyen okokból hagyták el a haladók a radikálisokat, s a legfőképp azon, melyikük vált inkább a hatalmon lévő Demokrata Párt szolgájává. Az ellenzék alkotmányellenesnek és intézményrombolónak nevezte a választási előírás módosítását, a hatalmi pártok szerint azonban fontos lépésről van szó.

A javaslatot kritizáló felszólalásában Saša Santovac radikális párti képviselő politikai kereskedelemmel gyanúsította meg a haladókat, emlékeztetve arra, hogyan váltak ki ezek a képviselők a radikális párt képviselőcsoportjából. Azt mondta, a haladó pártot a demokraták hozták létre a hatalom teljes megszerzése céljából, s ennek a folyamatnak egyik következő állomása most a napirenden szereplő javaslat elfogadása is, mely szabad rendelkezéssel ruházza fel a képviselőket, így nyitva széles utat a különféle visszaélésekhez, a mandátumok kiárusításához. Igor Mirović, a haladók képviselőcsoportjának vezetője ugyanakkor úgy véli, éppen a radikálisok azok, akik a demokratákat támogatják, s szerinte ezt az állítást támasztja alá az a tény is, hogy az előírás módosításában rejlő lehetőségeket sem akarja a párt kihasználni a hatalomváltásra. Mirović szerint a választási szabályok módosítása csökkenti a pártvezetők teljhatalmát, de ennek ellenére pártja nem támogatta a javaslat elfogadását, mert, mint mondta, a haladók egészen más rendszer bevezetését támogatják, s a választásokat követően javasolni fogják a képviselők számának 120-ról 60-ra történő csökkentését, s a részarányos választási rendszer bevezetését a jelenlegi vegyes módszer helyett. Ez utóbbi kérdés tekintetében egyébként a radikálisok ugyanilyen állásponton vannak.

„AZ ALKOTMÁNYOS REND MEGBONTÁSA”

A javasolt módosítások értelmében a választási listákon legalább minden harmadik jelöltnek nőnek kell lennie, a pártoknak pedig szigorúan tiszteletben kell tartaniuk a listán szereplő személyek sorrendjét a mandátumok kiosztásakor. A képviselő a mandátum tulajdonosává vált, amire az ellenzékiek a képviselőház intézményének leépítéseként, az alkotmányos rend megbontásaként tekintenek. Milorad Mirčić radikális frakcióvezető szerint a döntés megváltoztatásával értelmüket vesztik a politikai pártok, a mandátumok átruházásával ugyanis a képviselők nem a pártoknak, hanem különféle érdekeknek fogják mandátumaikat alárendelni. Mint mondta, a hatalom végső célja köztársasági szinten biztosítani a kétharmados többséget az alkotmány módosításához, mellyel törölnék a Koszovó státusát taglaló preambulumot. Borko Ilićnek, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi frakcióvezetőjének álláspontja szerint a már meglévő rossz választási rendszeren semmilyen módosítással sem lehet segíteni. A választási egységeket Ilić szerint miloševići eljárásokkal alakították ki, úgy, hogy azok a hatalmi koalíciónak a leginkább kedvezzenek. Példaként Ledinci és Bukovac esetét emelte ki, melyek Begeccsel alkotnak egy választási egységet, annak ellenére, hogy azok a szerémségi, ez utóbbi település pedig a bácskai oldalon található. További példaként az újvidéki Újtelep városnegyedet említette, melyet a többségi elv alapján történő választásokra az attól tizenöt kilométerre található Budiszavával kapcsoltak össze.

VAJDASÁGI ELV KÖZTÁRSASÁGI SZINTEN IS?

Újságíróknak nyilatkozva dr. Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért koalíció koordinátora elmondta, a szóban forgó módosítás egyrészt a törvénnyel való összehangolást, másrészt pedig az európai ajánlások elfogadását jelenti. Úgy fogalmazott, a vajdasági választási rendszer tekintetében nem várhatók változások, mert a jelenlegi tökéletesen tükrözi a polgárok akaratát, s lehetőséget ad minden politikai erőnek, továbbá minden helyi önkormányzatnak arra, hogy képviseltesse magát a parlamentben.

– A decentralizálás folyamatában ez a választási rendszer egy igen fontos tényezőt jelent, s megfelelőnek, hatékonynak is bizonyult. Fontosnak tartjuk, hogy az efféle rendszer egyik formájának bevezetéséről elgondolkodjunk a köztársaság szintjén is – fogalmazott Petrović.

A Vajdasági Magyar Szövetség szerint is a köztársasági jogszabállyal való összehangolást jelenti a módosítás elfogadása, s mint azt dr. Tóth Tivadar frakcióvezető lapunknak elmondta, üdvözlik a női nem nagyobb arányú részvételére irányuló javaslat elfogadását. Az elfogadott módosításokkal szerinte átláthatóbbá vált: kié valójában a mandátum. Ez sem ad persze abszolút biztonságot a visszaélések elkerülésében – tette hozzá.

– Emberek hoznak meg minden törvényt, módosítani is lehet azokat. A jövő mindenképp meg fogja mutatni, mennyire tud funkcionálni a mostani megoldás – értékelte Tóth Tivadar.

A tartományi képviselők döntöttek tegnap a tartományi sportintézet megalapításáról, illetve a választási bizottság haladó párti tagjainak kinevezéséről is.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás