Meglepően enyhe telünk volt ezidáig, de talán éppen ez az, ami kissé félelmetessé teszi az időjárást, hiszen sokan számolnak azzal, hogy a kellemes időnek meglesz még a böjtje, s vagy még előttünk vannak az igazán zord napok, vagy hosszúra nyúlik a tél, és egyik napról a másikra köszönt ránk a nyár.
A helyzet úgy áll, hogy valószínűleg egyik sem következik be, és bár nem megszokott az olyan enyhe tél, mint a mostani, de volt már rá példa korábban is. Legalábbis ezt mondja Kovács Géza, a Szerbiai Meteorológus-szövetség munkatársa.
– Három légköri képződmény alakítja időjárásunkat. Az egyik a magas nyomású anticiklon, ezek közül a szibériai veszélyes, amely igen hideg levegőt hoz, ennek köszönhetjük a mostani lehűlést is. A másik a Földközi-tengeri ciklon, amely ha a magasnyomásúval együtt hat, akkor alakul ki csapadék, vagyis hó. A keveredési zóna általában délebbre, Macedónia és Dél-Szerbia fölött van, ezért ott gyakoribb a havazás, de északabbra is húzódhat, és akkor nálunk is eshet hó. A harmadik tényező az óceán feletti ciklon. Az idén igen erőteljes ciklontevékenység volt, éppen ennek köszönhettük az eddigi enyhe időjárást és az elmúlt napok esőzéseit. Ez most megszűnik, és ahogy az óceáni ciklon gyengül, a Szibéria felől közeledő anticiklon úgy tör be a helyére. Az a szerencsénk, hogy nem fog nagyon megközelíteni minket, bár ez lesz az idei tél eddigi leghidegebb periódusa. Február első hetéig ez alakítja időjárásunkat, és bár délebbre néhány ciklon elvonul, nálunk nem lesz csapadék, legfeljebb Vajdaság déli részén – magyarázza a meteorológus.
Kovács Géza: A következő években is a mostanihoz hasonló enyhe telekre van kilátás
Mint mondja, minden év időjárása egyedülálló a maga nemében, ezért is nehéz kikövetkeztetni, hogyan folytatódik a tél. 40–50 év statisztikájából sem lehet mindig jól logikázni. Tény, hogy az elmúlt telekhez viszonyítva az ideire a változékonyság jellemző, de régebben is voltak nagyon furcsa telek. Például 1988-ban a november volt a leghidegebb, majd megenyhült az idő, 1954-ben viszont az enyhe december és január után, amikor 14-15 Celsius-fokokat is mértek, és az emberek már azt hitték, vége a télnek, fordulat állt be. Akkor egy markáns anticiklon alakult ki Szibéria felett, és olyan hideget hozott magával, amilyent korábban sohasem mértek ezen a területen. Február első három hetében komoly fagyok voltak, éjszakánként -20–25 Celsius-fokig is csökkent a hőmérséklet. Szerencsére az idén ezzel nem kell számolni, annak ellenére, hogy most is a Szibéria felől érkező anticiklon hozza a lehűlést. Mivel azonban felhőzet borítja Vajdaságot, az éjszakák nem lesznek olyan hidegek, a kialakuló észak-déli áramlat viszont erős szelet hoz magával.
– A modellfuttatások szerint február 5-e körül az óceáni ciklontevékenységek újra megerősödnek, visszaszorítják ezt az anticiklont, és enyhülés jön. Ez nem jelenti azt, hogy februárban nem lesznek további lehűlések, de kevésbé komolynak és tartósnak ígérkeznek, mint a mostaniak. Az állandó fronthatás viszont kihat az emberi szervezetre, a melegfronttól passzívabbá és depresszívebbé válunk, a hidegfront pedig aktivizál és ingerlékennyé tesz minket. Nagyon változnak a légköri képződmények, ezért nehéz következtetni arra, hogy meddig tart majd a tél. A Golf-áramlat nagyban befolyásolja ezt, és ha ismernénk az áramlat hőmérsékletét és intenzitását, akkor könnyebben tudnánk pontosabb előrejelzést adni. Az utóbbi években a február hozta a leghidegebb napokat, de ez nem jelenti azt, hogy a következő december nem lesz még ennél is hidegebb. Az is megfigyelhető, hogy a hidegebb február miatt a tavasz is egy kicsit kitolódott, de úgy vélem, április közepétől jobb időre számíthatunk – mondja Kovács Géza.
Az utóbbi években a hó is elkerüli Vajdaságot, főleg az északi részét, ami azelőtt egyáltalán nem volt jellemző. Tavaly decemberben karácsony előtt esett egy kevés hó, majd elolvadt, és azóta legfeljebb hószállingózás fordult elő. A sokat emlegetett globális felmelegedés is kihat a téli időjárásra. Az átlaghőmérséklet hónapokra bontva egy-két hónapot kivéve magasabb a megszokottnál. Ez húsz évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hiszen most a telek átlagosak vagy enyhék, hűvös nyarak pedig nincsenek is.
– Az átmeneti észszakok lerövidültek és szeszélyessé váltak. Például amióta méréseket végeznek, a tavalyi év szeptembere volt a legmelegebb. A hőmérséklet nagyjából az átlagos júliusinak felelt meg, októberben viszont lehűlés jött, a november még több hideget hozott, a december pedig megint enyhe volt. Ezek az anomáliák igen érdekesek, és nem nagyon tapasztaltunk korábban ilyesmit. Két hónap alatt tizennégy fokot esett a hőmérséklet, ami nagyon nagy változás, mint ahogy kezd tipikussá válni, hogy az egyik év nagy szárazságot hoz, a következő pedig csapadékos lesz. A mezőgazdaságban nagy szükség lenne néhány centiméteres hótakaróra, a száraz, hideg és szeles idő nem tesz jót a földeknek. Még ha nincs is -10 fok, a fűtésköltségeken sem tudunk sokat spórolni, főleg ha később érkezik a tavasz a vártnál, a vírusok és különféle kártevők elpusztítása miatt jól jönne egy 10–15 napos kemény hideg, sőt az enyhe idő miatt a pollenkoncentráció is megnövekedett. Úgyhogy az enyhe tél egyáltalán nem biztos, hogy olyan sok előnnyel jár, de a következő évekre nézve nagy valószínűséggel hasonló, túlnyomórészt az átlagosnál enyhébb telek várnak ránk.
