Július 16-án jár le a vajdasági parlament jelenlegi összetételének mandátuma. Egy ideje már folynak a találgatások arra vonatkozóan, hogy a tartományi választások a köztársaságival egy időben, vagy attól esetleg valamivel korábban zajlanak-e le. A hatalmi koalíción belül most megszületett a megállapodás. Javasolják: a tartományi szintű választásokat egy időben ejtsék meg a köztársaságiakkal. A jelen pillanatban tehát az a forgatókönyv számít a legvalószínűbbnek, mely szerint május 6-án, a köztársasági és helyhatósági választásokkal egy időben tartják meg a tartományi választások első fordulóját, két héttel később pedig a második fordulót.
Mint ismeretes, a tartományi képviselőház 120 képviselőjét vegyes választási rendszer alapján választják meg a polgárok, hatvanan a részarányos, hatvanan pedig a többségi elv szerint szerezhetnek mandátumot. A többségi elv alapján az a jelölt nyeri a választást, aki a saját választókörzetében az első fordulóban megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Amennyiben nincs ilyen, akkor a második fordulóban a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül választjuk meg a leendő képviselőt. A szavazás többségi elven alapuló része szavatolja, hogy minden egyes vajdasági helyi önkormányzatnak legalább egy képviselője helyet foglaljon a parlamentben.
Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági parlament elnöke a hét elején kijelentette, hogy az alkotmányban meghatározott határidőt betartva, március 11-én fogják Szerbiában kiírni a parlamenti és a helyhatósági választásokat. Mint mondta, Boris Tadić államfő ekkor fogja kitűzni a parlamenti választások idejét, s ehhez az időponthoz alkalmazkodva, takarékossági okokból, maga ugyanarra az időpontra írja majd ki a helyhatósági választásokat. A képviselőház elnöke bizonyosnak nevezte, hogy a választásokra május 6-án kerül majd sor. Az államelnök mindezt sem megcáfolni, sem pedig megerősíteni nem szándékozta, mondván: a legfontosabb, hogy minden ezzel kapcsolatos kötelezettségnek eleget tegyenek az alkotmány által meghatározott határidőkön belül.
A tartományi parlament mindeközben legutóbbi döntésével módosította, s az európai mércékkel és a köztársasági törvénnyel hangolta össze a képviselőválasztásról szóló tartományi határozatot. Ennek értelmében a soron következő választásokon a felállított listákon szereplő jelöltek sorrendjét szigorúan tiszteletben kell tartani, magukon a listákon pedig legalább minden harmadik jelöltnek nőnek kell lennie. A képviselőház megszüntette a borítékolt képviselői lemondások intézményét is.
EGERESI: NINCS ELLENVETÉSEM
A tartományi vezetés legnagyobb koalícióján, az Európai Vajdaságért koalíción belül már megegyezés született arról, hogy a tartományi választásoknak egy időben kellene megtörténniük a köztársasági parlamenti választásokkal.
– A legracionálisabb megoldásnak most az számítana, hogyha a köztársasági és helyhatósági választásokkal egy időben tartanánk meg a tartományi szintű választásokat is. Ebben egyeztünk meg a képviselőcsoportunkon belül, s ezt az álláspontunkat fogjuk továbbítani Egeresi Sándorhoz, a vajdasági képviselőház elnökéhez is – nyilatkozta lapunknak prof. dr. Dragoslav Petrović, az Európai Vajdaságért koalíció koordinátora.
A tartományi választások első köre tehát – magyarázta Petrović, a köztársasági és helyi önkormányzati választásokkal egy napon, második köre pedig két héttel később kerülne megrendezésre. Azokban a községekben, ahol szükség mutatkozna a második kör megismétlésére, ott újabb két hét elteltével kerülhetne sor az „ismétlésre”.
– Ha azt vesszük reális kiindulópontnak, hogy a választásokat május elején fogják megtartani, akkor kijelenthetjük, hogy beszámítva az összes elképzelhető bonyodalmat, június végéig megalakulhatna az új tartományi kormány – állapította meg Petrović.
– Nem látok ebben semmi problémát. Természetesnek tartom, hogy ha már május 6-át jelölik be a köztársasági parlamenti és helyhatósági választások leendő dátumaként, akkor a tartományi választások első fordulója is ezen a napon, a második kör pedig május 20-án történjen meg. Számomra az a fontos, hogy törvényes kötelezettségeimnek eleget tudjak tenni, s eleget is fogok azoknak tenni: a statútummal összhangban március első felében ki fogom írni a választásokat – hangsúlyozta Egeresi.
Hozzátette, a parlament jelenlegi összetétele 2008. július 16-án alakult meg, s mindenképp be kell tartani azokat a határidőket, melyek szerint július 16-a előtt meg kell alakulnia az új összetételű parlamentnek. Egeresi szerint amennyiben az említett időpontokban zajlanak le a választások, akkor június végén, július elején már ez is megtörténhet. Úgy fogalmazott, a választások kiírása egy kötelezettség, melyet egyáltalán nem kell túlpolitizálni.
A SZAVAZÓK BÜNTETNEK
A tartományi képviselők megválasztásáról szóló parlamenti döntés módosítása kapcsán Petrović lapunknak elmondta, az új rendelkezések javítanak majd a parlament összetételén. Mint mondta, ismeretes, hogy jelen pillanatban mindössze 18 képviselőnő foglal helyet a parlamentben, ami a képviselők 15 százalékát jelenti. Ahhoz, hogy eleget tegyünk az európai kritériumoknak, legalább meg kell kétszerezni a nők számát a képviselőházban – fogalmazott a koordinátor.
– Annak a döntésnek, mely szerint szigorúan a listás sorrendet kell követni a mandátumok kiosztása során, véleményem szerint, nem kizárólag pozitív következményei lesznek. Úgy vélem, mindez negatívan hathat ki a jelöltek szerepvállalására, a választások várható eredményének és a listán szereplő sorrendnek az ismeretében. A borítékolt lemondásokat kiiktató rendelkezés, mely szerint a lemondást három nappal annak bejelentése után kell aláírni ezentúl, erősíti a képviselő függetlenségét és biztonságérzetét. Ez magában hordozza a párthoz való nem korrekt viszonyulás veszélyét, konkrétan azt, hogy egy képviselő egy adott párt színeiben indul a választásokon, majd később átigazol egy másikba. A szavazók viszont a következő választások során büntethetik az efféle viselkedést, s úgy érzem mindez pozitív lépésnek számít – foglalta össze a mandátum tekintetében beállt változásokat Dragoslav Petrović.
Egeresi Sándor a témával kapcsolatban kifejtette, már gyakorlatilag 2000 óta tanuljuk, fejlesztjük a parlamenti demokrácia alapjait, s ez a lépés is a parlamenti munkának a további demokratizálódását jelenti.
– Rendkívül fontos az, hogy ezentúl a listákon minden harmadik jelölt a szebbik nem képviselője lesz. A nemek közötti egyenlőség további erősítéseként fogom fel e változást. Természetesen az is fontos, hogy a képviselők válnak a mandátum tulajdonosaivá. Egyrészt tehát a köztársasági jogszabállyal való összehangolásról, másrészt pedig a parlamenti demokráciának a továbbfejlesztéséről van szó – értékelte a képviselőházi döntés módosítását Egeresi Sándor.
