A cselekmény helyszíne: Egy ország a Triglavon túl, az Adrián innen, berendezkedése: egoista monarchia.
Függöny fel.
Első szín: az uralkodói kastély tanácsterme, a király és miniszterei egy asztal körül ülnek, kormányülés folyik.
Borisz király: Rossz híreket kaptam a hírnökeimtől. Azt mondják, elégedetlen a nép, zúgolódik. Állítólag nehezen élnek. De hát nekem sem könnyű, nézzétek meg, már megint elfeküdtem az arcomat. Úgy mesélik, nincs munkájuk, és pénzük sincs élelemre. De hát a múltkor is megnyitottuk azt a gyárat.
Bozsidár herceg: Felség, az a gyár már tönkrement. A tulajdonos Oroszországba szökött a támogatásként kifizetett pénzzel.
Borisz király: Hát ezt nem is tudtam. Pedig olyan megbízhatónak tűnt. Na de térjünk vissza a problémához. Aggaszt a nép elégedetlensége. Azért hívtalak ide benneteket, hogy javaslatokat tegyetek. Mivel nyugtassuk meg a kedélyeket? Nem hiszem, hogy nem elég nekik az, hogy nem kell háborúba menniük a déli provinciáért, oda inkább elküldtem Vuk herceget.
Olivér gróf: Építsünk a népnek sok-sok úszómedencét.
Borisz király: Az nem jó, attól még éhesek lesznek.
Jovan, törzsi varázsló: Az a fontos, hogy az idősek nyugodtak legyenek, már Cézárnak is megmondtam.
Olivér gróf: Az idősek is fürödhetnének a medencében.
Milutin Mrki királyi útonálló: Kezdjünk el minél több építkezést. Ha a nép látja, hogy dolgozunk, előbb-utóbb megnyugszik.
Olivér gróf: Mondom én, medence kell ide.
Borisz király: Elég ebből! Ivica, hűséges főhadsegédem, te sokat jársz a nép között. Mondd el, mivel tudnánk megnyugtatni a lázongó pórnépet. Ráadásul ellenlábasom, Tomiszláv herceg alig várja, hogy letaszíthasson a trónról.
Ivica főherceg: Megtisztel a bizalmad, Felség. Tudom is a megoldást. Mint emlékezhetsz, Szlobodán király idejében is az udvarnál dolgoztam – persze őt nem szerettem ennyire, mert nem volt ilyen bölcs uralkodó –, s ő mindig élelmet osztott a népnek. Étolajat, cukrot, lisztet. Olcsón. Ezt kell tennünk nekünk is. Ki kell adnunk a kereskedőknek rendeletbe, hogy 10 százaléknál nagyobb haszonkulccsal nem árulhatják ezeket a termékeket.
Olivér gróf: A medencére meg oszthatnánk ingyenes belépőt.
Borisz király: Olivér gróf, kérlek, inkább tisztítsd meg Szerbiát! Ivicám, ezt nem tehetjük. Megállapodtunk a kereskedőkkel, övék a haszonkulcs, miénk az adó. Ha csökkentünk, kevesebb pénz kerül a kincstárba is, az meg amúgy is üres.
Ivica főherceg: Ne aggódj, Felség. Ha leszállítjuk ezeknek a termékeknek az árát, a nép olyan örömmámorban fog úszni, hogy észre sem veszi majd, hogy egy hónappal később jóval nagyobb arányban megdrágul a hús, a gyümölcs, a zöldség, az alkoholos italok meg a tisztítószerek. Ezzel még nagyobb adókat tudunk begyűjteni. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.
A tanácsteremben örömmámor, elégedett kiabálás.
Függöny le.
Függöny fel.
Második szín: egy hónappal később. Átlagos család átlagos konyhája. Apa, anya, nagypapa, nagymama és a két gyerek vacsorázik, háttérben a királyi tévé híradója szól. Az asztalon szalonna, tiroli szalámi, némi tyúkzsír és kenyér. Csendben eszegetnek.
Tévébemondó: Bölcs uralkodónk és kormánya ismételten bebizonyította, mennyire fontos neki a nép boldogulása. Ezért a kormány javaslatára Borisz királyunk immár egy hónapja elrendelte, hogy a legfontosabb élelmiszer-ipari termékek árát csökkenteni kell. Ma már országunk minden polgára érzi, jobban élünk.
Anya: Nagyszerű, az árkülönbségből végre vehetünk a gyerekeknek új cipőt. Mennyi is maradt meg a bevásárlásból Drágám?
Apa: Nem maradt semmi. Sőt a nagyapától kértem kölcsön.
Nagypapa: Kölcsön, mi? A disznaja már megint nem adta ide a nyugdíjamat.
Apa: Apuka már megint nem szedi a gyógyszereit?
Anya: Nyugodj meg, szívem, az a szemét kereskedő biztos átvert téged, és nem csökkentette az árakat.
Tévébemondó: Most érkezett a friss hír, miszerint a nép fellelkesült az árcsökkenés miatt, és az utcára vonult.
Apa: Ez az. Menjünk mi is. Éljen a király! Éljen a király!
Az egész család veszi a kabátját, és elhagyja a színt.
Zenekar:
„Mindenki a kezem nézze
Ezt mondja, mert tudja:
A lényeget lentről
Úgysem veszed észre”
(Omega: A bűvész, részlet)
