A szabadkai Szent Teréz-székesegyház homlokzatán már több mint százharminc éve egy repedés éktelenkedik, ám az elmúlt időszakban egyéb károk is keletkeztek miatta az épületben. A belső térben hullik a vakolat, ezért a szakemberek úgy döntöttek, aktív tervezésbe kezdenek, hogy a templomot felújítsák. A renoválás hatalmas munkát és óriási anyagi befektetést igényel, így valószínűleg a közeljövőben csak az áramvezetékeket sikerül majd kicserélni.
– A szabadkaiak körében csak nagytemplomként emlegetett székesegyház alapkövét 1773-ben helyezték le, de rövid időn belül, 1779-ben le is álltak az építkezéssel. Akkor csak a szentélyt alakították ki, a templom többi részének kivitelezését nyolc évvel később folytatták. A munkálatok befejezésére csak 1797-ban került sor. Pontos adatok nincsenek arról, hogy mikor szentelték fel a templomot, de nagy valószínűséggel az említett évben, október 15-én Avilai Szent Teréz napján került rá sor, annak ellenére, hogy a homlokzaton a 1798-as dátum áll. A belső tér berendezését 1803-ban kezdték el. Az évek során folyamatos munkálatok folytak a templomon, mire 1879-ben megjelent a ma is látható repedés a homlokzaton – foglalta össze a székesegyház építésének történetét Gordana Prčić Vujnović, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa. Elmondta még, hogy akkor Czigler Győző építész összekötő fémszerkezettel erősítette meg a falat. Az azóta úgy áll.
– Tehát a repedés a falon nem új keletű jelenség, már több mint 130 éve látható. Az utolsó felújításokat 1912-ben végezték el a templom külső részén, amikor a homlokzatot nemes vakolattal, terranovával vonták be – mondta a műemlékvédelmi szakember. – A repedés az alapoknál indul, a homlokzaton halad át és elér egészen a tetőszerkezetig. A belső térben pedig elkezdett hullani a vakolat, vagyis a repedés egyéb károkat is okoz. Hosszú idő után most ezért gondolkodunk a felújításon. 2012-ben lesz száz éve, hogy utoljára dolgoztak az épületen, vagyis ideje lenne most már felmérni a templom állapotát, és minden felmerülő problémát kiküszöbölni. A homlokzat vakolatából is mintát kell vennünk, hogy felmérjük a terranova minőségét, és el tudjuk végezni a szükséges munkálatokat. Számunkra éppen ez a vakolat a legérdekesebb, mivel nagy valószínűséggel a székesegyház épülete volt az első, ahol a terranovát alkalmazták. Később, a két világháború után ugyan nagyon ez közkedvelt anyagnak számított, hiszen időtálló. Most gondot jelent majd megfelelő mestereket találni, akik el tudják végezni a felújítást. Nemrégiben kapcsolatba léptünk egy magyarországi vállalattal, amely terranovával is foglalkozik. Ami pedig a homlokzat belső oldalát illeti, viszonylag jó állapotban van. Csak kisebb munkálatok szükségesek, mivel csupán az alsó része sérült a nedvességtől. A homlokzat felső részét is kell felújítani, de ebben az esetben is csak a sérült részeket szorulnak kezelésre – mondta a szakember.
Miroslav Evetovićtól, a szabadkai Városépítési Intézet munkatársától megtudtuk, hogy a polgármester a székesegyház felújításának megszervezésére és levezetésére egy munkacsoportot állított fel még 2009-ben.
– Az első szakaszban a felújításhoz szükséges dokumentáció elkészítését tervezzük. Dokumentáljuk az épületet építészetileg, és felmérjük az installáció állapotát. Meg kell mérnünk a templom terhelését is, vagyis hogy a harangok működés közben mekkora megterhelést jelentenek az épületnek – magyarázta Miroslav Evetović, a munkacsoport koordinátora. Megtudtuk továbbá, hogy a második fázisban a különböző hatástanulmányok, majd pedig a tervdokumentáció, az ötletterv és a főterv elkészítése következne. A harmadik szakaszban kerülne sor a felújításokra, amiket a rendelkezésükre álló anyagiak függvényében végeznének el.
A templom belsejében is kárt okoz a több mint 100 éves repedés
– Nagyon összetett munkáról van szó, amihez rendkívül körültekintő módon kell közelíteni, hiszen nem tudjuk, mi történik az épület körül, nem ismerjük a talajvíz szintjét – magyarázta Evetović, majd hozzátette: – A püspök kérte, hogy cseréljük ki az elektromos vezetékeket, azok ugyanis immár 60 évesek. Nagyon valószínű, hogy az első fázisban végeznénk el ezeket a munkálatokat, melyek az előzetes számítások alapján 2,5 millió dinárba kerülnének. Már értesítettük a polgármestert, hogy hagyja jóvá ezt az összeget, hogy mielőbb elkezdhessék a munkálatokat, amelyeket egy hónap alatt el lehetne végezni. Miroslav Evetović elmondta azt is, hogy mivel a templomot valamikor a polgármesterek építették, az épület a város tulajdonában van, ezért az önkormányzatnak kell gondot viselnie a felújításról.
– A város egyedül ezt a terhet nem tudja cipelni. Mindenképpen szakaszokban kell a munkálatokat elvégezni. Több pénzforrást is szem előtt tartottunk. Mindenképpen számítunk a tartományi és a köztársasági alapok támogatására, a másik lehetőség pedig a külföldi segélyek útján begyűjtött pénz – tudtuk meg a munkacsoport koordinátorától.
