A fagyott, havas répát is feldolgozták (Fotó: Gergely József)
Az idén ötvenéves zentai cukorgyár hosszú évek óta a leghosszabb, 145 napig tartó és egyben a legdrágább kampányát zárta. Az egykilós csomagolású cukor előállítási ára elérte a 80 dinárt, ami azt jelenti, hogy a boltokban a cukor kiskereskedelmi ára nagyon hamar át fogja lépni a 100 dináros álomhatárt. Keserű szájízzel kell tudomásul vennünk, egy kiló cukor maholnap többet fog érni egy eurónál.
Nem is olyan régen egy euróért még két kiló cukrot lehetett vásárolni. A folyamatos energiadrágulás az élelmiszerárakon is érződik. Vajon a cukor csillagászati ára kizárólag a drága gázzal magyarázható? A cukorgyártás rendkívüli körülményeiről Ljubiša Radenkovićot, a fél évszázada alapított zentai cukorgyár igazgatóját faggattuk.
Miért húzódott rekord hosszúságúra a tavalyi répatermés feldolgozása?
– Normális körülmények között négy hónapra, azaz átlagban mintegy 100–120 napra van szükség a gyár vonzáskörzetében14 000 hektáron termelt répa feldolgozására. A termőterület az elmúlt években lényegesen nem változott, bár a tavaszi vetés sikerét nagyban tudja befolyásolni az időjárás alakulása. A tavalyi szeszélyes, szélsőségesen csapadékos időjárás a répatermelők életét is igencsak megkeserítette. A bő három héttel hosszabb kampányért elsősorban az időjárás, a sok eső okolható. A termés betakarítását rendre félbeszakította az eső, a felázott talajon csak nehezen haladt a répaszedés, elhúzódott a nyersanyag beszállítása. Nem dolgozhattunk teljes kapacitással, ami a hatékonyság, az energia-felhasználás rovására ment. Megvártuk, hogy minden termelő fel tudja szedni a répáját, a termés egy része már meg is fagyott, de az összes répát átvettünk és feldolgoztuk, bízva abban, hogy a répatermelők az idén is kötnek velünk szerződést.
A gondok ellenére a zentai cukorgyár az egyetlen az országban – és bátran mondhatom: egyetlen a Balkánon –, amely több mint 100 000 tonna cukrot tudott előállítani. A kampány elhúzódása és a 24-ről 37 dinárra, azaz ötven százalékkal emelt földgázár a cukor előállítási árát 80 dinárra tornázta fel. Tudni kell, hogy nem csupán nálunk drága a cukor, hiszen a világpiacon már már az ezer dollárt ostromolja tonnája. Nemcsak Európában kevesebb a cukor, hanem a szokásos olcsó brazil nádcukorból is kevesebb került a piacra.
Sokat panaszkodtunk az esőre, de a bőséges égi áldásnak volt pozitív hozadéka is. Nagyra nőttek a gyökerek, rekordmennyiségű, 822 000 tonna répát dolgoztunk fel. Igaz az is, hogy a mennyiség úgymond a minőség rovására ment, a cukortartalom viszonylag alacsony, átlagban 14,4 százalékos volt, az egy évvel korábbi 16,5 százalékkal szemben. Hektáronként 8 tonna cukor termett, két mázsával több, mint az előző évben.
A répatermelők zöme mégis elégedetlen volt a jövedelemmel.
– A termelőkkel 2,7 dináros kilónkénti felvásárlási áron kötöttük meg a szerződést a tavalyi év elején. Amikor láttuk, hogy a többi haszonnövény, a kukorica és a búza mennyire megdrágult, saját kezdeményezésre – hogy a termelők is megtalálják a számításukat – tonnánkét 200 dinárral növeltük a répa felvásárlási árát.
Az év elejei szerződéskötések alkalmával óvatosan kell kalkulálni az árakkal, hiszen ha év közben valami miatt a cukor ára leesik, a répatermelők a cukorgyártól eltérően nem fogják ezt belátni, és nem fognak beleegyezni a répa felvásárlási árának az utólagos csökkentésébe. Az egyszer kialkudott árból lefaragni már nagyon nehéz. Amennyiben a piaci körülmények lehetővé teszik, a cukorgyár el fogja ismerni a magasabb nyersanyagárat, de idő előtt nem rukkolhatunk elő magas árral.
Folynak az idei répatermesztésre szóló szerződéskötések, 3,6 dinárt kínálunk a répa kilójáért, ami 35 százalékkal magasabb a tavalyi árnál. Ezen az áron a tervezett 14 000 hektárnak már több mint a felét, mintegy 8000 hektárt le is szerződtünk. Nem lesz könnyű a tavaszi vetés, a földek ekejárásig át vannak ázva, az alacsonyabb területeken áll a víz. Kizárólag a magasabban fekvő földterületeken lehet majd sikeres répavetéssel próbálkozni, amire már az őszi szántáskor gondolni kellett. Bízunk benne, hogy a répatermelők megtalálják a számításukat a munkaigényes cukorrépa-termesztésben.
Hatalmas gőzfelhő a cukorgyár felett, az idén már nem fog veszendőbe menni a hulladékhő
A nyersanyagul szolgáló cukorrépa magasabb felvásárlási ára és az esedékes földgáz- és áramdrágulás tovább növeli a cukor árát. Hogyan lehetne olcsóbbá tenni a cukor előállítását?
– A gyár igazgatóbizottsága már jóváhagyta az idei beruházási programot, amelynek értéke 3,8 millió euró. Az energia egyre drágább, ezért vált szükségessé a technológiai folyamat további korszerűsítése, az energia hatékonyabb kihasználása. Olyan újításokat tervezünk alkalmazni, amelyekkel a következő kampányban már akár 20 százalékos energia-megtakarítást is elérhetünk. A cég birtokában lévő 2006-óta üzemen kívül álló csernyei cukorgyárból leszereljük a még használható berendezéseket, és a zentai üzemben szereljük fel őket. Az energiahatékonyság növelésével megszűnik az úgynevezett hulladékhő, nem vész kárba az energia. Túl sokba kerül az energia ahhoz, hogy hagyjuk veszendőbe menni.
A környezetvédelem terén is további előrelépés várható. Az elmúlt évek jelentős beruházásainak hála, a Tiszába már évek óta nem folyik szennyvíz a gyárból, a Mákosban kiépített iszaptározóba vezetjük a répafeldolgozáskor keletkező szennyvizet, az iszap leülepedése után a víz egy része visszakerül a technológiai folyamatba. Egyedül a szennyezőanyagokat nem tartalmazó hűtővíz kerül a Tiszába, de az idén felszereljük azokat a berendezéseket, amelyekkel lehűtjük ezt a vizet, és csak utána engedjük a folyóba. Tehát az úgynevezett hőszennyezést is kiküszöböljük.
Az árak rohamosan nőnek, az idénymunkások órabére nem mehetett volna 75 dinár fölé? A karbantartó munkákra mért alkalmaznak boszniai munkásokat?
– A répafeldolgozó kampányban az idén is 75 dináros órabért fizettünk, de ehhez még hozzá kell adni a napi meleg ételt, ami 200 dinárba kerül. A kettő együtt megközelítőleg száz dináros órabért tesz ki, a gyárak nagy része ennyit fizet az idénymunkásoknak. A munkanélküliek élnek is ezzel a lehetőséggel. Nem titok, hogy boszniai munkásokat is alkalmazunk, ők azok, akik hajlandóak egész nap akár mínusz tíz fokban is dolgozni. Jól bevált csapatról van szó, nehezen tudnánk őket hazai munkaerővel helyettesíteni – mondta a rendkívüli répafeldolgozó kampányt összegezve Ljubiša Radenković vezérigazgató.
